A nyelv a bölcsesség -, hogy tudja - - azt jelenti, hogy képes
- Ez talán az egyik utolsó a holdfényes éjszakákon, amikor én voltam a lábam, és még most is értékelni a szépséget a föld, amit mindig is szerettem. Hányszor utasítottam az embereket, hogy az Atya trónja. És ritkán látni az igazi tudás és az igaz hit az emberek. Milyen gyakran már megpróbálta meghódítani a félelem az emberek az utolsó órában. Most, amikor én magam fogom Atyám, tudom, hogy ez nem a félelem szétzúzza az ember, de a tudat haszontalan és hiábavaló életét. A tudatosság nem elegendő hűség a szabályokat a szeretet hiánya, a tisztaság, a múltbeli élet.
- Nincs halál, kedves barátom. Abban az időben, amikor az indulás az utolsó fizikai levegőt, a szellem elhagyta a formában, amelyben az ember él a földön. És azok, akik jönnek, hogy a halál, valamint azokat, akik született a földön - menj el, csak mozgatni a tökéletesség felé. A mai oktatás egy személy szar annyira érinti, ami nem is érti, hogy az élet - az összes nagy élet - mozog körülötte, és magában. Ha a szíved nem él a világosság, ami most körül mindkettőnknek és körülöttünk - nem lehetett elérni egy ilyen nagy megtiszteltetés, amelyben éltek és élnek.
Középpontjában a férfi, az ő növekvő fejlesztési életre egyik a másik után, a minőség az egy élet, hogy ő hordozza magában. emberi minőség, elérve a teljes fejlesztés, hatályba lép, az élő, mindig aktívak. Ez már nem emberi tulajdonság. Zuhog, mint a vér az ereiben, mint a fénylő anyag a szerelem, végül kiderült, hogy az animált aspektusa örökké éljen. Minden, ami az ember elérheti a fejlesztési, hogy a végén, ez volt a szempont az isteni lélek, a belső teremtő tűz. Amikor a fizikai állapotban lett ilyen kis ozhivshemu az ember lelke, amikor nőtt ki belőle, mint egy fiú a gyermek ruha - egy személy megváltoztatja, és hívjuk a halál.
Az élet, nem számít, mennyire szigorúan ítéli meg magad - hibátlan. És a találkozó - ez nem véletlen, hanem egy nagy öröm, elküldte mindkettőnket. Én még mindig adósa, az én hűséges, hűséges barát.
- Nem értem, Uram Benedict. Igaz, hogy néhány érzés nagy intimitás, úgy érzem, az Ön számára, néhány állítólag régi ismerős. De ... aki csak kap, hogy ismerlek, amely egyébként nem érzi közel. A kedvesség és báj magasság dominálnak minden.
- Előfordult már, gondoltam az emberek életére a világon, mint az örök életet, nem csak mint az élet, mint egy intervallum a születéstől a halálig. Eközben egy sor föld él évszázadok óta. Nincs az égen a helyeken, ahol a többit. Élő Sky működik, valamint az élő föld. Megkapjuk innen, dolgozni, tanulni, élni egy könnyű forma szerint más törvények, mint ahogy a Földön, csak akkor tudjuk élni a földön törvényeket.
És ezen a földön akkor már többször, és már találkozott velem. De azok röpke találkozó, és mindegyikben volt valami, hogy tartozom maradt adósa. Újabban a találkozó, akkor megmentette az életemet. Kerestem most hosszú visszafizetni az összes jóság nekem. Csak néhány hónappal ezelőtt, Moszkva, megtudtam, hogy Londonban, akkor lelkész. Tanulok egész életedben a barátaimtól, akik elvesztették követheti a Velence és rossz irányba haladtunk keres a művészi körökben.
Amint hallottam rólad, megváltozott a terv, és jött ide, ahol ha egyszer talált ugyanaz. Vegyünk most minden szolgáltatás az Ön számára, és Alice a visszatérés akkor én régi adósságot. És ne beszéljünk a szempontból az élet. Itt minden fény, minden ragyog. Ami a második felében a család, akkor azt mondhatjuk, hogy mindent, ami lehetséges, azt fogja tenni, hogy Jenny és a feleségének. Attól félek, hogy mindez haszontalan lesz, de még mindig teszi.
- Milyen furcsa érzem magam most, Lord Benedict. Hasonlóképpen, kapok egy könnyű, egyszerű és nagyon emlékszik a régi ismeretség veled. Csodálatos nyugalom és béke száll le a lelkemet. És nem is annyira, amit mondasz, hogy mennyi az Ön jelenlétében, néhány jellemzője a kedvességét néhány bátorságot és erőt szinte emberi, ami árad rád.
