Buborék csúszás (etiológia) - a fejlődés és a magzat, a membránok és a placenta fejlődési rendellenességei -

A proliferáció és az anaplázia mértékének (a differenciálódás, a tumor növekedési tendenciájának csökkenése) tekintetében a hólyag sodródásának három formája különböztethető meg:

• jóindulatú: proliferáció és anaplázia nélkül;
• potenciálisan rosszindulatú: a hiperplázia és a perzisztáló epithelium anaplasiája;
• Malignus: kimondott proliferációval és a korion hámszövet anapláziájával.

A húgyhólyag driftek szövetei lényegesen több chorion gonadotropint tartalmaznak, mint a normál terhességben lévő chorionic villi. A folyadékban, mucin, albumin és szervetlen anyagok találhatók. A buborékcsúszás teljes és részleges. A teljes húgyhólyag sodródásakor minden korionikus villi regenerálódik. A húgyhólyag sodrásának ez a formája a terhesség első hónapjaiban megfigyelhető, amikor a placenta nem teljesen alakul ki.

A részleges hólyagképződés a terhesség későbbi szakaszában jelentkezik, és az jellemzi, hogy a placenta villi nagy vagy kicsi része buborékszerű átalakuláson megy keresztül. A teljes buborékcsúszással a gyümölcs mindig meghal, feloldódik és megoldódik. A részleges húgyhólyag elhagyásával a magzat gyakrabban is meghal, a magzati fejlődés csak a placenta egy kis részének degenerálódásával lehetséges, de ritka esetek.

A magzat halála után az epehólyag folyamatosan növekszik, és a méh nagysága gyorsan növekszik. A petefészkekben gyakran kialakult ciszták, amelyek a sárga testeken fordulnak elő, ezek a ciszták a húgyhólyag eltávolítása után általában fordított fejlődésnek indulnak.

A hólyagképződés etiológiáját nem tisztázották. Javasolt, hogy ez a változás a tojás megváltozása miatt következik be, amely a megtermékenyítés előtt bekövetkezett különböző káros tényezők hatására. A betegség lehetséges kapcsolata a különféle kórokozók, köztük az anya betegségétől függő magzati tojás hatásával.