A globalizáció hatása a nemzeti államra és az államra
A 20. század végét számos olyan folyamat kezdete jellemezte, amelyek szinte minden állam számára fontosak a modern világban. Létrehozása a globális információs tér, a terjedését egy egységes kultúra, a nemzetközi munkamegosztás és működésének a multinacionális cégek és a bankok (TNC és TNB), a természeti erőforrások szűkössége, a környezeti problémák, a hálózat bővítésére a nemzetközi szervezetek - ezek mind jelei a globalizált világban.
A világgazdaság globalizációjával összefüggésben az államok által megfogalmazott politikák. Az állam helyzete és szerepe a nemzetközi kapcsolatokban változik, és maga az állam, különösen egy ilyen kulcsfontosságú tulajdonság, mint a szuverenitás, változik. A mai világban az államok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy lemondjanak előjogaik egy részéből, mivel korlátozzák a politikai döntéseket. Jelenleg a tudósok számos alapvető tudományos munkája világszerte a globalizáció különböző aspektusaira, beleértve az állam szuverenitására gyakorolt hatását is. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a nemzetállamok teljesen elvesztette jelentőségét, és elhagyja a történelem színpadán, utat enged a szupranacionális entitás (Belov, AB iparosok, YM Pavlov et al.), Mások éppen ellenkezőleg, indokolja a nagyobb növekedés a nemzeti állam fontosságát (B. Anderson, E. Smith, M. Mann, F. Fukuyama). Dyugi L. érdekes elmélete, amelynek lényege, hogy a jövőben a társadalom találkozik az állam új formájával. Minden korábbi formák kapcsolódik a szuverenitás elvét „ami csak egy nevet az állami tulajdonú törvényes joga, hogy a parancs, éppen ellenkezőleg, a jövőben az állam - által képviselt uralkodó - nem parancsol a társadalomban, és szolgálják őt” [1]. A globalizáció közvetlenül érinti az államot, szuverenitását. Az integrációs folyamatok fokozott igényeket támasztanak az állam ellen, ellenőrizzék annak erősségét, ösztönzik fejlődését minden területen. Azonban, ellenőrizze ezt a kegyetlen, mint az állam, egyrészt, nagyobb a kereslet, másrészt, egyre vesztes vezérlőkarok a hazai és külföldi politikai egyre inkább elmosódik a függetlenség és fölény a legfontosabb jellemzői az állami szuverenitás. A szuverenitás eróziójához hozzájáruló integrációs folyamatok között jelentős szerepet játszik a globális információs terület, amely abszolút amorf és szinte ellenőrizhetetlen. A Nyugaton kialakított információs tér ugyanúgy hat az emberiség egészére, egységes termelési és fogyasztási normákat követel meg. Ezenkívül az internet különböző típusú visszaélések és provokációk, beleértve a politikaiakat is. A TNC-k és a TNB-k megjelenése a világgazdaságban még inkább függött egymástól a világtól. Ez különösen a gazdasági szférában nyilvánvaló. A modern világgazdaság egyetlen integrált rendszerként működik, amelyben a TNC-k fontos szerepet játszanak az államok mellett, sőt meghatározzák a világ gazdaságpolitikáját. A nagy TNC-k gazdasági ereje meglehetősen összehasonlítható az átlagállamok GDP-jével, és képesek diktálni akaratukat a kormányok világszerte. [2] Azonban az egyetlen cél, amelyet a TNC-k követnek, a maximális profit. A világgazdaság integrációját, a TNC-k és a TNB-k óriási szerepét grafikusan igazolja a globális pénzügyi válság, melyet ma látunk. Szuverén államok alkalmazkodnia kell a gazdasági integráció és hogy megvédjék a nemzeti érdekek, amennyire csak lehetséges, hogy a haszon belőle, pillanatok mögött szuverenitásukat, és ahol szükséges, szigorúan őrizte őt. Például az államoknak segíteniük kell abban, hogy a TNC-k a területükön problémás területeket fejlesszenek ki, de azokat, amelyeket az állam a TNC-k beavatkozása nélkül szervez, elővigyázatosnak kell lennie. A gazdasági globalizáció számos negatív következményét elkerülheti az államépítés egyenlő partnerség, a kölcsönös előnyös kapcsolatokkal a TNC-kkel. A globalizáció következményei a politikai szférában nagyrészt számos kormányközi és nem kormányzati szervezet befolyásának köszönhetők. Az ENSZ létrehozásával számos olyan kérdést kezdtek el, amelyek korábban az államok tisztán belső hatáskörébe tartoztak, és amelyeket nemzetközi szervezetek szabályoztak és szabályoztak. Valójában egyetlen állam sem, beleértve a fejlett országokat is, valóban független hazai és külpolitikát folytathat. A kormányközi szervezetben való részvétel pozitív és negatív szerepet játszhat az államban. Oroszország például csatlakozni kíván a WTO-hoz. Ennek a szervezetnek a célja ideális: a megkülönböztetésmentességet akadályozó nemzetközi kereskedelem, a