A mezőgazdasági termékek visszafizetése
A mezőgazdasági termékek visszafizetése. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése nem tudott lépést tartani a technológiai haladás okozta kínálat növekedésével. Ennek oka a mezőgazdasági termékek - jövedelem és népesség iránti keresletet meghatározó két fő tényező. A kevésbé fejlett országokban a fogyasztóknak szűkösnek kell lenniük
a mezőgazdasági termékek - élelmiszer és ruházat - megvásárlására, hogy megőrizzék létezésüket. Mivel azonban a jövedelem szintje meghaladja a létfenntartás szintjét, és az éhség problémája végül utat enged az elhízás problémájának, az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztási kiadások növekedési üteme is csökken. Amint a fogyasztó gyomrája megtelik, gondolatai az iparág által "és az agrárgazdálkodás által nyújtott" életbűvészetek felé fordulnak. Az ország gazdasági növekedése hozzájárul az egy főre eső átlagos jövedelem jelentős növekedéséhez a szűkös létminimumhoz képest. Ennek eredményeként a fogyasztók jövedelmének növekedését a mezőgazdasági termékekre fordított kiadások alacsonyabb arányos növekedése kísérte. Ha speciális terminológiát használunk, a mezőgazdasági termékek iránti kereslet rugalmatlan a jövedelemben, vagyis a legtöbb mezőgazdasági termék iránti igény teljesen érzéketlen a megnövekedett jövedelemre. A becslések szerint az egy főre jutó jövedelem 10% -os növekedése (adózás után) legfeljebb 2% -kal növeli a mezőgazdasági termékek fogyasztását. Bizonyos különleges mezőgazdasági termékek, mint például a burgonya vagy a sertéshús, alacsonyabbak lehetnek a többi termékhez képest; ez azt jelenti, hogy a vásárlások növekedésével a termékek vásárlása valójában csökkenhet [3, 76. o.].
Az erőforrások relatív ingatagsága. Amint korábban említettük, a mezőgazdaság rendkívül versenyképes iparág; számos független céget működtet, amelyek mindegyike eleve elhanyagolható részét teszi ki a nagyon szabványosított termékek teljes mennyiségének. Arra számíthatunk, hogy a mezőgazdasági termelők árának és jövedelmének csökkenése jelzi a források túlzott áramlását a mezőgazdaságból.
A probléma lényege abban rejlik, hogy a mezőgazdaságban, ellentétben más ágazatokkal, a válsághelyzetek következtében a parasztok más gazdasági ágazatokba történő kiáramlása általában hosszú távú természetű. Ugyanakkor a termelési szféra helyreállítása is sokkal lassabb. Valóságos körülmények között a munkaerő- és termelési erőforrások áramlása nem érezhető ingadozik mind a versenypiacokon, mind pedig az állami szabályozás nagy részében, bár a viszonylagos stabilitás okai némileg eltérőek.
Következésképpen a mezõgazdaság és a nem mezõgazdasági gazdaság közötti egyensúlyhiány nem az egyensúly egyensúlyának egyetlen egyenlõtlensége. Ezért, még ha a munkaerő elhagyja a mezőgazdaság keresve magasabb jövedelmek a nem mezőgazdasági ágazatokban a gazdaság a mezőgazdasági probléma hosszú távon továbbra is befolyásolják a mezőgazdasági termelők jövedelmének a lefelé, így feltételeinek megteremtése további elvándorlás emberi erőforrások az ipar. A mezőgazdasági népesség hanyatlása ellenére a jelenlegi században sok mezőgazdasági közgazdász továbbra is a mezőgazdasági szektor túlzott mértékű munkaerőpiacáról beszél.
1.2 Rövid távú probléma
A mezőgazdasági termékek árának jelentős éves ingadozása, következésképpen a mezőgazdasági termelők jövedelme rövid távú problémát tükröz. Ez az instabilitás rövid távon a mezőgazdasági termékek iránti nem kielégítő kereslet kombinációjának eredménye, (1) a termelés ingadozása és (2) az élelmiszerek hazai és külföldi keresletének ingadozása.
A termelés volumenének ingadozása. A mezőgazdasági termékek iránti nem kielégítő kereslet oka, hogy a termelési volumenben bekövetkező kisebb változások viszonylag nagy változásokat okoznak a mezőgazdasági árak és jövedelmek terén. A betakarítási év általában a mezõgazdasági termelõk jövedelmének csökkenéséhez vezet, mivel a kereslet rugalmatlan, az eladott áruk mennyiségének növekedése az ár arányosabb csökkenésével jár. Ennek eredményeképpen a bruttó jövedelem, azaz a gazdálkodók bruttó keresete csökken. Az alacsony termés növelheti a mezőgazdasági termelők összesített bevételét, mivel a nem kielégítő kereslet miatt a termelés csökkenése az ár arányosabb emelkedését eredményezheti.
A hazai kereslet ingadozása. A parasztok jövedelmének rövid távú instabilitása a mezőgazdasági termékek iránti kereslet ingadozásához kapcsolódik. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet rugalmatlansága miatt a kereslet rövid távú ingadozása jelentős ár- és jövedelemkülönbséget eredményez. A viszonylag alacsony keresletcsökkenés radikális csökkenést eredményez a mezőgazdasági termelők díjazásának ugyanolyan mennyiségű előállítása miatt. Ezzel szemben a kereslet enyhe növekedése ugyanilyen mértékű növekedést eredményez majd a mezőgazdasági jövedelmek ugyanolyan mennyiségű termelésben. Az ilyen nagy változások az árak és a bevételek miatt a tény, hogy a kereslet rugalmatlan.
Instabil külső kereslet. Az exportorientált agrárszektorban lévő országokban a mezőgazdasági termelők jólétének oka fokozhatja a mezőgazdasági exportot, míg az exportpiacok összeomlása lesz a mezőgazdasági válság fő oka. Hasonlóképpen, a jövedelmek ciklikus ingadozása Európában és Japánban például megváltoztathatja az amerikai mezőgazdasági termékek iránti keresletet. Ugyanez a hatás származhat más országok gazdaságpolitikájának változásaiban is. A nemzetközi politika növelheti a kereslet volatilitását is. A különböző országok közötti politikai kapcsolatokban bekövetkező változások elősegítik mind az eladások növekedését, mind a csökkentést [3, 56., 86., 127.].
Így a vizsgált problémák általános gazdasági koncepcionális jellegűek, és bármely ország, köztük a Belarusz Köztársaság gazdasági tevékenységében is megnyilvánulhatnak.
1.3 A mezőgazdaság jelentősége Fehéroroszországban
A mezőgazdaság a Belarusz Köztársaság hatalmas és létfontosságú ágazatává vált. Ez szinte a fő ellátás forrása az ország lakosságának, melynek megújíthatatlan élelmiszertermékei vannak.
1. A lakosságot élelmiszerrel látja el.
2. A könnyű és élelmiszeripari alapanyagok nyersanyagát adja. És így, a textiliparban ár mezőgazdasági nyersanyagok (pamut, len) legfeljebb 40% -a anyagköltség, a cukoripar (cukorrépa) - mintegy 70%, a tejsav Butter - körülbelül 80%. A személyes fogyasztás szerkezetében a mezőgazdasági termékek és a feldolgozás termékei háromnegyedét teszik ki.
3. A mezőgazdasági termelés nagy hatással van az ország nehéziparának szintjére és mértékére. Hatalmas mennyiségű termelési eszköz felhasználásával a mezőgazdaság aktívan befolyásolja a traktor, a mezőgazdasági és a melioratív mérnöki, gépjárműipari és vegyipar fejlesztését. ipar, stb.