Halhatatlan dallamok

Halhatatlan dallamok. Mancsuri dombjain
****

linkek a waltz opciókhoz:


******
A kanoni szöveg "Mancsuri dombjain"
*
Csendesen körül, a dombok homályos,

A felhők miatt a hold ragyogott,

A sírok békét tartanak.

A keresztek fehérek, a hősök alszanak.

Az utolsó árnyékok újra körbejáródtak,

Az áldozatokról tájékoztatják az áldozatokat.


Csendben körülöttem a szél elfújta a ködöt,

A Manciuria hegyeiben a harcosok alszanak

És az oroszok nem hallanak könnyeket.

Az anya sír, az anyja sír,

Egy fiatal feleség sír,

Mindenki sír, mint egy ember,

A gonosz sors és az átok sorsát.


Hagyja, hogy Gaolan hozzon álmokat neked,

Alvás, az orosz hősök,

Hazai hazai fiai.

Oroszországra esett, meghalt az anyaországhoz,

Hidd el, bosszút fogunk adni

És ünnepeljük a dicsőséges trónt.

Ijesztő az egész,
És a szél a hegyeken sír
Néha a felhők miatt felbukkan a hold,
A katonák sírjai világítanak.

A keresztek fehérek
A távoli hősök gyönyörűek.
És a múlt árnyai körül forognak,
Elmondják nekünk a hiába áldozatokat.

A mindennapi sötétség közepette,
A hétköznapi mindennapi próza,
Felejtsd el eddig, hogy nem tudunk háborút,
És a könnyek lefújják az üzemanyagot.

Az apa sír,
A feleség fiatalon sír,
Minden Rus sír, mint egy ember,
Dühös sors sorsát káromkodni.

Tehát a könnyek futnak
A távoli tenger hullámai,
És a szív fájdalommal és szomorúsággal harcol
És a nagy bánat mélysége!

A test hősei
Hosszú ideje már a sírban romlottak,
És nem adtuk nekik az utolsó adósságot
És nem énekeltek örök emlékek.

Béke a lelkednek!
Meghalt Oroszországért, az anyaországhoz.
De hidd el nekünk, bosszút állunk benneteket
És ünnepeljük a véres triunát!
*
Mindenesetre a legkorábbi rögzített keringő a szöveg éneklésével 1910.10.14-én kelt, és ezeket a szavakat éneklik benne.

A keresztek fehérek, a hősök alszanak.
Az utolsó árnyékok már régóta keringenek,
A csaták áldozatairól megismétlődik.

Csendben körülöttem a szél elfújta a ködöt,
A Manciuria hegyeiben a harcosok alszanak
És az oroszok nem hallanak könnyeket.

Az anya sír, az anyja sír,
Egy fiatal feleség sír,
Mindenki sír, mint egy ember,
A gonosz sors és az átok sorsát ...

Hagyja, hogy a Gaolian elhozzon álmokat,
Az orosz föld alvó hősei,
Hazai hazai fiai.

Oroszországra esett, meghalt az anyaországhoz,
Hidd el, bosszút fogunk adni
És megünnepeljük a véres trónt.

Sleeping Gaoliang,
A hegyek homályosak.
A Manciuria hegyeiben a katonák alszanak,
És az oroszok nem hallanak könnyeket.

És az utolsó vers, amelyet a második verzióból vettünk:

Az anya sír, az anyja sír,
Egy fiatal feleség sír,
Mindenki sír, mint egy ember,
A gonosz sors és az átok sorsát ...

Mindig ne felejtsd el ezt a szörnyű képet
És az a tény, hogy Oroszország képes volt túlélni
Az év hite és szégyenlete.

A kínai földön, a keleti távoli síkságokon
maradt (?) ezer (?) a mi (?) hazugsága (?)
A szerencsétlen (?) Végzet akaratát.

Szívében most remény van a triznu számára
A tudással (?), Hogy Oroszországért halunk,
Hit, a cár és az anyaország számára

nagy bánat
És a könnyek szándékosan elmenekülnek a szemekből
A távoli tenger hullámai

Apák, anyák, gyerekek, özvegyek sírnak
És ott messze van a manchuriai mezőkön
A keresztek és a sírok fehérre válnak

Az éjszaka jött,
A szürkület a földön feküdt,
A sivatagi dombok sötétjében,
A felhő keletre van zárva.

Itt, a föld alatt,
A hősök aludtak,
A fenti dal énekli a szél és
A csillagok az égből néznek.

Ez nem egy röplabda a mezőkből repült -
A távolban dübörgött. 2 alkalommal
És újra nyugodtan,
Minden csendben van az éjszaka csendben.

Alvás, harcosok, aludni egy nyugodt alvás,
Hadd álmodj egy szülőföldről,
Apa távoli háza.

Elveszed az ellenségeiddel való csatában,
Az áldásod hív minket harcolni,
A nép vére megmosta a zászlót
Át fogjuk haladni.

Elmegyünk egy új élethez,
Vessük le a rabszolga rabság terhét.
És az emberek és az atya nem fogja elfelejteni
A fiaik értéke.