Vegye áhítatos hála a kimenő lelkét az egyértelműség és a nyugalmat, hogy öntöttem bele ebben az utolsó időszakában földi élete. Hála neked én búcsút a föld tele felsége. Mivel a feleségem Jenny - Istenem, mennyi erőfeszítést töltöttem, hogy megvédjük őket a gonosztól. És itt most megvigasztalt, és bízom a védelem. Láttam, hogy mennyire az állandó irritáció és a szomjúság a luxus és a tétlen élet, egyre több és több bevitt kapcsolatot az emberekkel, fekvő, instabil és még sunyi. Láttam őket fulladás kicsinyes gondolatok és érzések. Mivel örök fortyogó szembesíti őket minden magasztos, nemes erők az emberi szeretet, és dob egy állandó önző összpontosítani magunkat. De én nem találtam semmilyen horgok kedvesség a szívükben, hogy őket a butaság filiszterség.
- Most nem gondolni rájuk, kedves Uram Uodsvord. Az adott neked még most is az idő tartozik egyedül a földön. Ezek az utolsó napon a jelenlegi inkarnáció hozzád, hogy megadja mindazt a tudást, amit keres, egész életemben, és amit taposták jelenleg nyomon követi a láb azoknak az embereknek, akik hozzád a kényelem és gondozás nemcsak komfortos, hanem a tudat, hogy van egy barátja.
Házhoz jön a világ, és a bal nem csak a világ, de az öröm, a megértése, hogy az élethez való jog, a boldogság, a munka. Enyhíti magát minden a bilincseket egyezmények hogy álljon el a megértés és akadályozzák a kommunikációt tűz és szellem. Minden a könnyek a szomorúság és a szenvedély, hogy összegyűjtötte a szívet, mint a pohár, már égett több a szív, hanem az enyém, és a szívét számos élénk akik tűzte ki, hogy a közjó érdekében. Ahhoz, hogy te már nem a bilincsek feltételes szeretet, sem a bilincsek előítélet.
Élő ezekben a napokban, még nem jött ki a földi formában, hogyan élnek halála után az egész személyzetet. Élő, áldást minden nap a bátorságot és bölcsességet, olthatatlan szeretettel a Nagy Anya of Life. Nem csak a Alice lánya, hanem a fiatal csodálója a Sandra és titokban és mélyen szenved Mildreyu, és az én gyermekeim, Nal és Nicholas minden ad egy nagy tanulsága zsálya, búcsút az élet a földön boldog és nyugodt kezdeni, vagy inkább, hogy továbbra is munkája örök életet. A fény, hogy jött neked az utat a föld, annak szürke napok, a fény, ami most nyitva van, mint egy örök emléke egyetlen élet, nem-szor megy veled emberi formában hagyjuk, hogy lesz mindegyik, az örök emlékezet életük, mint a egyszerű tudás: alvás Bölcsesség az a gondolat, hogy az örök, a tudat a boldogság és a megértés az egész egyetlen élet is, és minden. Treat manapság, mint a nap a jól megérdemelt pihentető nyaralás és arat a gyümölcs szétszórt te, mint egy marék drágakövet, szeretem a földet.
Firenzei lelkész töltötte az emeletre, bemutatta őt szép szobában, ahol az ajtó nyitva állt a Hold-áztatta park és odaadta megnyílik.
- Azt érdemtelenül boldog, Lord Benedict. Még nem álom, hogy a szépség, ahol most élek. És ha azt mondod, az adósság nekem, mit mondjak? Imádkoztam, hogy az Atya, hogy mozog a világ, és én nem találtam meg. Ön segített megnyitni a szívem, nem csak a világ, hanem teljes az öröm. Hogy szép az élet! Hogy milyen hatalmas és nagy kórokozó e élet a személy, ha sikerül forma évszázadok óta, és újra él! És most én teljesen világos. Miért az egyház azt tanítja, hogy gyászolja a halálát egymást? Miért tanít, „a béke az atyák”, ha csak minden bizalmát megtalálja a békét? És megkeresem - Rájöttem - csak él a fény. Meg kell tanítani, hogyan kell élni a fény, míg a személy dolgozik a földön, és nem pihenni az ő atyáival.
