A hirdetési hely bérleti szerződése - irodai munkákra vonatkozó normatív törvények és az archívumra vonatkozó törvények -

Minta űrlap megtekintése Űrlap letöltése

A lízingszerződés a lízingelt ingatlantulajdonos (a lízingbeadó) közötti szerződés. és az a személy, aki ezt a ingatlant bérbe adja (a bérlő).







Ez a szerződés tartalmaz egy leírást a kompozíció és annak jelzése, az érték a lízingelt eszköz, az összeg a bérleti díj, a feladatok megosztása a szerződő felek javításával és felújításával a bérleményt, a bérlő felelősséget megőrzésére és helyreállítására az ingatlanok és feltételeit a lehetséges megváltás a bérlő.

A lízingszerződés (lízingbeadás) keretében a lízingbeadó (lízingbeadó) vállalja, hogy ideiglenes birtokában, ideiglenes használatban vagy ideiglenes használattal bonyolítja a lízingbevevőt (a bérlőt). A lízingbevevő által a szerződéssel összhangban bérbe adott ingatlanok, termékek és jövedelmek tulajdonát képezik.

A bérleti szerződés szerkezete:

  1. Preambulum.
  2. A szerződés tárgya.
  3. A felek jogai és kötelezettségei.
  4. Árak és fizetési eljárás.
  5. A felek felelőssége.
  6. A megállapodás időtartama.
  7. Egyéb feltételek.
  8. A felek követelményei és aláírói.

Bizonyos típusú szerződések előkészítésekor további szakaszok adhatók hozzá.

A szerződés formája

Egyszerűen írott és olyan szerződések alapján, amelyek az ingatlan tulajdonjogának későbbi átruházását biztosítják a lízingbevevőnek (visszaváltás), az ilyen ingatlan értékesítésére vonatkozó szerződésben előírt formában szerepel.

A lízingszerződést egy évnél hosszabb időtartamra írásban kell megkötni (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1. pontjának 609. cikke).

Ez a követelmény (1. szakasz cikk 609 a Ptk ..) - az általános szabály minden típusú bérlet és végre kell hajtani, ha a különleges szabályok bizonyos típusú bérlet, nem különböző követelményeket a szerződés formája.

Lízingszerződés, kétoldalú

A bérleti szerződés, mint általában, kétoldalú tranzakció. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Például a lízingbeadó fő felelőssége az ingatlan átruházása a lízingbevevőnek felhasználásra, és a lízingbevevő egyik legfontosabb feladata a szerződés értelmében kapott ingatlan felhasználása a célnak megfelelően.

terhes

A bérleti szerződés kompenzálva van. A lízingbevevő köteles díjat vagy egyéb ellentételezést fizetni, amely a lízingbevevőnek a lízingbeadás tárgyát képezi (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 423. cikke, a továbbiakban: az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve vagy a Polgári Törvénykönyv). Még abban az esetben is, ha a szerződés nem határozza meg a bérleti díj összegét, ez a körülmény nem fosztja meg a lízingbeadótól azt a jogot, hogy kérje átvételét. Ha a felek eredetileg ingyenesen jelölték ki a lízinget, akkor az ingyenes használatról szóló szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 170. cikkének (2) bekezdése).

Lízingszerződés - az ingatlan átruházásának fizetésére irányuló szerződés. A megállapodás tárgya magának az ingatlannak a megtérülése, és nem a lízingbevevő által a lízingbevevő javára végzett bizonyos intézkedések. A bérleti szerződés nem tekinthető szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek.

A felek jogai és kötelezettségei a szerződéskötés pillanatától kezdve, kivéve, ha a szerződés vagy a törvény másként rendelkezik, vagyis ez a megállapodás egyetért (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 606. cikke). Miután ilyen megállapodást kötött, a lízingbevevőnek joga van arra, hogy a lízingbevevőtől kérje a lízing tárgyát.

A fő jogszabály kapcsolatait szabályozó felmerülő eredményeként a végrehajtása egy bérleti szerződés, természetesen, a polgári törvénykönyv (fejezet. 34. A Kódex teljes mértékben a kérdései, a lízing). Törvényhozó általános rendelkezéseket állapít meg valamennyi típusú bérleti szerződések (Art. 607-625 a Ptk), valamint a különleges szabályokat, amelyek csak bizonyos típusú bérlet.







E tekintetben fontos kérdés az általános szabályok és a lízingekre vonatkozó speciális szabályok, azaz amikor és milyen normák alkalmazandók.

A szerződés időtartama

A jogszabály nem állapít meg maximális vagy minimális időt egy épület bérletére, a felek szabadon függetlenül állapíthatják meg a szerződésben a lízing jellegét (rövid vagy hosszú távú). Azonban a szerződés időtartama a szerződés alapvető feltétele, és a felek kötelesek ezt pontosítani.