Alvás, harcosok, örökké dicsőség neked!
A hazánk, a legdrágább földünk
Ne hódítsd meg ellenségeidet!

Éjszaka, csend, csak Gaoliang zajt kavar.
Alvás, hősök, az emlékezeted
Az anyaország tartja!

A tűz elhalványul,
A hegyek lefedték a ködöt.
A régi keringő finom hangjai
Óvatosan vezeti a harmonikát.

Zenével hangulatban,
Emlékezett a hős katonára
Harmat, nyír, szép hajú zsinór,
Lányos aranyos megjelenés.

Hol várnak minket ma,
A réten az esti órákban,
A legszigorúbb praktikus
Táncoltuk ezt a keringőt.

Az ülések estesei félénkek
Rég eltűnt és eltűnt a sötétben.
Alszik a hold alatt Mancsuriai dombok
A porfüstben.

Megmentettük
Dicsőség a szülőföldre.
A kegyetlen, itt a keleti csatákban,
Több száz út telt el.

De a csatában is,
A távoli idegen földön,
Emlékszel a könnyű szomorúságra
Az anyaország az anyaország.

Távol, messze van
A katona tűzéből.
Az éjszakában komor a Manciuria
Úszni a felhőit.

A sötét térben,
Múlt az éjszakai tavak,
Magasabb, mint a madarak, a határon túl
A szibériai hegyek felett.

A szegény,
Ők örömmel követnek minket
Minden legfényesebb gondolataim,
Szeretetünk és szomorúságunk.

Ott, a kék szalag mögött,
A hazád bannerje feletted.
Aludj, barátom! A felvételek leálltak,
Az utolsó küzdelem meghalt.
***************
*****************
******************
FÜGGELÉK
*
Mokshan ezred a Manciuria dombjaiban
****
****

A 1903 tavaszán hat Wrotham adtunk még két, úgy, hogy a zászlóalj tudná fizetni dvuhbatalonnogo az ezred, és egy külön részleg moksa zászlóalj Jekatyerinburgban (5-8 th társaság) parancsnoksága alatt alezredes Alekszej Petrovics Semenov.

Május 21. napján a hagyományos ezred Mokshantsev üdülési zlatoustovtsy érdeklődve figyelte élénk képet a híres felvonulás az ezred, aki éppen a golyók és repeszek lyukasztott bannerek moksa és Chernojarsky ezred. Nagyra értékelte az ezredes zenekar készségét. A zenekar mindig együtt a katonák mentek az ellenség, az ő készség és bátorság inspirálta katonák .Még ha a zenekar nem vehet részt a harcokban, gyakran önként dobták a vastag a csata, hogy segítsen a sebesült, végezhetik el a tüzet. Legyezte a katonai dicsőség, a katonai zenekarok békeidőben városi kertek, ünnepek és nélkülözhetetlenek voltak hívei a legjobb zenék a legtávolabbi részein az ország. Igen, és maguk a katonai karmesterek gyakran szép melódiákat alkotnak, amelyek eddig népszerűek. Ilyen felvonulásokat Chernetskii S., "elválás Slavyanki" B. Agapkina, keringő "Amur hullám" Kyusa M. et al.

De a nagy dicsőség moksa ezred hozta nem „Zlatouszt mészárlás”, sőt katonai hasznosítja, és a boxban 1906 karmester ezred IA Shatrov keringő "Moksha ezred a Manciuria dombjain". A háború utáni években sokat írtunk ebből a sajtóban (mintegy száz publikáció ismeretes, sajnos, a legtöbbjük szegény a valódi tényeken és gyakran spekulációval bőven).

A szülártől kezdve a keringőt soha nem tapasztalt sikerrel kísérte. 1907-ben megjelentek a jegyzetek, és 1910 óta feljegyzéseket készítenek egy elsősorban katonai zenekarok által készített hullámfelvételről. Aztán énekesek is énekeltek - a zene a szöveg különböző verzióit az előadók ízléséhez kezdte.

A szovjet hatalom létrehozásával a keringőt a cármerizmus és a whiteguardizmus szimbólumaként értelmezték, és gyakorlatilag nem hajtották végre. 1943-ban a jazz zenekar (majd az Állami Jazz az RSFSR) irányítása L.O. Utesova a hazafias potpourriban a "Sopok" motívumot használta. 1945-ben a japán háború előestéjén a keringőt I.S. Kozlovsky.

IA Shatrovot, akit egyszer a fiatal kereskedő lánya, Alexandra Shikhobalova lenyűgözött, újabb népszerű valódi nyári álmokat írt. 1907-es halála után hallotta "hattyú dalát" - az utolsó mű "Őszi jött".

1918-ban I.A. Shatrov elmenekült a forradalomtól Szibériáig. Novonikolajevszkben (Novoszibirszk) komolyan megbetegedett a tífuszmal, és amikor felépült, Shatrova mobilizálódott a Vörös Hadsereghez. 1938-ban a korszakot a technikus-intendant 1. helyezésében elbocsátották.

Kapcsolódó cikkek