Alice után visszatért az utazás a szobájába, leült egy székre az ajtó mellett, és megfagyott a keserű tudat az elkerülhetetlen elszakadás a szeretett apa. Az ő emlékiratait, elővett egy képet az élete apjával gyermekkora óta. Soha nem látta az apját dühös. Egyszer sem jött be a házba mosoly nélkül. Bármi szomorúság, vagy fáj a szíve, amikor belépett a házba, magával hozva egy kedves szóval mindenki számára. Sok minden, amit Alice nem érti, mint egy gyerek, akkor világossá vált, hogy neki most. Az ő gyermek szíve, hogy megfejtse a dráma apja. És minden mozdulat, minden tett a nap - ez volt minden vágya: hogy megvédje az apja a baj, nem adnak neki észre semmit nehéz, elveszi az egyik vagy a másik csapást.
Két szív, két életet, az apa és a lánya, már egybeolvadt. És most ... kertes része szívét. Nem az apa elhagyta, de a saját szívét kivágjuk felét. Day apa nélkül ... És Alice kimerül a lisztet. Minden fulladás, hogy a vér, hogy úgy tűnt neki, szivárgott a szíve. Ő volt tűzve, gondolkodás nélkül, remény nélkül: az elnyomott szenvedés, csak hallani a szíve neki csepegő vért, majd körül az egész tavat.
Lenézett a kertbe, látta Lord Benedict, aki hívta a gesztust. Lement a lépcsőn, és látta, hogy ott áll az ajtóban az irodájából.
- Gyere, gyermekem - mondta, és becsukta maga mögött az ajtót. - Veletek vagyunk, és még egy személy a házban nem aludt azon az éjszakán. Mások azt találták erőket, hogy bölcsek, és az életet, ahogy jön. Gondolod, hogy nem alszik, Sandra. Nem adtam hindu nyugtató csepp, alszik, mint az apád. Nem alszik az, aki egy szót sem szólt az Ön és a szenvedés. Nem alszik Mildrey Lord, akinek szíve szakadt meg a dráma a kín. Megállítani egy csepp vér folyik ki a szíved most lett volna szívesen megy a blokk. És most, kifelé nyugodt, rohanó, mint egy tigris a ketrecben, nem hogy megoldást találjanak a felmerülő kérdéseket. Ne sírj, nem vérzik, az én lányom. De ne feledjük, mint az örök tűz megígérted, hogy készítsen a kényelem és segítse az embereket. Mi haszna, hogy üljön, és sírni? Nem az elkerülhetetlen valóra, mert te sírsz? A kiben megtalálja az apa az erőt és a pihenés most? Most, mikor kell változtatni az alakját az életét. Akkor hívtuk ezt a változást a halál. De nincs halál, az előítélet. Már mondtam: amíg élsz - ne pazarolja egy pillanatra a semmiben. Törekedj arra, hogy hozzon létre egy szív. És nincs helye a könnyek teremtő erő. Nem számít, milyen ember sír, sír magáról. A legmagasabb formája az emberi szeretet - az akció energia. Aki férje, csak egy helyen a magas útját nemesség és önfeláldozás. És csak oly rettenthetetlen szív az élet.
Az életben nincs megállás pillanatokat. Ő - az örök mozgás, az örök törekvés előre. Csak olyan bátor lépésnek lépésben vele. Ha továbbra is meg fogja gyászolni minden váratlan - váratlan, csak a tudatlanság - a sorscsapás, akkor nem kell élni a közelembe. Azt akarja megosztani az életemet. Ez egy élet önzetlen munkát. Ebben az életben felváltva nyerő, frusztráció, a bánat és az öröm. De reménytelenség nincs helye.
Halál - emberi érinti a többi az ő barbár életérzés. Nézd meg ezt a csodálatos természet: az ég már hajnal kezdődik, és a hold is ragyog. És minden pillanatban látja, mint a nap következik éjszaka, és ez mind az azonos alakú a One Life bennetek van, bennem, a nap, a felhő, a fűben. Továbbá, sok tanulás, kapsz több tudást, és akkor megszűnik megzavarják a törvény az élet és halál. Ma értem határozottan és világosan: ha azt akarjuk, hogy újra találkozik az apjával az ő munkája az élet, készülj fel a szent és a nagy hely, ahol tudott találkozni veled, és dolgozni. Tudom, csak egy dolog: hozhat létre a család, ahol az apja újra lesz végre. Akkor lehet egy anya számára, és így egy anya szeretete és gondozása minden gondodat, minden az ő szeretete. De a „lehet” nem azt jelenti, „lesz.” Az azt az erőt benned a szerelem benned minden lehetőséget, hogy a kerék a sors egyébként. És minden attól függ, hogyan tölti most apa és add szállít neki egy áldást még most az örök utat.
