Fagocitózis, típusai, mechanizmusa, szakaszai
A fagocitózis - evolúciósan kidolgozott protektív adaptív válasz a test, amely abban rejlik a felismerés, abszorpciós, mikrobiális emésztése, feltárt sejtek, fagociták inorodnyhchastits.
1) polimorfonukleáris (neutrofilek);
2) monociták, szöveti makrofágok - a fagocitikus mononukleáris rendszer sejtjei;
3) Kupffer sejtek a májban, a vesék mesangialis sejtjei, a központi idegrendszer gliasejtjei stb.
1) közelítés (kemotaxis);
2) tapadás (vonzódás, tapadás);
3) fagocitikus objektum felfogása (felszívódás);
4) intracelluláris emésztés.
1) mikrobák kivándorlása, sejtbontó termékek, szövetek (jó);
2) a fertőzés távolsága a befejezetlen fagocitózisban (rossz).
A fagociták felismerésének folyamata, patogenezis:
Ott opszoninok - etoosobye komponensei vérszérum, amelyek molekuláris mediátorok a kölcsönhatás fagociták és a mikrobák vezet javítása fagocitózis.
Ezek a következők: IgG1, IgG3, IgM, Ig A1 és A2, a lépben szintetizálható és a fagociták sejtmembránján aktivált komplementer termolabile alkomponensei stimulálják a fagocitózist.
A felszívódás elsősorban a kontraktilis fehérjéknek köszönhető, amelyek hozzájárulnak a pszeudopódia kialakulásához.
1) a fagocita citoplazma és az objektum bevonása a sejtbe;
2) a hosszú vékony pszeudopódiával való érintkezés, a fagocitának az objektum felé húzása és burkolása.
Fagoszómát hoznak létre - a fagociták citoplazmájában idegen testű granulátum; A fagoszóm a lizoszómával egyesül, hogy fagolizoszomot képezzen. ahol az emésztés kezdődik.
A fagociták gyilkos hatásának tényezői:
1) lizoszómális enzimek (gyakran nem elégségesek);
2) peroxid oxidáció, hidroxilgyökök hatása, szuperoxid-anion, ....... oxigén, amelyet a szingulett oxigén fogyasztásának növelésével alakítanak ki (
10-szer) => a mikroorganizmusok összetevőinek oxidációja (ez akkor kezdődik, amikor a fagocita receptor érintkezik a tárgyzal);
3) a H2O2 + myeloperoxidáz + Cl- vagy I- à hipoklórsav => elpusztítja a sejtmembránok mikrobiális enzimjeinek és peptid elemeinek szulfhidril csoportját;
4. lizozim - elpusztítja a baktériumok membránjait;
5) laktoferrin - a vasionok versenytársa
6) defenzin (arginin telített fehérjék), sejtfehérjék - elpusztítják a mikroorganizmusok membránjainak szerkezetét.
A fagociták ezen anyagoktól való védelmének tényezői:
1) glutation-peroxidáz - hidrogént szállít oxidált glutationra;
2) glutation-reduktáz - eltávolítja a hidrogént és átadja a H2O2 => két vízmolekula képződését;
3) kataláz - eltávolítja a sejteket a felesleges H2O2-ból;
4) szuperoxid diszmutáz - méregteleníti a szuperoxid-aniont.
2) hiányos - endocytobosis - nem teljes emésztés vagy akár reprodukció a fagociták citoplazmájában.
Endotsitobioza oka - a hiánya vagy hiánya lizoszomális makrofág antimikrobiális kationos fehérjék => csökkenése lizoszomális enzim emésztéssel.
A "fagociták betegségei" a fagocitózis primer (veleszületett) vagy másodlagos (szerzett) hibái.
Ezek a következők:
1) krónikus granulomatosisos betegség (gyermekekben) - a fagociták oxidázainak defektusa => a peroxidok csökkenése => a mikrobák inaktiválódásának csökkenése.
2) fermentopátia: myeloperoxidáz, glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz, piruvát-kináz.
A proliferáció a fibroblasztok reprodukciója és a kötőszöveti strom kialakulása (kollagénszálak).
A heg alakul ki, majd a felesleges kollagén rostok megsemmisülése következtében felfordul (csökken).
A fősejtek mononukleáris fagociták, fibroblasztok, immunkompetens sejtek.
1) kollagént és kollagenáz szekréciója => a kötőszöveti strom képződése.
2) Forma fibronektin - meghatározza a fibroblasztok migrációját, proliferációját és tapadását.
A mononukleáris sejtek és a limfociták kiválasztják a citokineket, azaz növelik vagy csökkentik a fibroblasztok működését.
1) Ceylons - a szöveti növekedés inhibitorai;
2) anti-Cylons - a proliferáció stimulátorai.
I. Proteázinhibitorok:
1) korlátozzák a kininképző enzimek aktivitását (a kininek kibővítik az edényeket és növelik a permeabilitásukat)
2) a koaguláció, a fibrinolízis, a komplement aktivitása csökkenése
3) az elasztáz és a kollagenáz aktivitásának csökkenése => megakadályozza a kötőszövet pusztulását.
Ezek: alfa-2-makroglobulin, alfa-anti-kimotripszin, antitrombin III, alfa-2-antiplasmin.
II. A szuperoxid-diszmutáz semlegesíti a szabad gyököket a sejteken belül
III. A ceruloplazmin katalizálja: HO2 + HO2 => H2O + O2
IV. A. internalizáció (behatolás a belső térbe) a korábbi receptorok és expozíció a sejtek felületének mások => egy másik válasz az azonos közvetítő
B. ugyanaz a kimenet másik sejt mediátorok (például: hisztamin, ha receptorok endoteliális H1 - a gyulladáskeltő hatását, és ha a H2 - a gyulladásgátló)
V. GK => 1) vazoaktív anyagok szintézisének gátlása a sejtekben
3) csökken a basophil és az eozinofil
4) stabilizálja a lizoszóma membránokat
5) az IL-1 termelés gátlása
A gyulladás végén a fagocitózis nő, neoangiogenezis alakul ki (véredények kialakulása).