Állami és önkormányzati gazdálkodás mint közigazgatási jog tárgya
1. A közigazgatás fogalma és jellemzői.
2. Állami és önkormányzati gazdálkodás mint közigazgatási jog tárgya.
3. A végrehajtó-igazgatási tevékenységek fogalma és jellemzői.
4. A közigazgatási jog tárgya. Az adminisztratív és jogi szabályozás módja és eszközei
5. Rendszer és a közigazgatási jog forrásai.
6. Adminisztratív jog az Orosz Föderáció jogrendszerében. A közigazgatási jog más jogágakról való elhatárolása.
7. A közigazgatási jog tudományának fejlesztése. A közigazgatási jog problémáinak fejlesztése a tudományos munkákban.
8. Az adminisztratív és jogi szabályozás mechanizmusa és elemei.
9. Az igazgatási jog jellemzői.
10. A közigazgatási és jogi kapcsolatok fogalma, besorolása és jellemzői.
11. A végrehajtó szervek fogalma, besorolása és jogi státusza.
12. Az Orosz Föderáció kormánya, mint a szövetségi végrehajtó testületek rendszerének fő kapcsolata.
13. Az Orosz Föderáció alkotóelemeinek végrehajtó hatóságainak jogállása.
14. Állami egyesületek mint közigazgatási jog.
15. Állampolgárok mint közigazgatási jog. Állampolgár adminisztratív és jogi státusza.
16. Közszolgálati állást tartó alkalmazottak fogalma és típusa.
17. az Orosz Föderáció elnöke a hatóságok rendszerében. A hatalom a végrehajtó hatalom területén.
18. A közigazgatás formái. Közigazgatási megállapodás a közigazgatás egyik formájaként.
19. A jogi aktusok koncepciója és jogi jelentősége, osztályozása.
20. A közigazgatás módszereinek fogalma és típusa.
21. A közigazgatás kezelése és ösztönzése.
22. A közigazgatási kényszerítő intézkedések fogalma és besorolása.
23. A közigazgatási folyamat fogalma és szerkezete.
24. Közigazgatási-eljárási normák és közigazgatási-eljárási kapcsolatok.
25. Az adminisztratív produkciók fogalma és típusa.
26. Állami ellenőrzés és típusai. A közigazgatás ellenőrzésének és felügyeletének aránya.
27. Az államügyész válaszának formái az állami és önkormányzati törvény megsértésére.
29. A polgároknak szóló javaslatok, kérelmek és panaszok szerepe a közigazgatás jogának és fegyelemének biztosításában.
30. Az adminisztratív bűncselekmény fogalma és főbb jellemzői. Az adminisztratív jogsértések típusai.
31. Az adminisztratív bűncselekmény összetételének fogalma. A kompozíciók fajtái, azok jelei.
32. Az igazgatási felelősség fogalma és jellemzői.
33. Az adminisztratív jogsértések jellege.
34. A tisztviselő fogalma a közigazgatási jogról. A tisztviselők közigazgatási felelőssége.
35. A közigazgatási bűncselekményekkel kapcsolatos feladatok és elvek, feladatai. Termelési feltételek.
36. Az állampolgárok jogaira, az állampolgárok egészségére, egészségügyi és epidemiológiai jólétére és a közerkölcsre gyakorolt jogsértések jogi jellemzői: a jogi formák sajátosságai.
37. A vagyonvédelemmel kapcsolatos közigazgatási bűncselekmények jogi jellemzői: a jogi formák jellemzői.
38. Az igazgatási bűncselekmények jogi jellemzői az iparban, az építőiparban és az energiában: a jogi formák jellemzői.
39. A közúti közlekedésben, a közlekedésben, a kommunikációban és az információval kapcsolatos közigazgatási bűncselekmények jogi jellemzői: a jogi struktúrák jellemzői.
40. Az üzleti tevékenység, a pénzügyek, az adók és díjak, az értékpapírpiac területén fennálló közigazgatási jogsértések jogi jellemzői: a jogi formák jellemzői.
41. Az adminisztratív bűncselekmények jogi jellemzői a vámügy területén, az Orosz Föderáció államhatárának védelme és az Orosz Föderáció területén tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalan személyek tartózkodására vonatkozó szabályozás biztosítása: a jogi formák sajátosságai.
42. A közigazgatási bűncselekmények jogi jellemzői a környezetvédelem és a természetvédelem területén, a mezőgazdaságban, az állatgyógyászatban és a talajjavításban: a jogi struktúrák jellemzői.
A közigazgatási bűncselekmények jogi sajátosságai, az állami hatalom intézményeiben, a kormányrend és a katonai nyilvántartás területén: a jogi megfogalmazások sajátosságai.
