A pedagógiai valóság és a személyes fejlődés átalakításának módja

A pedagógiai valóság és a személyes fejlődés átalakításának módja

Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás

A pedagógiai tervezés és a projektképzés nem divat, hanem objektív szükségesség. Ezt a modern oktatás bizonyos sajátosságai és problémái okozzák [3, 8, 18].







Ø A motiváció és a tudás jellege az élet minden szakaszában változik; növekszik az oktatási tantárgyak által bemutatott tudományok terjedelme; nehézségekbe ütközik az információáramlás; az információk gyors elavulása tapasztalható. Az embernek szüksége van új ismeretek létrehozására, ami nem, de az igényt érezni kell. Az új tudás forrása az oktatási rendszerben és az oktatási folyamatokban a tervezési képesség.

Ø A "képernyő" kultúra kialakulása. amely: - a képernyőszöveg és a partner kapcsolatának folyamatosan változó párbeszédén alapul; - visszakapcsol minket a személyes kapcsolattartás kultúrájába párbeszéd (kommunikációs hálózatok útján) szervezésével és a mindennel és mindenkivel való kommunikáció képességével. Az "oktatás" és a kép fogalma között létrejön a kép, a leképezés, a közvetlen kapcsolat. Az oktatást a környezõ világ képének önálló konstrukciójaként értjük a képernyõinformáció-reprezentációk alapján. De ez a kép, a képzelet, ami a tervezés központi fogalma.







Ø Az információ tartalmának "duzzadása" felvetette a kérdést: "Pontosan mit kell tanítani?" A tudás, készségek és szokások kiválasztásának problémája a tipikus problémák és feladatok azonosításának feladatává válik. akinek a megoldása megköveteli az ember életét és szakmáját. Az oktatás tartalmának vetélkedő jellegét és a kialakításának módjait feltárják.

Ø Nem kevésbé fontos kérdés: "Ki hordozza az új ismereteket és tapasztalatokat?" Évszázadok óta az oktatási rendszer a "kész" tudás hordozója felé irányul - egy tanár (tanár, tudós), aki tudást ad a diáknak, és ismeri a "recept" problémáinak megoldását. Napjainkban mindenki a tanulás színvonalától függetlenül válhat a hordozóvá és az információforrássá.

Ø A diákok önálló elhatározás (design) helyzetben vannak: - mozgáspálya az információs területen (oktatási útvonal); - az oktatás tartalma; - anyagok, amelyek mások által igényelhetők; - oktatási környezet.

Jelenleg a tervezési ötletek különböző szinteken történő terjesztése: - pedagógiai rendszerek (városi, kerületi, iskolai); - oktatási környezet; - a személy; - az oktatás és nevelés tartalma; - a személyes fejlődés várható eredményei.

Így a projekt tevékenysége a kreativitás egy speciális formája és az emberi fejlődés univerzális eszköze. Pedagógiai célokra használható, amikor a diákokkal minden korosztályban dolgozik:

§ az óvodai és a junior iskolás korban - a játék tevékenységének lényegét tekintve;

§ serdülőkorban - a saját tematikus környezet megteremtésének szükségessége és a saját erők mintavétele miatt;

§ serdülőkorban - a jövő iránti törekvés és az önmegvalósítás vágya miatt;

§ egy felnőtt személy számára a szakmai-személyes fejlődés eszközeként és a környező valóság és az önmagunk javításának eszközeként.

Jelenleg egy speciális projektteret alakítanak ki az oktatásban résztvevők életművei számára.

Minden tanárnak képesnek kell lennie arra, hogy a projekt tevékenységét különböző lehetőségeiben használja. A tanár különféle helyzetekben, szerepekben és pozíciókban részt vesz a projekt tevékenységében:

· A projektek fejlesztőjeként és végrehajtójaként oktatási intézménye keretében;

· Saját tantervük és tanfolyamaik tervezőjeként;

· Hálózati projektek résztvevőjeként;

· A kollégák által végzett projektek szakértőjeként.




Kapcsolódó cikkek