250. cikk
1. Ha eladja a részesedését a közös tulajdon illetéktelen személy a többi közös tulajdon kell elsőbbségi jogot a részvények vásárlására az eladási árat, amelyen azt eladják, és minden dolog egyenlő, kivéve abban az esetben, értékesítés nyilvános árverésen.
A közös tulajdonhoz fűződő jognak a közös tulajdonban való részesedés értékesítésére irányuló közbeszerzési pályázatok a jelen Kódex 255. cikkének második részében és más, a törvény által előírt esetekben, a tulajdonjogot megillető résztvevők hozzájárulásának hiányában lehetnek.
2. A részvény eladója írásban köteles írásban értesíteni a részesedés értékesítésének szándékát az illetéktelen személy által megosztott tulajdonjog más résztvevőire vonatkozóan, megjelölve az árat és egyéb feltételeket, amelyeken eladja. Ha a többi résztvevő közös tulajdon megtagadja, hogy megvásárolja vagy megszerzésére az eladott részvény a tulajdonában ingatlan egy hónapig, és a tulajdonában ingóságok számított tíz napon belül a bejelentés napjától az eladó jogosult eladni részesedését bármely személy.
3. A részvény megvásárlásakor a részvény megvásárlásakor a részvény megvásárlása esetén a közös tulajdonban lévő bármely más résztvevő három hónapos időtartamra kérheti a vevő jogainak és kötelezettségeinek átruházását.
4. A részvény megvásárlására vonatkozó elővásárlási jog kijelölése nem megengedett.
(5) E cikk szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a részvényt egy barter szerződés alapján elidegenítik.
1. A közös tulajdonban lévő résztvevők személyes összetétele elengedhetetlen a közös tulajdon tulajdonjogának, felhasználásának és elidegenítésének megszervezéséhez. A társtulajdonosok elővásárlási jogának megteremtése, hogy megvásárolja az eladott részesedést a közös tulajdonban lévő jogban, célja a részvény eladójának és a közös tulajdonban levő többi résztvevő érdekeinek összehangolása. A részvény eladójának érdeke, hogy a részvény megvásárlására vonatkozó elsőbbségi jogot a közös tulajdonban lévő résztvevők gyakorolják azon az áron, amelyért e részvényt egy illetéktelen személy részére értékesítik, és más egyenlő feltételek mellett.
A részesedés megvásárlására vonatkozó elővásárlási jog egyenlően tartozik minden társtulajdonosnak. Ha a tulajdonjog több résztvevője kifejezett kívánságot szerez egy tét megvásárlásáról, akkor a vevő megválasztása az eladóhoz tartozik, mivel a szerződés megkötése a két fél beleegyezett akaratának kifejezését igényli. A részvény eladási szerződése nem tartozik a nyilvánosság számához (426 GK tétel), ezért egy részvény eladónak joga van a közös vagyontárgy egyik résztvevőjét előnyben részesíteni, és megállapodást kötni vele. A befektetési jegyet több társ tulajdonos is megvásárolhatja a közös alapok számára.
Az elővásárlási jog nem ruházható át olyan személyre, aki nem tagja a közös tulajdonban lévőnek, mivel e jog megadása közvetlenül kapcsolódik a közös tulajdon viszonyához.
2. A nyilvános árverés árának értékesítése esetén az elővásárlási jog a közös tulajdon résztvevőinek tulajdonában van, mivel a szerződést az aukciót nyert személy (a Ptk. 447. cikke) kötik meg. A társtulajdonosok közös ajánlatokon vehetnek részt a közbeszerzésekben más vevők számára. A részvények eladása az árverésen lehetséges például a közös tulajdonban való részesedés (255. § GK) alkalmazásával, a zálogjoggal rendelkező ingatlan értékesítésével (350. § GK).
A részvény megvásárlásának elővásárlási jogának védelme érdekében rövidített elévülési időt állapítanak meg. Az a naptól számított három hónapon belül, amikor a közös tulajdon résztvevője megtanulta vagy tudomást szereznie a részesedés jogosulatlan személy értékesítéséről, jogosult arra, hogy bíróság előtt a vevő jogait és kötelezettségeit átadja neki.
4. Ha megosztja közös tulajdonban elidegenítette egy harmadik személy, egy barter megállapodás, a másik társtulajdonos van elővásárlási jogot szerzett részesedés cseréje révén azonos feltételek, amelyek kínálják az ember. A megelőzési jog gyakorlására vonatkozó eljárás ugyanaz, mint a vásárlás kedvezményes joga.
Ha a részvényeket más tranzakciók, például adományok alapján elidegenítik, akkor a közös tulajdonban lévő résztvevőknek nincs elővásárlási joga a megszerzéshez.
Ajándékozási szerződés részesedése az ingatlan, azokat azzal a céllal, hogy fedezze a vételi és eladási és megkerülni ezzel elővásárlási jogát a résztvevők közös tulajdon megszerzése a tét a színlelt ügylet (Art. 170. §), semmisnek attól a pillanattól kezdve az ügylet (Art. 167 CC).
5. A földterület forgalmáról szóló törvény az Art. 250 GK azon személyek köre, akik elővásárlási joggal rendelkeznek a mezőgazdasági földterület földterületének közös tulajdonjogában való részesedés megvásárlásában. A közös tulajdonban levő egyéb résztvevők mellett a mezögazdasági szervezet vagy a földtulajdonost használó gazdaság tagjai jogosultak megvásárolni ezt a részvényt (4. Bekezdés, 3. Szakasz, 1. Szakasz). Abban az esetben, ha a földtulajdonos bármelyik megnevezett személy részére értékesíti, nem köteles tájékoztatni a részesedéseik eladási szándékáról szóló többi résztvevőt (2. pont, 12. pont).