44. A közigazgatási bűncselekmények jogi jellemzői, a közrend és a közbiztonság megzavarása: a jogi formák jellemzői.
45. Közigazgatási bírság formájában közigazgatási büntetés. A közigazgatási szankció kiszabására vonatkozó határozat végrehajtásának jellemzői.
46. Közigazgatási büntetés a bizonylat vagy az adminisztratív bűncselekmény tárgyának elvesztése miatt. Az igazgatási büntetésről hozott határozat végrehajtása.
47. Az igazgatási büntetés a bizalmi eszköz elkobzása vagy az adminisztratív bűncselekmény tárgya miatt. Az igazgatási büntetésről hozott határozat végrehajtása.
48. Közigazgatási büntetés az egyén számára biztosított különleges jogok megfosztása formájában. Az igazgatási büntetésről hozott határozat végrehajtása.
49. Közigazgatási büntetés közigazgatási letartóztatás formájában. Az igazgatási büntetésről hozott határozat végrehajtása.
50. Közigazgatási büntetés az Orosz Föderációból külföldi állampolgár vagy hontalan személy közigazgatási kiutasítás formájában. Az igazgatási büntetésről hozott határozat végrehajtása.
51. Az eljárások szakaszai közigazgatási bűncselekmények esetén.
52. Az adminisztratív bűncselekmény ügyének és összetevőinek megindításának szakasza.
53. A közigazgatási bűncselekmények ügyében és annak alkotó szakaszaiban az eljárások vizsgálatának szakaszának jellemzői.
54. A közigazgatási jogsértések eseteinek és alkotó szakaszainak döntéseinek és határozatainak felülvizsgálata.
55. Az adminisztratív büntetés elrendelésére vonatkozó határozat végrehajtásának szakasza és alkotó fázisai.
56. Bizonyíték az adminisztratív bűncselekmények ügyében.
58. Az adminisztratív visszatartás mint a visszatartó intézkedés és a közigazgatási eljárási támogatás.
59. Természetes személy biztosítása, amely őt az adminisztratív letartóztatásból határolja.
60. A dolgok személyes vizsgálata és ellenőrzése, szabályozási szabályozása és alkalmazása a bűnüldöző szervek tevékenységében.
61. A dolgok és dokumentumok tanulmányozása a visszafogottság és a közigazgatási eljárási támogatás mértékének.
62. A közigazgatási bűncselekmények ügyében folytatott eljárásokban részt vevő személyek jellemzői.
63. Bírák, szervek, tisztviselők, akik adminisztratív bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket tárgyalnak.
64. Az adminisztratív jogsértésekkel kapcsolatos eljárások alárendelése.
65.A belügyek testületeinek szakértelme a közigazgatási jogsértések eseteinek felülvizsgálatára.
67. Közigazgatási és jogi szervezet az anyaggyártás ágaiban.
68. Közigazgatási és jogi szervezet az oktatás és a tudomány területén.
69. Közegészségügyi közigazgatási és jogi szervezet.
70. A kulturális területen működő közigazgatási és jogi szervezet.
72. Közigazgatási és jogi szervezet az állami biztonság területén.
73. A rendkívüli állapot jogi rendszere és rendelkezései.
74. A védelem területén működő közigazgatási és jogi szervezet.
75. A rendőrség jogi alapjai.
1. A közigazgatás fogalma és jellemzői
A közigazgatás elméletében három alapvető megközelítés létezik a közigazgatás alapelveinek megfogalmazására:
A vezetői megközelítés szerint a közigazgatás főbb értékeinek hatékonyságnak, jövedelmezőségnek és hatékonyságnak kell lennie, és lehetőség szerint meg kell fogalmazni számszerűsíthető (mérhető) formában. A legfontosabb probléma ebben a megközelítésben az, hogy hogyan lehet biztosítani a kívánt eredményt a legalacsonyabb költséggel, vagy pedig hogyan lehet a maximális eredményt elérni egy adott költség mellett. Ennek a megközelítésnek az egyik jellemző vonása az "állami menedzsment" (közigazgatás) fogalma, mint a "közigazgatás" fogalmának szinonimája.
