Az osztalékpolitika hatékonyságának értékelése - stadopedia
Az osztalékfizetési módok meghatározása
A részvényenkénti osztalékfizetések szintjének meghatározása
A nyereségmegosztási mechanizmus kialakítása a választott típusú osztalékpolitikával összhangban
Az osztalékpolitika kialakításának előfeltételeit meghatározó fő tényezők számbavétele
Az osztalékpolitika típusának megválasztása a részvénytársaság pénzügyi stratégiájának megfelelően
Az osztalékpolitika kialakításának kezdeti szakasza az e politikát meghatározó tényezők vizsgálata és értékelése. A pénzügyi gazdálkodás gyakorlatában ezek a tényezők négy csoportra oszthatók:
1. A vállalkozás befektetési lehetőségeit jellemző tényezők. E csoport főbb tényezői között szerepelnek:
a) a vállalat életciklusának szakasza (az életciklus korai szakaszában a részvénytársaságnak nagyobb erőfeszítéseket kell fektetnie a fejlesztésbe, korlátozva az osztalékfizetést);
b) az, hogy bővíteni kell a részvénytársaság saját beruházási programok (időszakokban aktiválás Invest-transzlációs tevékenység kiterjesztését célozta repro-sét a tárgyi eszközök és immateriális javak-rebnost verejték kapitalizációja nyereség növekszik);
c) a bizonyos mértékben kész az egyes beruházási projektek you-sokim hatásfok (egyedi előkészített projektek szükséges gyorsított végrehajtása érdekében hatékony hasznosítása kedvező együttállásban-D-piac, ami szükségessé teszi a CO koncentráció-bstvennyh pénzügyi források ezen időszakokban).
2. Az alternatív forrásokból származó pénzügyi források létrehozásának lehetőségét jellemző tényezők. Ebben a tényezőcsoportban a legfontosabbak:
a) az előző időszakban kialakult sajáttőke-tartalékok elégtelensége;
b) a kiegészítő alaptőke felvételének költsége;
c) a kiegészítő tőkebevonás költsége;
d) kölcsönök rendelkezésre állása a pénzügyi piacon;
e) a részvénytársaság hitelképességének szintjét, amelyet a jelenlegi pénzügyi helyzet határoz meg.
3. Objektív korlátozásokkal kapcsolatos tényezők. E csoport főbb tényezői között szerepelnek:
a) az osztalékadó mértékét;
b) a vállalkozások tulajdonának adóztatásának mértéke;
c) a használt tőke és a kölcsönvett tőke meglévő aránya miatt a pénzügyi tőkeáttétel által elért hatás;
d) a kapott nyereség tényleges összegét és a saját tőke megtérülésének együtthatóját.
4. Egyéb tényezők. E tényezők részeként azonosítható:
a) árupiacon konjunktúra ciklus, amelyre egy részvénytársaság (megemelésre kötőszavak túrák hatékonyságát kapitalizációja nyereség jelentősen WHO olvadék);
b) a versenytárs vállalatok osztalékfizetésének mértéke;
c) a korábban kapott kölcsönök kifizetésének sürgőssége (a fizetőképesség fenntartása magasabb prioritás az osztalékfizetések növekedésével szemben);
g) a lehetséges veszteség felett a menedzsment a vállalat (alacsony osztalék kifizetések csökkentéséhez vezetnek-zheniyu piaci értéke a részvények a társaság, és a tömeg „dömping” részvényesek, ami növeli a pénzügyi Zach gyapjú részvénytársaság versenytársak).
E tényezők értékelése lehetővé teszi, hogy meghatározzuk az adott típusú osztalékpolitika kiválasztását a következő hosszú távú időszakra.
A részvénytársaság választott típusú osztalékpolitika szerinti nyereségelosztási mechanizmusa a következő cselekvési sorrendet irányozza elő:
• Az első szakaszban levonják a nettó nyereség összegéből a kötelező tartalékot és a társaság alapszabályában előírt egyéb kötelező céltartalékot. A "megtisztított" nettó nyereség az úgynevezett "osztalékfolyosó", amelyen belül a megfelelő típusú osztalékpolitika megvalósul.
• A második szakaszban a nettó nyereség fennmaradó része a tőkésített és elfogyasztott részre oszlik. Ha a részvénytársaság a maradvány típusú osztalékpolitikát követi, akkor a számítás e szakaszának folyamatában a kiemelt feladat az ipari fejlesztés alapja, és fordítva.
Az egy részvényre jutó osztalékfizetés mértékének meghatározása a következő képlet szerint történik:
ahol az UDVpa - a részvényenkénti osztalékfizetések szintje;
Az FFV az osztalékfizetés alapja, amelyet a választott osztalékpolitika szerint alakítottak ki;
EP - az osztalékfizetés alapja az elsőbbségi részvények tulajdonosainak (az általuk tervezett szinten);
Kpa - a részvénytársaság által kibocsátott közös részvények száma.
Az osztalékpolitika kialakításának fontos szakasza az osztalékfizetés formájának megválasztása. A fő formák a következők:
1. Az osztalék kifizetése készpénzben (csekkek). Ez a legegyszerűbb és legelterjedtebb formája a di-videndnyh kifizetések végrehajtásának.
2. A részvények osztalékfizetése. Ilyen formában az újonnan kibocsátott részvények kibocsátásáról van szó, a részvényesek részére a diwend kifizetések összegére vonatkozóan. Érdekes a részvényesek, akiknek mentalitása a következő időszakban a tőkemozgásra koncentrál.
3. Automatikus újrabefektetés. Ez a fajta kifizetés előtti teszi a részvényesek a jogot, hogy egyéni választás - kap di videndy készpénz vagy visszaforgatni őket további részvények (ebben az esetben a részvényes zárul a társaság vagy annak brókerház szolgálja a vonatkozó megállapodás).
4. A társaság részvényeinek visszaváltása. Úgy tekinthető az egyik formája az újrabefektetés az osztalék, amely szerint a összeg a di-videndnogo alap társaság vásárol a tőzsde részeként szabadon forgalomban lévő részvények. Ez lehetővé teszi, hogy automatikusan növelje a nyereség nagyságát egy fennmaradó részvényre, és növelje a di-videndnyh kifizetések arányát az elkövetkező időszakban. Az osztalékhasználat ilyen formája a részvényesek hozzájárulását igényli.
A részvénytársaság osztalékpolitikájának hatékonyságának értékelése érdekében a következő mutatókat alkalmazzák:
a) osztalékfizetési arány. A képletek kiszámítása:
ahol a Kdv az osztalék kifizetési aránya;
Az FFV az osztalékfizetés alapja, amelyet a választott osztalékpolitika szerint alakítottak ki;
PE - a részvénytársaság nettó nyereségének összege;
Igen - részvényenkénti osztalékok összege;
ЧПа - az egy részvényre jutó nettó nyereség összege.
b) az ár és az egy részvényre jutó eredmény aránya. Ezt a képlet határozza meg:
ahol az ársúly és az egy részvényre jutó nyereség aránya κ / д - együtthatója;
РЦа - egy részvény piaci ára;
Igen - részvényenkénti osztalék összege.
Az osztalékpolitika hatékonyságának értékelése során a részvények piaci értékének mutatóit is felhasználhatják.