A vállalkozói és non-profit szervezetek társult (vállalati) formái
Diákok, végzős hallgatók, fiatal tudósok, akik a tudásbázisot tanulmányaik és munkájuk során használják, nagyon hálásak lesznek Önöknek.
a "gazdaság alapjai"
a témában: "A vállalkozói tevékenység és a nonprofit szervezetek társult (vállalati) formái"
A holdingtársaság (holding) gazdálkodó (függetlenül annak szervezeti és jogi formájától), amelynek eszközei közé tartoznak a más vállalkozásokban fennálló részesedések ellenőrzése. A holdingtársaságok, amelyeknek a tőkét ellenőrzik a holdingtársaság eszközei közé, leányvállalatoknak kell tekinteni. Az ellenőrző részesedést utal semmilyen formában tőkerészesedését a vállalkozás, amely egy feltétlen jogot, hogy elfogadja vagy elutasítsa bizonyos döntéseket a közgyűlés által a résztvevők (tulajdonosok, az érintettek) és irányítását. Rendszerint az ellenőrző tét magában foglalja a tét vagy több mint 50% -os részesedés tulajdonjogát. A tőkekontrollon kívül a holdingtársaság 50% -os paritáscsomagot és részvételi csomagot is kaphat, ha a tét vagy a tét kevesebb, mint 50%. A holdingtársaság egy másik társaság leányvállalata lehet. Szerint a funkciókat tartalmazza Kétféle üzemek: nettó állománya létrehozott kizárólag az ellenőrzési funkciókat és tevékenységeinek irányítása leányvállalatok és vegyes vállalatok, amelyek együtt a végrehajtás a nettó állománya funkciók is részt vesznek a különböző típusú üzleti tevékenységét. Szinte az összes nagy cég bármely ország egy ellenőrző holding számos különböző tevékenységi körébe vállalkozások mérlegfőösszege és a tőke, ami sokkal nagyobb, mint a tőke és a javak az anyavállalat. A részesedések részesedése, részvényei, egyéb értékpapírjai, és néha - és a leányvállalat teljes nyeresége külön megállapodások alapján - a leányvállalatok nyereségét halmozják fel.
A nagyvállalatok használja a holding formában építeni egy hatékony üzleti menedzsment szervezeti struktúrát, ami működő ellenőrzési és felügyeleti funkciók minden attribútum (ág, és földrajzi al.). A holdingtársaságok létrehozhatók:
a nagyvállalkozások átalakításában az üzletágak elválasztása jogilag független (leányvállalatok) vállalkozásként;
amikor a jogilag független vállalkozásokban tevékenykednek;
új részvénytársaságok létrehozásakor.
A rendelet bevezeti a pénzügyi holdingtársaság fogalmát, amelyet a holding elismeri, ha tőke több mint 50% -a más kibocsátók és egyéb pénzügyi eszközök értékpapírja. A pénzügyi holdingtársaság eszközei kizárólag értékpapírokat és egyéb pénzügyi eszközöket, valamint a holdingtársaság irányítóberendezésének működéséhez szükséges vagyont lehetnek. A pénzügyi holdingtársaságok kizárólag magánbefektetési tevékenységet folytathatnak, más tevékenységek nem engedélyezettek.
2. Pénzügyi és ipari csoportok
A résztvevők pénzügyi és ipari csoportok jogi személyek, amelyek aláírták a megállapodást annak megvalósítását és a létesítmény a központi vállalat vagy egy szülő és leányvállalata, alkotó pénzügyi és ipari csoport. A pénzügyi-ipari csoport tartalmazhat kereskedelmi és non-profit szervezetek (beleértve a külföldi), kivéve az állami és egyházi szervezetek (egyesületek). A társaság több pénzügyi és ipari csoportban való részvételét törvény nem engedélyezi. A résztvevők között a pénzügyi és ipari csoport szükségszerűen jelenlétében működő szervezetek a termelés területén az áruk és szolgáltatások, valamint a bankok és más szervezetekkel. A leányvállalatok egyesületei és vállalkozása csak a pénzügyi és ipari csoport tagja lehet a fő társasággal együtt. A kompozíció a pénzügyi-ipari csoport lehetnek befektetési intézmények, magán-nyugdíjpénztári és egyéb alapok, biztosítók, amelyek egy része annak köszönhető, hogy szerepet játszanak a befektetési folyamat, a pénzügyi és ipari csoport.