Girl, átszellemült, sugárzó, belekapaszkodott a karját az ő nagy barátja, és azt suttogta:
- értettem mindent. Tőled áramlott nekem erőt. Nincs több sírni ... De Lord Mildrey? Hogyan megvigasztalja?
- Bízd csak rám gondját.
És milyen jól vannak fiatal és szép, Lord Benedict, értem, hogy miért kaptak becenevet firenzei.
- Tudod, kedves vendég, hogy ha fogunk megállni minden lépés, ahogy azt most megyünk vissza csak akkor, ha a hölgyek volna reggelire. Dvina energikusabb, és talán azt fogja mondani, egy csoda, mint megtudtam az álmatlanság. Nézz körül, és belenézett a sokszínűség körül az élet. Milyen csodálatos formák és színek a virágok körül! A levelek, fű, lepkék, madarak, legyek, méhek - éltek nagyon kemény él, dolgozik, így illatát és a szépség, a gyümölcs ... és meghal. Ön így jellemzik a végén a fénykorát mindegyik életét.
Tépje virág, őrölni el azt a hajtókáján vagy díszíteni saját asztalukhoz. Nem gondolja, hogy a virág meghal, így a szépség. Te nem aggaszt ez a halál. Akkor áldja, figyelembe egészen nyugodtan, mint valami elkerülhetetlen, normális. Miért? Csak azért, mert nem személyes. Semmi sem tőled személyesen, mint a szeretet, mint a szokásos vágyak, mint a szeretet, amit minden nap szőni a fonalat a szívét, a vér, a hús és a szellem. És te nyugodt. Tudja, hogy elkerülhetetlen a törvény a célszerűség, a törvény kényszerít minden élőlény változtatni az alakjukat.
Amint jön a fő - egyszerre egy ember tudata változik. Itt minden van osztva barátok és ellenségek. Ezek - azokat, akikkel megszoktuk rokon vér. És minden ilyen elkülönítést - az elkerülhetetlen könnyek, a kétségbeesés, és így néz ki, mint az én jó barátja, Lord Mildreya. Maga harcolt két háború, mint egy fiatal férfi a 1719 éves; az Ön bátorságát katonák halmoztak dalok és legendák, és ön-ellenőrző tisztviselők meglepte a régi. Most már huszonnyolc éve. Miért az arcát a közelgő halál a lelkész elvesztette nemcsak a teljes nyugalmát, de az egyensúly? Szeretetedet Alice számomra nem rejtély. De a viselkedése nem mentség. Mi a szeretet, amely nem viseli a hősiesség egy szeretett? Gondolod, hogy ilyen együttérző magatartás Alice? Ez az együttérzés aktív és igaz, hogy nem szakad, és a bátorságot, hogy ember.
Gondolod, hogy el lehet rejteni egy teljes zavar, a szenvedés és a szakadt, és kifelé mutatni a teljes állítólag nyugodt, és ez a képmutató higgadtságát, hogy segítsen egy személy elviselni keserű pillanatokat? Csak az igazán bölcs viselkedés, azaz egy nyugodt állapotban a meggyőződés-segíthet a szomszéd. És ez olyan, mint egy élő példa a bölcsesség ezer dárikot megszakíthatja csak egy ember a megjelenésük, egy ülés. Ez az élő példa a zsályát.
És bármilyen módon ő is találkozott egy férfival, aki képes felvenni erejét hősi feszültséget. Segíthet neki megy egy kicsi, ami a személyes gyászoló férfi egy utcai inspirálta megértése önazonosság az egész univerzumban. Universe, elkerülhetetlenül alárendelve az ugyanazon törvény gyorsaság, ami minden élet a Földön - a rovarok az emberekre - a tökéletesség.
Akkor válaszolj nekem, hogy minden, amit tudni és megérteni. De azt mondani, hogy semmit sem tud, és nem értem. Mert tudni, hogy a nyelvet a bölcsesség - ez azt jelenti, hogy képes. De értem - ez azt jelenti, hogy cselekedjen. Aki azt mondja, hogy tudja és érti, és nem járhat el a saját munkaerő nap - sőt, nem tud semmit. Ez a tudatlanság nem különbözik egy cirkuszi kutyák és lovak, hogy csak tanult számos ismert egyesületek észlelt egy adott sorrendben.
K. Antarova „két életet” 2. kötet 6. fejezet
Art: Josephine Wall
Szeretném, ha minden boldogságot!