A versek a falakon
Tapasztalt utazók általában nehéz lenyűgözni. De a holland város Leiden őket csak vár egy meglepetés: a versek a falak, különböző nyelveken. Honnan jönnek? És miért is? Mi lenne, például a halhatatlan sort blokkok vagy Mandelstam holland, aki nem tudja a magyar?
A szokatlan ötlet született a 80-as évek. Művész Willem Broyns és vállalkozó Ben Valenkamp gondolkodni, hogyan lehet megjelölni a 75. évfordulója az avantgárd egyesület „Style”. 1917-ben alapították egy csoport holland művészek, szobrászok, építészek, hirdette az új művészeti irányzat „Neoplastitsizm”. Az egyik az alkotók a „Style”, Theo van Doesburg, meg fog festeni Leiden verseit, de a terv különböző okok miatt nem került sor. És több mint 70 évvel később, két leydentsa vissza. Dusberga vers, de nem tetszett nekik. Sőt, ezek nem fognak korlátozódhat egy költő, vagy akár egy nyelvet. A falakon Leiden - egyetemi város, ahol az emberek élnek és dolgoznak az egész világon - a világ a költészet kell nyújtottak be.
Érdeklik a projekt és más lakosok a város, köztük írók, művészek és politikusok. Ők hoztak létre egy egyesület támogatására költészet a házak Leiden. Az ő több tucat ember jött. A szervezet neve „Tegenbeeld”, ami lefordítva holland úton „kontraszt”, „másolás”, „visszaverődés” vagy „divergencia”. Véleményem szerint ez a legalkalmasabb az adott helyzetben „reflexiós”. Az első vers megjelent a falakon a földalatti, akkor az önkormányzat engedélyt adott erre, és megállapodtak abban, hogy részben a projekt finanszírozásához. Voltak más szponzorok.
Vers a városi épületek láthatók más holland városok, mint Amszterdam, Hága, Utrecht. És azon kívül Hollandia: Párizs, London, Sofia ... Mi az egyediségét a Leiden projekt? Először is, egy csomó költészet. Másrészt, mint már említettük, ezek alkalmazását kézzel. És harmadszor - ezek a különböző nyelveken.
Ami az orosz költészetben, eltekintve Tsvetaeva a falakon látható munkáit Blok ( „Night, utca, lámpa, gyógyszertár”), Mandelstam ( „Leningrád”), Ahmatova ( „Muse”) és a Hlebnyikov ( „Amikor a lovak meghalni.”).
Hogy az emberek a versek a falakon? Először is - a csoda és az öröm az ülésen. Például egy gyanútlan japán vagy kínai falon hirtelen felfedezi natív szó. Vagy a gyermek megtanul kedvenc verse. Vagy őrző tiszteletreméltó kor, aki tartja magát a műértő Leiden, hirtelen meglát valamit, amit még soha nem vettem észre. By the way, „Reflection” tiltott szervezett kirándulások a költészet: az első találkozó mindig váratlan. Néhány idegenvezetők azonban sérti a tilalmat.
Tehát versek az utcán a meglepetés. De nem csak. Ezek szép, hogy jöjjön vissza, ne feledje, hogy újra olvasni. Lehet, hogy a vonalak láthatók a falon - ragyogó napsütésben, vagy fordítva, a félhomályban, a háttérben a csillagok - okozhat más gondolatok, mint amikor olvasni őket papírra. Személy szerint én egyedülálló projekt Egyesület „Reflection” segített azonosítani a legjobb holland költészet. És a jelenléte a remekművek magyar költők teszi a kapcsolatot a város még.
Az út a házamba, hogy az egészségügyi központ és gyógyszertár, ahol kell menni, és gyakrabban látni, hosszú és unalmas. Hosszú kihalt utcán, az azonos típusú szerkezet. Siess, hogy elérjük a célt. De a közepén az út, mindig megáll, mert egy szürke fal jelentéktelen háromemeletes ház - egységet.
