nyelvi norma
Szótan. A szókincs a nyelv.
1. Lexikológia mint tudomány
2. A nyelv norma. A változékonyság a nyelvi norma
3. Word és token. lexikális jelentés
4. poliszémia és a homonímia
5. szinonimák és antonimák
7. Történelmi változások a szókincs a nyelv
8. A szókincs a modern magyar nyelv
9. jövevényszavak
Lexikológia (a görög szókincs -. «Szó, a kifejezés") - egy ága nyelvészeti tanulmányok a lexikon (egy nyelv szókincse). szótan eltérően fonetika és nyelvtan az, hogy a hangok száma egy nyelven lehet értékelhető több tíz, a több morféma is viszonylag korlátozott, és a szám a lexikai egységek a több százezer, és a szókincs folyamatosan frissítjük, válaszul bármilyen változás a társadalmi életben . Azonban a szókincs minden nyelv van egy stabil „core”, azaz alapszókincs tart, hogy évszázadok óta.
Az egyik fő szakaszai lexikológia van jelentéstan (a görög semasia -. «Érték»), amely tanulmányozza a szemantikája (jelentése), lexikai egység egy nyelvet, milyen típusú lexikális jelentésű, szemantikai szerkezetét a szót.
Például a „csúszik”, mint szemszögéből jelentéstan:
1) Mivel a szókincs az egység meghívja a kis kezét szán, és része egy csoportja szó, amelyben a járművet, valamint a sporteszközök.
2) Mivel a szerkezet szó jelentésének három semes (semes - a legkisebb elemei a szó): „szán”, „kicsi”, „kézi”. Az első jele a szó utal a kategória a „szán”, és a másik két fémjelzi.
3) Ami a fajta szótári szó jelentését „slide” van: a közvetlen érték (beszéltünk), és egy származékát (speciális) érték - „csúszó darab az autók.”
Lexikológia feladata, hogy összegyűjtse és leltárt minden lehetséges nyelv szókincse, valamint az érték az egyes lexikai egység. Ez foglalkozik lexikográfia (az elmélet összeállításának szótárak különböző típusú). Az összegyűjtött anyag a lexikon (szótár) az alapja leksikologii általánosítás, hogy azonosítsák a közös szokások és történelmi működését a szókincs a nyelv.
A nyelvi norma kötelező, kötelező mindazoknak, akik írni és beszélni ezen a nyelven. Ugyanakkor a végrehajtási nem abszolút, mert nyelvi szabályt gyakran a kiválasztás egyik megvalósítási mód, mint az előnyös felhasználási mennyiség. Például, tvo'rog. de társalgási lehetőséget „sajtot.
A nyelvi norma - fogadják el ezt a történelmi pillanatot az állami és a hangja gyakorlatban a nyelvi közösség, hogy válasszon egyet az alábbi lehetőségek működési például kiejtés, használat, a helyesírás. Így a nyelvi norma - ez történetileg kialakult szabály egységes, általánosan ismert, intézményesített használata nyelvi erőforrások egy adott közösség.
Jelek a nyelvi norma:
1) frekvencia upotrebitelnost bizonyos nyelvi eszközökkel, és így az általánosan elfogadott előfordulása és általános érvényű.
2) legalizáció teszi bizonyos nyelvi erőforrások kodifikáció szintjén nyelvet. Kodifikációs (a latin-kódex -. Törvénytárában) - egyfajta rendszerezése nyelvi szabályok, amelyek célja, hogy rögzítse a spontán alakult a folyamat a társadalmi élet színvonalának nyelv, megszüntetése és ellentmondások, a hiányosságok pótlását, előnyös kiviteli a regisztrációs és törlését elavult rendeletek. A kodifikáció az irodalmi norma vagy annak hivatalos elismerése tevékenységek révén filológus tudós állandósítani ezt a szabályt szótárak, nyelvtanok, kézikönyvek.
Rögzítésére a nyelvi rendszer, a nyelvi szabály legyen:
1) megfelel a szerkezet a nyelv;
2) Van egy hatalmas és rendszeres játszanak a kommunikációs folyamatban;
3) kapnak állami elismerésre.
Ha a relatív erősségét és stabilitását még mindig megfigyelhető a mobilitás és változékonysága a nyelvi norma, köszönhetően a történelmi jellegét. Ez abban nyilvánul meg, hogy bizonyos történelmi és határidők azonos nyelvi jelenség, nincs egyetlen kifejezési módját szabályozza, hanem több, azaz az előbbi arány még nem vész el, hanem vele együtt van egy új szabály. Ebben az esetben beszélünk változékonysága a nyelvi norma.
Ebben az esetben az értékelést nyelvhasználat azt jelenti, hogy nem merev rendszer „helyes - helytelen”, és rugalmasabb idővonal „helyesen - elfogadható - ez rossz.” Variabilitás rögzített szótárak. Például, a „szótár kortárs magyar irodalmi nyelv” egyenlő rögzített akcentus a gondolkodás és mysh'lenie. Azonban a „kiejtési szótár a magyar nyelv” és a „Dictionary of nehézséget a magyar nyelv” szót használni mysh'lenie mint előnyös, és a „fix gondolkodásmód, amely már jelölt»megengedett«.
Így beszélünk a három fok szabványok:
1) A szabály az 1. fokozat, vagyis a szigorú, merev, nem teszi lehetővé lehetőség, mint kvar'tal de nem negyede.
2) aránya 2. fokú, azaz semleges, és semleges kiviteli alakjai fogadására, például, és neobzhi'toy neob'zhity.
3) Ez az arány a 3 fok, azaz a mozgatható befogadására párbeszédes és még elavult formák, például, és tvo'rog „túró.
Változatosság a nyelvhasználat egység állapota a természet és megy keresztül négy szakaszból áll:
I. szakaszban. Ez uralja csak alkotnak egy konkurens opció helytelen és túl van a nyelven. Például, a szó to'kar a 18-19 évszázadok megvizsgálta az egyetlen helyes.
Stage II. versengő kiviteli alakban behatol szabványos nyelvet ez tekinthető elfogadhatónak (alom „ext.”), és vagy a társalgási (alom „razg.”), vagy a peer a kezdeti sebesség ( „és” alom). Ingadozások relatív szó tok'ar kezdődött a 19. század végén. és egészen 20-30 GG 20. században.
Stage III. kezdeti sebesség elveszíti domináns szerepet, utat enged a rivális a norma, és bemegy a kategóriába elavult (ürülék „elavult”.). Tehát egy szó szótárba Ushakova tok'ar elszámolni elavult.
IVetap. versengő norma lesz az egyetlen irodalmi nyelvévé. A szótár a magyar nyelvi nehézségek a „Turner elszámolni az egyetlen lehetőség, azaz irodalmi norma.
Meg kell jegyezni, hogy a beszéd színpadon, bemondó, nyilvános beszéd és tanítás, van szigorú, az egyetlen lehetséges előírásokat; a mindennapi beszéd aránya szabadabb. Tehát, egy szigorúan formális beszéd, meg kell beszélni és írni a nyaralás, a boltban, egy alkalmi beszélgetés megengedett formái szabadságon, a műhelyben.
„A nyelv változik, miközben magukat.”