A perzsa állam megalakulása
A PERGÁR DERZHAVA KÉPZÉSE
Az Ókori Kelet egyik legerősebb állama a perzsa Achaemenid hatalom, amely a VI. Század közepén alakult. BC. e. és a IV. század második felében Nagy Sándor meghódítása előtt léteztek. BC. e. A hatalom központja Irán volt, amely megőrizte Perzsia nevét egészen a 20. századig.
Korábban Irán más népei a történelmi arénában megjelentek az Elamites (ie III. Évezred). A II. Évezred első felében. e. Egy ideig kontrolljuk alatt valójában volt Mezopotámia. A VIII-VII. Században. BC. e. Elam és Asszíria között tartós küzdelem volt, melyben az utóbbi nyert. Elam beleesett a bomlásba, aminek következtében Irán más népeinek - Médének és Perzsáknak - előtérbe került.
A média, még a relatív teljesítmény erejében (a 7. század végétől) meglehetősen instabil törzsi szövetség volt. A Medes hatáskörében az Assyrius által legyőzött Elam, Kiaksar király (ie 625-584) sikerült elnyomnia a szkítákat. BC 612-ben. e. Kiaksar vette az asszír fővárost Ninive-be, és megosztotta az asszíro örökséget a babiloniakkal. Mostia közé tartoztak Urartu és Kis-Ázsia keleti része. Kiaksar Astyage (Kr. E. 584-550) fiával a Harran miatt megsértették az Új-Babilon királysággal való baráti kapcsolatokat. Miközben a középső csapatok nyugaton voltak, és harcoltak Babilon ellen, Irán - Perzsia déli része - emelkedtek Astyages ellen. A felkelés feje volt az Achaemenid-dinasztia perzsa uralkodója, II. Cyrus.
Cyrus lázadása Kr.e. 553-ban kezdődött. e. és 3 évig tartott. 550-ben. e. Astyages-t megdöntötték, Midia engedelmeskedett a perzsáknak. A Nagy Cyrus győzelmének eredményeként létrejött egy ősi iráni hatalom, amelyet általában Achaemenid hatalomnak hívnak. A perzsa királlyal való küzdelem érdekében azonnal létrejött a koalíció, amely nemcsak a Perzzel (Új-Babilon Birodalom és Lidia) határos országokat foglalta magába, hanem a távoli Egyiptomot is. A szövetségesek azonban nem indították el az egyidejű fellépéseket. Kis-Ázsia leggazdagabb gazdag királya Lydia Croes a perzsák ellen szólalt fel, anélkül, hogy megvárná a koalíció többi tagját, ami tönkretette az egészet. A döntő csatában Cyrus legyőzte a lidai lovasságot, tevéit elküldte ellene, majd elfogta a szardis Lydian fővárosát.
Aztán jött a Babilónia fordulata. Kr.e. 539-ben. e. azt is összetörték. Cyrus megengedte a zsidóknak, hogy visszatérjenek Palesztinába, és helyreállítsák Jeruzsálemet, és ezáltal egy ugródeszkát készítettek Egyiptom elleni támadásra. Ugyanezzel a céllal Cyrus megpróbált közös nyelvet találni a föníciai kereskedelmi városokkal, amelyek emellett a perzsaik számára is hatalmas flottájukat adhatják. Magának Cyrusnak nem volt lehetősége, hogy nyugat felé haladjon, mivel az északkeleten, Közép-Ázsiában folyó háborúk figyelmen kívül hagytak. Itt Cyrus kampányt indított a Massagets fegyveres nomád törzseivel szemben és meghalt az egyik csatában Kr. E. 530-ban. e.
Az első perzsa király halála nem állította meg a fiatal állam támadó impulzusát. Az egyiptomi támadást fia, Cambys (ie 530-522) hajtotta végre. Miután koncentrálta a csapatait Palesztinába, megállapodást kötött az arab nomádokkal, akik a Sinai-sivatagban maradtak. A tengeren a Cambyses maximálisan kihasználta a föníciai és a görög hajókat, és az egyiptomi görög zsoldosok parancsnokai, Fanes, elmenekültek a perzsa oldalon. Cambyses megkönnyebbült az energetikai fáraó Amasis hirtelen halála idején, amikor a perzsák már az állam határainál volt. Miután megnyerte a csatát a Pelusia határváros közelében, a perzsák elfogták a Memphist. III. Psametti fáraó foglyot kapott és kivégezték, Egyiptom elvesztette függetlenségét (Kr. E. 525). Cambyses próbált meghódítani Etiópia nem sikerült.
Magában Perzsiában éppen elégedetlen volt a Cambyses despotizmusa, különösen a katonai nemesség körében. Egy lázadás tört ki. Cambysesnek gyorsan el kellett hagynia Egyiptomot, a hazafelé haladó körülmények között, titokzatos körülmények között. Egy idő után a nagyok átvitték a trónt az Achaemenid-ház, Darius Gistaspus (Kr.e. 522-486) fiatalabb vonalának képviselőjére.
Közvetlenül az elkészítést követően trónra I. Dareiosz ellene emelkedett Babylon. Darius személyesen vezette a lázadók elleni kampányt. Perzsák, belépett Babylon és a vezetők a lázadók kivégeztek. Miközben Darius volt elfoglalva büntető intézkedések Babilóniában, Perzsiában, fellázadt ellene, Média, Elam, Margiana, Parthia, sattagydia, Saka törzsek Közép-Ázsia és Egyiptom. Hosszú, brutális és véres küzdelem volt a hatalom helyreállításához. Kr.e. 521 végére. e. Darius tudta teljesen megnyugtassa az országok, amelyek elérték az idő hatalmas méretű.
519-512 év között. BC. e. Perzsák meghódították Thrace, Macedónia és India északnyugati részén. Ez volt a legmagasabb ereje a perzsa államnak, amelynek határai elindultak az Indus folyótól keletre nyugat felé az Égei-tengerig, Örményországtól északra Dél-Etiópiáig. Így létrejött egy világhatalom, amely a perzsa királyok uralmánál több tucat országot és népet egyesített. "Ország országok" - az úgynevezett Achaemenid hatalom. Megfelelően erős adminisztratív és bürokratikus rendszert hoztak létre. Az országot 20 cövekosztóra osztották, amelyeket a cár által kinevezett kormányzók irányítottak; Számos állami intézményt erősítettek; utakat építettek, kifogástalan postai munkát és adórendszert hoztak létre. Az állam fővárosát Darius I Persepolis építette.
Ugyanakkor a birodalom az erő alkalmazására épült, nem volt képes "összekötni" a több száz törzs érdekeit a perzsa uralkodókkal. Ezt megerősítette a görögök elleni sikertelen háború is, amelyben a számtalan, de erkölcsileg tartós és fegyelmezett hellének, akik jóval alacsonyabbak voltak, megnyerte a sokoldalú perzsa hadsereget.
Ossza meg ezt az oldalt