protekcionista akadályok megteremtése. A szakértők azonban egyöntetűen állítják, hogy ha Oroszország csatlakozik a szervezet a feltételeket, amelyek ő most hez, ez azt eredményezi, az összeomlás az orosz hitel és banki rendszer szerint tükröződni fog minden területen az állam. A modern világ fejlődésének tendenciái bizonyítják, hogy a nemzetközi jog növekvő befolyást gyakorol a hazai államra. A nemzetközi jog legfelsõbbségét a nemzetközi jog uralmának helyettesíti, a nemzetközi emberi jogi szerzõdések száma egyre növekszik, normáit beépítik a hazai jogba. [3] Az állam egyre inkább megfosztja az egyik fő jellemzőjét - az állami cselekmények átfogó, kötelezı jellegét, mivel a nemzetközi normákkal való ellentmondásuk esetén a többi cselekszik. Valójában a nemzetközi jog nemzeti joggal szembeni elsőbbsége garantálja az állam önkényességét. A jogi globalizáció körülményei kizárják az általánosan elfogadott jogi alapelveknek nem megfelelő normák elfogadásának lehetőségét. Ha a globalizációt ötletnek tekintjük, akkor gyönyörű. Ebből következik, hogy a fejlett országok kölcsönösen győzni fognak minden tekintetben a fejlődő országokban, elősegítik az élet valamennyi aspektusának mély belső modernizációját, és minden nép végül egyenlővé válik a gazdagságban. De ez utópia! Elmosásával nemzeti határokat, a veszteség államok szuverenitását, javát a legerősebb gazdasági és politikai értelemben az országok, amelyek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, és hogy megvédje a nemzeti érdekeket, és a fejlődő országok kockáztatjuk, hogy elhagyta a mezőgazdaság és a nyersanyagok kerülete. A globalizáció tényezőinek az államra, a nemzeti-állami szuverenitásra gyakorolt hatásának elemzése alapján meggyőződésünk, hogy ez a befolyás jelentős. Az államok elismerik előjogaik egy részét, hogy alkalmazkodjanak az új világrendhez, de egyes államok csak ennek előnyeit élvezik, mások számára pedig a globalizáció kudarcba fulladhat. Ilyen körülmények között a politikai vezetőknek kell # 8203; # 8203; a politikát, amellyel a lehető legnagyobb mértékben fenn kell tartani a politikai függetlenség, és ugyanabban az időben, az állam képes lesz megvédeni a nemzeti érdekeket a kölcsönösen előnyös együttműködés új szereplők a nemzetközi színtéren és más szuverén államok. Ez a tanulmány lehetővé teszi, hogy számos javaslatot és ajánlást további fejlesztése és kezelése a nemzeti és állami szuverenitás egy globalizált világban, a mi véleményünk, hogy hasznos lenne, ha gosudarstvovedov és politikusok. Nemzetállamok kell vennie az irányítást a gazdasági, politikai, tájékoztató, kulturális integráció, annak érdekében, hogy megőrizzék a lehető legnagyobb függetlenséget és fölény az állam a saját területén, mint a szuverenitás az ingatlan és ugyanabban az időben, izolálása nélkül a nemzetközi közösség, adja meg a kölcsönösen előnyös feltételek .
1. A gazdasági szférában, meg kell, hogy szabályozza a szabályokat a TNC és TNB nemzetközi és nemzeti szinten, hogy meghatározzák a nemzetközi jogi státusza, hogy építsenek egy konstruktív kapcsolatot velük, lehetővé teszi számukra, hogy dolgozzanak probléma iparágak, új munkahelyeket teremt, és a vonat képzett személyzet, stb
2.Az információs szférában minimális rendelést kell létrehozni az interneten, hogy olyan globális információs stratégiát dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi az internet pozitív aspektusainak nyilvánosságra hozatalát és a negatív megnyilvánulások és veszélyek korlátozását.
3. A nemzeti államok kormányainak és politikai vezetőinek fel kell ismerniük szerepük fontosságát a nemzetközi politikában. A világ problémáinak megoldásában együttesen meg kell védeni államuk érdekeit, felismerve az egyéb szuverén államok egyenlőségét, és nem sérthetik érdekeiket.
4. A tisztán nemzeti érdekek védelme mellett a globalizáció összefüggésében az államok nemzetközi támogatása nagy jelentőséggel bír. Szükségesnek tartjuk, hogy átfogó segítséget nyújtsunk a fejlődő országoknak, amelyek nehezebbek alkalmazkodni a változó világviszonyokhoz.
A globalizáció sok olyan problémát old meg, amelyet egyetlen szuverén államban nem lehet megoldani, de amelyen az emberiség jövője és létezése függ. A politikai vezetőknek sok diplomáciára van szükségük, és képesek nemcsak az új világrendben való barlangozásra, hanem az állami érdekek, az állam versenyképességének védelmére is. A globalizáció korában a szuverenitás önmagában nem tűnik el, de természete megváltozik, rugalmasabbá válik. A nemzetközi kapcsolatok fő témái a szuverén államok, és így a globalizáció vezetői.