Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, 250. cikk
1. Ha eladja a részesedését a közös tulajdon illetéktelen személy a többi közös tulajdon kell elsőbbségi jogot a részvények vásárlására az eladási árat, amelyen azt eladják, és minden dolog egyenlő, kivéve abban az esetben, értékesítés nyilvános árverésen.
A közös tulajdonhoz fűződő jognak a közös tulajdonban való részesedés értékesítésére irányuló közbeszerzési pályázatok a jelen Kódex 255. cikkének második részében és más, a törvény által előírt esetekben, a tulajdonjogot megillető résztvevők hozzájárulásának hiányában lehetnek.
2. A részvény eladója írásban köteles írásban értesíteni a részesedés értékesítésének szándékát az illetéktelen személy által megosztott tulajdonjog más résztvevőire vonatkozóan, megjelölve az árat és egyéb feltételeket, amelyeken eladja. Ha a többi résztvevő közös tulajdon megtagadja, hogy megvásárolja vagy megszerzésére az eladott részvény a tulajdonában ingatlan egy hónapig, és a tulajdonában ingóságok számított tíz napon belül a bejelentés napjától az eladó jogosult eladni részesedését bármely személy.
3. A részvény megvásárlásakor a részvény megvásárlásakor a részvény megvásárlása esetén a közös tulajdonban lévő bármely más résztvevő három hónapos időtartamra kérheti a vevő jogainak és kötelezettségeinek átruházását.
4. A részvény megvásárlására vonatkozó elővásárlási jog kijelölése nem megengedett.
(5) E cikk szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a részvényt egy barter szerződés alapján elidegenítik.
1. A közös tulajdon, a méltányosságot is beleértve, mindkét külkapcsolat komplex összefonódása, amely a társtulajdonosokat harmadik felekkel közösen összekapcsolja, valamint a társas tulajdonosokat összekötő belső kapcsolatok. Ez utóbbi messze nem közömbös, aki átveszi a helyét, aki elhagyja a közös tulajdon viszonyait. Ezenkívül a társtulajdonosok érdeklődhetnek részvényeinek méretének növelésében. Természetesen azoknak a személyek érdekeinek a figyelembevétele, akik között a közös tulajdon viszonyai fennmaradnak, valamint azok a személyek, akik a közös tulajdon tulajdonosává akarnak válni, i. a közös tulajdonból az egy tárgyú ingatlanra való áttérést úgy kell végrehajtani, hogy semmilyen módon ne sérti az egyes társtulajdonosok azon jogát, hogy szabadon rendelkezzenek részvényeivel. A kölcsönös érdekek szigorú figyelembevétele mellett a törvényben rögzítik a megvásárlásra vonatkozó elővásárlási jogot vagy ugyanolyan elővásárlási jogot.
2. A törvény felvázolja a vásárlás előtti jogának korlátait. Részben beszédet lehet mondani, először a részesedés értékesítésére az idegen személyre, amely nem lép be az általános tulajdonban lévő résztvevők számával, másrészt pedig, ha egy részvény értékesítése (és nem más elidegenedése) van. Ebből következik két, gyakorlatilag fontos következtetés. A társtulajdonosok nem tudja kihasználni a kedvezményes vételi jog, ha a részesedés értékesítik egyikük, vagy ha a részesedést értékesítik, és elidegenedett bármely más módon a törvény által megengedett (kivéve, ha erre igény 5 250. cikke a Ptk). Mindkét esetben egyáltalán nem beszélhetünk a vásárlás kedvezményes jogáról. Először is, mert az eladónak joga van megválasztani azt a közös tulajdon tagjait, akinek eladni akarja részét; az eladó bármelyik közül választhat. A második, mivel a részvényt nem adják el senkinek, de elidegenítették más módon (például adományozott), ezért nincs megvásárlási joguk. A társtulajdonos csak abban az esetben élvezheti a vásárlási jogot, ha hajlandó vásárolni egy tételt az eladó által felkínált áron, és egyéb feltételekkel, amelyeket egyenlőnek kell tennie. Ha az eladó rendel egyértelműen túlértékelt, nem akarta eladni a tét sosob-stvenniku, és miután ő hajlandó vásárolni részesedést az értékesítés aránya a harmadik személy visszaállítja az ár, akkor ez szolgálhat alapul alkalmazásának következményeit előírt 250. cikk 3. pont. mivel a vásárlás kedvezményes joga sérül.