A pénzügyi és ipari csoport legfelsőbb irányító testülete a Kormányzótanács, amely magában foglalja valamennyi résztvevőjének képviselőit. A pénzügyi és ipari csoport ügyeinek irányítása érdekében létrejön egy központi vállalat, amely a pénzügyi és ipari csoport létrehozásáról szóló megállapodás valamennyi szereplője által létrehozott jogi személy. A központi társaság, mint szabály, befektetési intézmény. Lehetővé válik egy pénzügyi és ipari csoport központi társaságának létrehozása gazdasági társaság formájában, valamint szövetség vagy szakszervezet formájában.
A pénzügyi és ipari csoportot a következő esetekben felszámolja:
a pénzügyi és ipari csoport valamennyi résztvevője elfogadja tevékenységének megszüntetéséről szóló határozatot;
a pénzügyi és ipari csoport létrehozásáról szóló megállapodás érvénytelenítéséről szóló bírósági határozat hatálybalépése;
az Orosz Föderáció jogszabályainak megsértése egy pénzügyi és ipari csoport létrehozásakor, amelyet jogerősen hozott bírósági határozat hozott létre;
a pénzügyi és ipari csoport létrehozásáról szóló megállapodás lejárta, amennyiben azt a résztvevők nem terjesztik ki;
általi elfogadását a kormány az orosz döntés, hogy megszünteti a tanúsítvány érvényességét a regisztrációs pénzügyi és ipari csoport kapcsán közötti eltérést tekintve tevékenységek létrehozása megállapodás és ha ismételten jutalék jár, hogy megsértik a törvényt, ha az már intézkedéseket a törvény által biztosított.
3. Konzorciumok, kartellek és aggályok
Az egyes iparágak fejlődésének sajátosságai és a szakmaközi kapcsolatok előre meghatározzák annak szükségességét, hogy egyes vállalatok bizonyos funkcióit egyesítsék, vagy olyan egyezményeket kössenek, amelyek normális gazdasági tevékenységük során szabályozzák az egyes műveletek teljesítményét. A vállalati társulások következő formái különböznek ki: konzorciumok, kartellek, aggályok, szindikátusok és bizalmi szervezetek.
Konzorcium - ideiglenes társulás a vállalat a megállapodás alapján a végrehajtására időhöz kötött és tartalom terén a projektfinanszírozás, a tudomány, az ökológia és a többi fél jogilag független szervezetek .. A konzorcium finanszírozása a résztvevők rovására történik.
Kartell - megállapodás vállalatok, mint általában, egyetlen iparág, megőrizve a jogi és gazdasági függetlenség, amelynek célja, hogy hatással van a piacon a verseny korlátozásával szabályozás révén az árak, a piacok, termelési és értékesítési volumen, a hozzáférést a nyersanyagforrások, a kifizetések ütemezését, tartomány, feltételek az alkalmazottak felvétele, stb. A kartellek formái különböző kritériumok szerint osztályozhatók. Például a témában a megállapodás - kartell ármegállapodásokra, az összeg a kedvezmények, a szakosodás, a cserearányok, értékesítési kvóták, export-import, és mások.
Az aggodalom az, hogy a gazdasági tevékenységekben általánosan irányítás alatt álló, jogilag független vállalkozások társulása a részvények megvásárlásával vagy cseréjével történő pénzügyi ellenőrzés útján történik. A Concern a tudományos és technikai, termelési, befektetési, pénzügyi és külföldi gazdasági tevékenységek központosításán keresztül működik. Az aggodalomra jellemző a termelés kombinációja és diverzifikációja, versenyképes termékek előállítása, az új technológiák és technológiák bevezetésének felgyorsítása. A vertikális és horizontális aggodalmak, valamint a konglomerátumok megkülönböztetik az egyesület területét.
