Iii. Szakasz
A vezetéknevek egyesítése nem megengedett, ha a házastársak legalább egyikének házasságkötés előtti családi neve kettős.
2. Az egyik házastárs nevének megváltoztatása nem változtatja meg a másik házastárs családi nevét.
3. A házasság felbontása esetén a házastársaknak meg kell őrizniük a családi nevüket, vagy helyre kell állítaniuk a házasság előtti vezetéknevét.
7. fejezet A házastársi vagyon jogviszonya
1. A házastársak tulajdonának jogi rendszere a közös tulajdonlás rendje.
A házastárs vagyonának jogi rendszere csak akkor érvényes, ha a házassági szerződés másképpen nem rendelkezik.
1. A házastársak által a házasság során szerzett vagyon közös tulajdonuk.
2. A megszerzett ingatlan a házastársak a házasság fennállása alatt (a házastársi közös vagyon) tartalmaz jövedelem mindegyik házastárs a munkából, az üzleti tevékenységek és eredmények A szellemi tevékenység kapott nyugdíjat, juttatások és egyéb pénzbeli ellátás, nincs speciális ( mennyiségű anyagi segítséget, a kifizetett összegeket kompenzáció kapcsán fogyatékosság miatti sérülés vagy más egészségkárosodást, stb.) A házastársi közös vagyon is vásárolt az általános bevételek a házastársak ingó és ingatlan vagyon, értékpapírok, részvények, betétek, tökerészesedésük tenni a hitelintézet vagy egyéb kereskedelmi szervezetek és bármely egyéb szerzett a házastársak a házasság fennállása alatt az ingatlan, függetlenül attól, a neve az egyik házastárs beszerezték vagy valakinek a nevét vagy a házastársak tett pénzt.
3. A házastárs közös tulajdonához fűződő jog azon házastársé is tartozik, aki házasságkötés, gyermekgondozás vagy más érvényes okok miatt nem rendelkezik önálló jövedelemmel.
1. A házastársak közös tulajdonának tulajdonlása, használata és elidegenítése a házastárs közös megegyezésével történik.
2. Ha az egyik házastárs ügyletet köt a házastársak közös tulajdonának elhelyezésére, akkor feltételezik, hogy a másik házastárs beleegyezésével jár el.
A tranzakció által az egyik házastárs által a sorrendben a házastársi közös vagyon lehet semmisíteni a bíróság alapján az engedély hiányát a másik házastárs csak az ő kérésére, és csak abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a másik fél az ügylet tudta vagy tudnia kellett volna a nézeteltérés a másik házastárs elkövetni a tranzakciót.
3. Ha a házastársnak az ingatlanok elidegenítéséhez szükséges tranzakciót, valamint a közjegyzői tevékenységet végző ügyletet és a törvényben meghatározott eljárásnak megfelelően nyilvántartásba vételt kell folytatni, a másik házastárs közjegyzői beleegyezése szükséges.
A házastárs, akinek hitelesített beleegyezését a jutalék a tranzakció még nem érkezett, a jogot, hogy a kereslet elismerése az ügylet semmissé a bíróság egy éven belül attól a naptól, amikor tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a Bizottság a tranzakció.
1. Az ingatlan tartozó mindkét házastárs a házasság előtti, valamint a tulajdon által kapott egyik házastárs a házasság fennállása alatt, mint egy ajándék, öröklés útján, vagy más ellenszolgáltatás nélküli utak (tulajdonság mindegyik házastárs) az ő tulajdonát.
2. Termék egyéni használatra (ruházat, lábbeli, stb), kivéve az ékszereket és egyéb élvezeti cikkek, bár megszerezte a házasság alatt az általános alapok, a házastársak ismerik az ingatlan a házastárs, aki használta őket.
Az ingatlan mindegyik házastárs lehet ismerni a közös tulajdon, ha bebizonyosodik, hogy a házasság fennállása alatt, mivel a közösségi tulajdon, vagy az ingatlan egyes házastárs vagy munkájának egyik házastárs beruházásokat hajtottak végre, amely jelentősen növeli a költségeket az ingatlan (Nagyjavítási, rekonstrukció, újra berendezések és mások).