A végrehajtó hatóságok által végzett közigazgatásnak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: lehetővé teszi, hogy megkülönböztessék azt a képviseleti és igazságügyi szervek tevékenységétől:
1. Valós funkciók végrehajtása:
előrejelzés - tudományos és racionális tevékenységet biztosít;
tervezés - meghatározza a következő tevékenység időszakának céljait, feladatait, eszközeit elérni és teljesíteni;
koordináció - folyamatában a már szervezett rendszert hozzáigazítja a működésének változó külső és belső körülményeihez;
A felügyelet a közigazgatás olyan módszere, amelyet az állam és a nem állami struktúrák tevékenységében esetlegesen fellépő hiányosságok felismerésére használnak;
Az ellenőrzés a közigazgatás egyik módszere, amelynek lényege az állami és a nem állami struktúrák teljesítményének folyamatos ellenőrzése a hiányosságok kiküszöbölése és e tevékenység hatékonyságának növelése céljából.
2. Szabályozási és szabályozási szabályozás, melyet jogszabályok, rendeletek, határozatok és egyéb normatív jogi aktusok révén hajtanak végre.
3. A végrehajtó testületek tevékenységei alárendelt jellegűek, vagyis a jogszabályok alapján és a törvénynek megfelelően kerülnek végrehajtásra. Ezért az állami végrehajtás mechanizmusának szekvenciája szerint másodlagos hatással van a reprezentatív (jogalkotó) hatalom tevékenységeire, amelynek fő célja a hatalom végrehajtó és bírói szerveinek jogalapjainak kialakítása. Ugyanakkor a végrehajtó hatalom tevékenységei, a hatalom más ágaihoz hasonlóan, függetlenek és csak a végrehajtó hatalomban rejlenek.
4. A hatósági tevékenység gyakorlása során. Ezt egy egységes állami hatalom megvalósításában fejezzük ki. A közigazgatás témája a konkrét feladatok ellátása során jogot biztosít a kezelt tárgyak befolyásolására szolgáló különféle formák és módszerek alkalmazására: normatív, módszertani útmutatás és ellenőrzés végrehajtására; alkalmazza az adminisztratív kényszert.
7. Szükség esetén olyan közigazgatási felelősségvállalási intézkedések alkalmazását, amely egyfajta jogi felelősség, amelyet egy meghatalmazott szerv vagy hivatalos közigazgatási büntetés alkalmazásakor kifejezett a bűncselekmény elkövetőjének.
8. A közigazgatás egy hierarchikusan felépített tevékenység, amelynek logikai teljességét és rendszerszerűségét a közigazgatási berendezés látja el. A kormány fellépésének egységét az államigazgatási egység egységessége alapján alárendeltségük fejezte ki.
9. A köztisztviselők magas szakmai színvonala. A kormányzati személyzet felvételének elsőbbséget kell biztosítani azoknak az egyéneknek, akik elsősorban: magas személyes tulajdonságokkal rendelkeznek; releváns szakmai tapasztalat; speciális oktatásban való részvétel; szakmailag kompetens személyek.
Állami és önkormányzati gazdálkodás mint közigazgatási jog tárgya.
A közigazgatás az állami tevékenység egyik legfontosabb típusa. Más jellegű állami tevékenységek közül, mint például az állami hatalom gyakorlása, az igazságszolgáltatás, az ügyészség felügyelete, a közigazgatás megkülönböztet bizonyos jellemzőket. Közülük:
- az állami hatóságok ellenőrzése;
- egy különleges szervezet (kormány) jelenléte;
A közigazgatás mint adminisztratív és jogi szabályozás.
A közigazgatás jogi szabályozása az állam tevékenysége az állami szervek szervezésében és működésük szabályainak meghatározása (tevékenységek).
Célja az állami szervek célkiigazításának, funkcióinak, szervezeti struktúrájának és irányítási tevékenységeinek ésszerűsítése. A közigazgatás az Orosz Föderáció állami szerveinek egyik tevékenysége az állami hatalom gyakorlására, az állami hatalom gyakorlására.
Az állami hatalom a jogalkotáson, az állami apparátusokon, anyagi erőforrásokon, pénzforrásokon, a meggyőzés és a kényszerítés mechanizmusán nyugszik. Ugyanakkor egy bizonyos elképzelés hordozója, erkölcsi indoklással, legitimitással kell rendelkeznie nyilvános elismerés. Az Art. Az Alkotmány 10. és 11. cikke értelmében az Államhatalom az Orosz Föderációban a hatáskörök - törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás - elkülönítésének elvén, valamint a Föderáció és alanyai közötti hatalmi és hatáskörök elhatárolása alapján gyakorolható.
Az önkormányzati szervek nem tartoznak bele a közigazgatási rendszerbe (az Alkotmány 12. cikke), bár közigazgatásban is részt vesznek.
Az államigazgatást az állam nevében állami szervek végzik, amelyeket végrehajtó szerveknek neveznek el, amelyek tevékenységét a törvények alapján és annak betartásával hajtják végre az állam és gépének napi működése érdekében.