A szindikátus egy sor olyan vállalat egyesülése, amelyek homogén termékeket állítanak elő azzal a céllal, hogy egyetlen értékesítési (beszerzési) hálózatot hozzanak létre. A szindikátus fő célja az értékesítési piac megőrzése és bővítése, a piaci árak megteremtése és a szindikátus tagjai közötti termelés volumenének szabályozása.
A szindikátusok szervezeti nyilvántartása kétféle módon valósul meg: egy egyszerű megállapodás, amely meghatározza a szindikátusi szervezetek tevékenységi körét, valamint a szindikátus egyes szerveinek létrehozását, amelyek bizonyos funkciókat rendelnek hozzá. Például egy olyan partnerség jön létre, amely minden terméket kap a későbbi értékesítéshez, nyersanyagokat és anyagokat vásárol.
A bizalom az ipari és kereskedelmi tevékenységek területén működő irányító központ által működtetett, jogilag független vállalkozások társulása. Most először 1879-ben hoztak létre alapítványokat az Egyesült Államokban. A trösztök kezelésének mechanizmusa magában foglalja a vagyonkezelői részvények átruházását a részvényeseknek. A részvényesek továbbra is osztalékot kapnak, de nem hajlandóak szavazni.
4. Nonprofit szervezetek
A nonprofit szervezetek olyan jogi személyek, amelyek fő célja nem a nyereség kivonása és elosztása a résztvevők között. Jogi személyek non-profit szervezetek jöhetnek létre formájában fogyasztói szövetkezetek, állami vagy vallási szervezetek (egyesületek) által finanszírozott tulajdonos intézmények, karitatív és egyéb alapok, valamint más formában biztosított jog. Non-profit szervezetek folytatnak üzleti tevékenységet, hiszen ez szolgál a célra, amelyre létrehozták őket, és céljaival összhangban.
A fogyasztói szövetkezet az állampolgárok és jogi személyek önkéntes egyesülése a tagság alapján, anyagi és egyéb igényeinek kielégítése érdekében. A fogyasztói szövetkezet tagjai részvényeket birtokolnak.
A fogyasztói szövetkezet alapszabálya a következőket tartalmazza:
a jogi személy neve;
a tevékenységének irányítására vonatkozó eljárás;
a szövetkezeti tagok részesedésének összegére vonatkozó feltételek;
a szövetkezeti tagok részvényesi hozzájárulásának összetételére és eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a részvények megfizetésére vonatkozó kötelezettség megsértéséért való felelősséget;
a szövetkezet irányító testületeinek összetételére és hatáskörére vonatkozó információk, valamint az azok döntéshozatalának eljárása (beleértve azokat a kérdéseket is, amelyeket egyhangúlag vagy minősített többséggel határoznak meg);
a szövetkezeti tagok eljárására vonatkozó rendelkezések a veszteségek fedezésére.
A fogyasztói szövetkezet neve tartalmaznia kell a tevékenységének fő célját, valamint a "szövetkezet" vagy a "fogyasztói unió" vagy a "fogyasztói társadalom" kifejezést.
Állami és egyházi szervezetek (egyesületek) önkéntes polgári egyesületek, összhangban a törvény együtt a közös érdekek alapján kielégíteni lelki vagy egyéb nem anyagi szükségletek. A köz- és vallási szervezetek résztvevői (tagjai) nem tartják fenn a tulajdonukra ruházott tulajdonhoz fűződő jogokat (beleértve a tagdíjakat). Nem felelősek azokért a köz- és vallási szervezetek kötelezettségeiért, amelyek tagjaként vesznek részt, és ezek a szervezetek nem felelősek tagjaik kötelezettségeiért.
Az alapítók nem felelnek az általuk létrehozott alap kötelezettségeiért, és az alapítvány nem felelős az alapítói kötelezettségeiért. Az Alap az ingatlant a charterben meghatározott célokra használja fel. Az Alapnak joga van arra, hogy olyan vállalkozói tevékenységeket folytasson, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elérjék azokat a társadalmilag hasznos célokat, amelyekhez e célokat megteremtették. Üzleti tevékenység végzéséhez az alapítványoknak joga van gazdasági társaságok létrehozásához vagy azokban való részvételhez. Az Alap köteles évente jelentést készíteni ingatlanának használatáról.