1. osztály közös tulajdonsága a házastársak egyaránt el lehet végezni a házasság fennállása alatt és annak lejárta után oldódás kérésére bármelyik házastárs, valamint abban az esetben, hitelező alkalmazási követelményei az általános vagyon megosztása a házastársak számára a kizárás a részvény a házastárs a házastársi közös vagyon.
2. A házastársak közös tulajdonát megoszthatják a házastársak között. A házastársak kérésére a közös tulajdon megosztására irányuló beleegyezésüket közjegyzõi lehetnek.
(3) Vitás esetén a házastársak közös vagyonának felosztását, valamint a házastársak e tulajdonban való részesedésének meghatározását bírósági eljárásban kell végrehajtani.
A házastárs közös tulajdonának elosztásakor a bíróság a házastársak kérésére meghatározza, hogy melyik vagyont kell átruházni az egyes házastársakra. Abban az esetben, ha az egyik házastárs egy olyan vagyontárgyat kap, amelynek értéke meghaladja a vele járó részesedést, a másik házastársnak megfelelő pénzbeli vagy egyéb kártérítésben részesülhet.
(4) A bíróság az egyes házastársak által megszerzett vagyontárgyat a családi viszonyok megszűnésekor, mindegyikük tulajdonában elnyerheti.
5. tételek vásárolt kizárólag igényeinek kielégítésére kiskorú gyermekek (ruházat, cipő, iskolai és sporteszközök, hangszerek, gyermek könyvtár, stb), nem kell osztani, és átutalt kártalanítás nélkül a házastárs, akivel a gyermek él.
A házastársak által a házastársak közös tulajdonának rovására tett hozzájárulásukat a közös gyermekkorú gyermekek nevében úgy kell tekinteni, hogy ezek a gyermekek tartoznak, és azokat nem veszik figyelembe a házastársak közös tulajdonának elosztásakor.
6. A házastársak közös vagyonának megosztása esetén a házastársak közös tulajdonának azon része, amelyet még nem osztottak meg, valamint a házastársak által a házastársak által a jövőben megszerzett vagyonát alkotják.
7. A hároméves elévülési idő a házastársak házastársak közös tulajdonának megosztására vonatkozó követelményeire vonatkozik, akiknek a házassága megszűnik.
1. A házastársak közös tulajdonának elosztása és az ingatlan tulajdonrészének meghatározása esetén a házastársak részvényeit egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha a házastársak közötti szerződés másként rendelkezik.
2. A bíróság jogosult visszavonni elejétől az egyenlő házastársak részesedése a közös tulajdon a kiskorú gyermek érdeke és (vagy) alapján az érdeklődés figyelemre méltó az egyik házastárs, különösen olyan esetekben, amikor a másik házastárs nem kaptak bevétel érvényes indok nélkül, vagy fordított általános családi tulajdon kárára a család érdekei.
3. A házastársak közös vagyonának megosztása során a házastársak teljes tartozásait a házastársak között megosztják a hozzájuk rendelt részvények arányában.
8. fejezet A házastársi vagyon szerződéses rendszere
A házassági szerződés elismeri a házasságkötés alatt álló személyek beleegyezését vagy a házastársak beleegyezését, meghatározva a házastársak tulajdonjogát és kötelességét, és (vagy) megszűnése esetén.
1. A házassági szerződést mind a házasságkötés állami nyilvántartásba vétele előtt, mind a házasság során bármikor meg lehet kötni.
A házasságkötési szerződés megkötése előtt kötött házassági szerződés a házasság nyilvántartásba vételének napjától lép hatályba.
2. A házasságkötési szerződést írásban kell megkötni, és közjegyzői nyilatkozatot kell tenni.
Házassági szerződés köthető mind a házastársak meglévő és jövőbeni tulajdonára vonatkozóan.