Mivel a részvény megvásárlásának elővásárlási joga csak a közös részvénytulajdonosok (kivéve az eladóra) kiterjed, e jog alóli engedmény nem megengedett.
Elővásárlási jog nem kell alkalmazni, ha a részvények eladása nyilvános árverésen, amelynek az a célja, hogy eladja az ingatlan (beleértve a részesedése) az egyetlen, aki a legmagasabb árat érte, mint a honlaphoz. Ugyanakkor a társtulajdonosok közérdekű közbeszerzési eljárásban is részt vehetnek.
Nyilvános árverésen eladásra részvények hozzájárulása nélkül minden társtulajdonos lehet tartani a jogszabályban meghatározott esetekben, így például a kizárás az ingatlan a társtulajdonosok kötelezettségeit (lásd. 2. rész st.255 Polgári Törvénykönyv).
3. Az eladó, akinek jogosulatlan személynek eladnia részét, köteles írásban írásban értesíteni a többi társtulajdonosot, feltüntetve a részvény eladási feltételeit, beleértve az árakat is. Nyilvánvaló, hogy az eladónak nem szabad váratlanul várnia, hogy a többi társtulajdonos reagál-e a javaslatára, vagy sem. Ezért a törvény meghatározza időkeretet, amelynek során a társtulajdonosok képes reagálni a vételi ajánlat a részvények egy hónap abban az esetben, részvények eladása ingatlan, és a tíz nap, amikor a részvények eladása ingóság. A feltételek kiszámításának napjától a tulajdonosok értesítése napjától számítva a tét értékesítésének szándékát. Jogilag természetüknél fogva ezek a jogok létezésének feltételei, amelyek - az elévülési időtől eltérően - nem függenek fel felfüggesztés, megszakítás vagy helyreállítás miatt.
Ha a társtulajdonosok megtagadja, hogy megvásárolja egy részét, vagy nem reagál az ajánlatot az eladó, akkor egy bizonyos idő után (illetve, egy hónap vagy tíz napig), az eladó jogosult eladni a részesedését bármely személy. A társtulajdonosok csendje ebben az esetben jogi jelentőséggel bír, abban az értelemben, hogy elveszítik a tét megvásárlásának elővásárlási jogát.
4. Ha a részesedés értékesítése sérti elővásárlási jogok (például az eladó nem értesíti a másik társtulajdonos, hogy eladja részvényeit, vagy várja meg a lejárati várakozási időszak, vagy harmadik személynek eladta a részesedését más, kedvezőbb feltételeket, amelyeket javasoltak társtulajdonosok) akkor a közös tulajdon bármely más résztvevője három hónapon belül bíróság előtt kérheti a vevő jogainak és kötelezettségeinek átadását. A meghatározott három hónapos időszak, ellentétben a polgári törvénykönyv 250. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételekkel. egy különleges korlátozás. A tanfolyam kezdetét a Polgári Törvénykönyv 2001. Évi 1. pontjának általános szabályai határozzák meg. Ebben az időszakban a szabályok az elévülési idő felfüggesztésére, megszakítására és helyreállítására vonatkoznak (a Polgári Törvénykönyv 97. cikkének 2. pontja).
5. Az első részben a Ptk vonatkozó szabályokat elővásárlási jogokat is gyakoriak az esetekben az elidegenedés a tulajdon egy barter megállapodás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy fel lehet használni nem minden esetben, az elidegenedés egy hányadát barter megállapodás, de csak akkor, ha az átruházó csere részesedése a dolgokat, bizonyos általános jellemzőit, az a személy, amely az elővásárlási jogot szerzett a részvénykibocsátás átadó dolgok azonos mennyiségben, ugyanolyan mennyiségben és ugyanolyan minőségű.