Bérleti összeg

A felek által a bérleti díj összegére írásban rögzített feltételek hiányában az épület vagy az építési bérlet nem minősül megkötésnek.

A törvényben meghatározott esetekben a bérleti díj meghatározásakor az engedélyezett állami szervek által létrehozott vagy szabályozott díjakat kell alkalmazni.

A bérleti díj összegét a felek egyetértésével lehet megváltoztatni a szerződésben meghatározott feltételekkel, de legfeljebb évente egyszer, kivéve, ha a bérleti díj módosítására vonatkozó egyéb minimumszabályokat a törvény biztosít.

Általában a bérleti díjak a bérelt épület egységterületére vonatkoznak - 1 négyzetméter. A felek előnyben részesíthetik más mutatókat. Ha az épület bérlete hosszú távú, akkor ajánlatos az éves árfolyamot használni.

Az épület bérleti díjának teljes összegét úgy számolják ki, hogy összefoglalják az épület egyéni helyiségeinek bérleti díját.

Azokban az esetekben, amikor az épület vagy a szerkezet bérleti díját egy területegység vagy egyéb mutató egységeihez kötik, a bérleti díjat a bérlőnek ténylegesen átruházott épület vagy szerkezet tényleges mérete alapján határozzák meg.

Az épület vagy szerkezet használatáért fizetendő díj a földterületen, amelyen található, vagy a vele átadott parcella használatáért díjat számít fel, hacsak törvény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

A Ptk létesít különleges eljárást az átutalást a bérlő és vissza őket a végén a bérlet az épület, amely lényegileg a gyakorlatban elfogadása előtt a Ptk. Átadása épületek vagy szerkezetek végzik cselekmény átutalással vagy más dokumentum átadása által aláírt mindkét oldalon.

A lízingbevevőnek az épületnek a lízingbevevőre történő átruházására vonatkozó kötelezettségét úgy kell tekinteni, mintha a lízingbevevő rendelkezésére bocsátották, vagy felhasználta és a felek a vonatkozó átutalási okmány aláírása után teljesítették-e, kivéve, ha jogszabály vagy szerződés másként rendelkezik.

Kijátszása egyik fél írja alá a dokumentumot átadásáról szóló épület (építőipar) rögzített feltételek alapján a szerződésben tekinthető eltér a bérbeadó, illetve a kötelezettség, hogy át az ingatlan, és a bérlő - abban, hogy az ingatlan.

Ha mindkét fél megtagadja az aláírást az átutalás igazolás vagy egyéb dokumentum átadása az épület, úgy kell tekinteni, mint a szerződés felbontása közös megegyezéssel.

Főbb polgári jogi kockázatok

  1. A kifizetések késedelme.
  2. Kár, a bérbeadó a jogosulatlan változása (javulása), a megsemmisítés a bérleményt, a illegális lerakása (albérletbe, transzfer szabad felhasználásra, stb) bérleti tárgy.
  3. A vagyon felhasználása nem a rendeltetésszerű célokra, vagy a hatályos jogszabályok vagy a szerződés által létrehozott eljárás (működtetés) megsértése miatt.
  4. A bérleti díj megemelésének indokolatlan megtagadása.
  5. A lízingbeadó indokolatlan akadályozása a bérbeadó megfelelő használatának ellenőrzésében.
  6. A bérlet korai felmondása.
  7. A lízingelt ingatlan visszaszolgáltatásának késleltetése és (vagy) beszerzése, a hatékony felhasználáshoz szükséges dokumentumok.
  8. A bérbeadó kizárása a szerződés állami nyilvántartásából a törvény által előírt esetekben.
  1. A Bérbeadónak nincs joga átadni a bérbe adandó ingatlant, harmadik személyeknek a bérelt ingatlanra vonatkozó jogát, amelyről a Bérbeadó nem értesítette a Bérlőt.
  2. A lízingelt ingatlan átruházásának késedelme a lízingbevevőnek.
  3. Az, hogy a lízingelt ingatlan állapotában nem felel meg a szerződés (törvény), és (vagy) zárja (korlátozó) használja a szándékolt célra; a rejtett hiányosságok azonosítása a felhasználási folyamatban.
  4. A lízingelt ingatlan szállítmány nélkül történő átadása és (vagy) a hatékony felhasználáshoz szükséges dokumentumok.
  5. Indokolatlan bérleti díj emelése.
  6. A lízingelt ingatlan tulajdonjogának és használatának indokolatlan korlátozása.
  7. A bérlet korai felmondása.
  8. A bérbeadó bérleti jogának a szerződés megszűnése után történő elfogadása.
  9. A bérbeadó kizárása a szerződés állami nyilvántartásba vételéről a törvény által előírt esetekben.