A házastársaknak jogukban áll a házassági szerződésben meghatározni a kölcsönös karbantartáshoz fűződő jogaikat és felelősségüket, az egymás jövedelmében való részvétel módját, mindegyikük eljárását a családi kiadások viselésére; a házasság felbontása esetén az egyes házastársakra átruházandó vagyontárgy meghatározása, valamint a házassági szerződésben a házastársak ingatlanviszonyaira vonatkozó minden egyéb rendelkezés beillesztése.
(2) A házassági szerződés által előírt jogok és kötelezettségek bizonyos feltételekre korlátozódhatnak, vagy a bűncselekménytől vagy bizonyos feltételek fennállásának elmulasztásától függhetnek.
3. A házassági szerződés nem korlátozhatja a házastársak jogképességét vagy képességét, jogaik védelmére a bírósághoz fordulni; szabályozzák a házastársak közötti személyes nem vagyoni kapcsolatokat, a gyermekekkel kapcsolatban a házastársak jogai és kötelezettségei; olyan rendelkezéseket ír elő, amelyek korlátozzák a fogyatékkal élő házastársnak a karbantartás igénybevételéhez szükséges jogát; olyan egyéb feltételeket tartalmaz, amelyek az egyik házastársat rendkívül kedvezőtlen helyzetbe helyezik, vagy ellentmondanak a családi jog alapelveinek.
1. A házassági szerződést a házastársak egyetértésével bármikor megváltoztathatják vagy megszüntethetik. A házasságkötési szerződés megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről szóló megállapodás ugyanazon formában történik, mint maga a házassági szerződés.
A házasságkötési szerződés egyoldalú megtagadása nem megengedett.
2. Ha az egyik házastárs házassági szerződés lehet módosítani vagy törölni a bíróság azon az alapon, és az eljárás által létrehozott Polgári Törvénykönyv módosításáról és a szerződés megszűnését.
1. A házassági szerződést a bíróság teljes egészében vagy részben érvénytelenné teheti az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve által az ügyletek érvénytelenségére vonatkozóan meghatározott indokok alapján.
2. A bíróság a házassági szerződést részben vagy egészben érvénytelenné teheti az egyik házastárs kérelmére, ha a szerződés feltételei a házastársat rendkívül kedvezőtlen helyzetbe helyezik. A házassági szerződés feltételei, amelyek megsértik a jelen szabályzat 42. cikkének (3) bekezdésében foglalt egyéb követelményeket, semmisek.
9. fejezet A házastársak kötelezettségeinek kötelezettsége
1. Az egyik házastárs kötelezettségei esetén a behajtás csak a házastárs tulajdonára alkalmazható. Ennek a vagyontárgynak az elégtelensége esetén a hitelezőnek jogában áll azt követelni, hogy az adós házastársa, amely a házastárs házastársa számára a házastársak közös tulajdonának megosztásánál fogva részesüljön, forduljon hozzá.
(2) A házasságot a házastársak közös tulajdonaira alkalmazzák a házastársak általános kötelezettségeire, valamint az egyik házastárs kötelességeire, ha a bíróság megállapítja, hogy az egyik házastárs kötelezettségei alapján kapott minden összeget a család szükségleteinek kielégítésére használták fel. Hiányosság esetén a tulajdonát házastársak meghatározott kötelezettségek egyetemleges felelősség az egyes ingatlanok.
Ha a bíróság ítéletében megállapítást nyer, hogy a házastársak közös tulajdonát megszerzik vagy növelik az egyik házastárs által bűncselekménnyel kapott pénzeszközök kárára, a behajtást a házastárs közös tulajdonába vagy annak részébe lehet fizetni.
3. A házastársak felelősségét a kiskorú gyermekek által okozott kárért a polgári jogi szabályozás határozza meg. A házastársak vagyonának kizárása a kiskorúak által okozott kár megtérítésével e cikk (2) bekezdésével összhangban történik.
1. A házastárs köteles értesíteni hitelezőjét (hitelezőit) a házasságkötési szerződés megkötéséről, megváltoztatásáról vagy feloszlásáról. Ha ez a kötelezettség nem teljesül, a házastárs felelős a kötelezettségeiért, függetlenül a házassági szerződés tartalmától.
Tel. +7 (903) 247-68-81