Az alap kezelésére és a testületek létrehozására vonatkozó eljárást az alapítók által elfogadott alapszabály határozza meg. Az alap alapító okiratának tartalmaznia kell:
a jogi személy neve;
a tevékenységének irányítására vonatkozó eljárás;
az alap neve, amely magában foglalja az "alap" szót, az alap céljáról;
utasításokat az Alap szervei (beleértve a kuratórium felügyeli az alap felügyelet), a kinevezési eljárás az alap egységeket és az elbocsátás, az alap hollétéről, a sorsa a saját tulajdonát felszámolás esetén.
Az Alapítvány alapszabályát az Alap testületei változtathatják meg, ha azt a Chartában rögzítik. Az alap felszámolásáról szóló döntést csak az érdekelt felek kérelmére a bíróság hozhatja meg:
ha az alap eszközei nem elégségesek céljai megvalósításához, és a szükséges ingatlan megszerzésének lehetősége irreális;
ha az alap céljait nem lehet elérni, és az alap célkitűzéseiben szükséges változtatások nem hajthatók végre;
az alap tevékenységeinek eltérése a charterben meghatározott céloktól;
más törvények által előírt esetekben.
Profit szervezetek annak érdekében, hogy összehangolják üzleti tevékenysége, valamint a képviselete és védelme közös tulajdon érdekeit teremthet egyesületek formájában szervezet (szakszervezet), non-profit szervezetek. Ha a felbontás az egyesület terheli a magatartás az üzleti tevékenység, hogy egy ilyen egyesület átalakul egy üzleti vállalkozás vagy társulás szerint a polgári törvénykönyv, vagy létrehozhat üzleti célra, vagy üzleti vállalkozás, hogy vegyenek részt egy ilyen társadalomban. A köz- és egyéb nonprofit szervezetek (beleértve az intézményeket is) önkéntesen csatlakozhatnak e szervezetek társulásaihoz. A Nonprofit Szövetség nonprofit szervezet. A szövetség tagjai megtartják jogi függetlenségüket és a jogi személy jogát.
A Szövetség nem felelős tagjainak kötelezettségeiért. A társulás tagjai a kötelezettségeikért járó kiegészítő felelősséget viselik az egyesület alapító okmányaiban meghatározott összegben és módon. A társulás (egyesülés) neve tartalmaznia kell tagjai tevékenységének fő tárgyát az "egyesülés" vagy "szakszervezet" szó beillesztésével. A szövetség alapító okmányai a tagok által aláírt, az általuk elfogadott alapító okirat. A szövetség (szövetség) alapító okmányainak tartalmazniuk kell:
a jogi személy neve;
a tevékenységének irányítására vonatkozó eljárás;
feltételeit az összetételét és hatáskörét a Szövetség irányító testületek, az eljárást a döntéseket (beleértve a kérdéseket, amelyek a döntéseket egyhangúlag vagy minősített többségi szavazással az egyesület tagjai), valamint az eljárást elosztása vagyon után megmaradt annak felszámolását.
A szövetség tagjai jogosultak ingyenesen igénybe venni szolgáltatásait. A társulás tagjának jogában áll a pénzügyi év végén kivonni tőle. Ebben az esetben a társulás kötelezettségei a járulékaik arányában másodlagosan a visszavonásának időpontjától számított két éven belül viselik. Egy egyesület tagját kizárhatják az ügyben az esetek fennmaradó résztvevőinek határozatával és a társulás alapító okirata által meghatározott módon. A szövetség kiutasított tagjának felelősségére a szövetséghez való kilépéshez kapcsolódó szabályokat kell alkalmazni. A szövetség tagjainak beleegyezésével új résztvevő léphet be. Az új résztvevő szövetségbe való belépése a társulás kötelezettségeinek a belépése előtt felmerülő kötelezettsége alanya.