Az őszi búza vetése, a fő mezőgazdasági portál - minden a mezőgazdaságban
Az ültetés mélységét a növények biológiája igazolja, és számos tényezőtől függ. Legfontosabbak a talaj nedvességtartalma, granulometriai összetétele, éghajlati viszonyai, a fajta biológiai jellemzői, a vetőmag minősége.
A talaj csírázása, a hajtások időszerűsége, csírázása, a növények téli tartóssága, az őszi búza rezisztenciája, növekedése, fejlődése és termelékenysége függ a vetés mélységétől.
Különösen fontos, hogy ne haladja meg a vetés optimális mélységét olyan körülmények között, ahol elegendő nedvesség van, és nincsenek súlyos telek.
A betakarítás mind a ritka, mind a vastagabb száraknál csökken. Az orga- nogenezis 4-5 szakaszában az elégtelen megvilágítás eredményeképpen a sűrített növényeknél a hajtások és az egész növények jelentős része elpusztul, és a megmaradt, a fejlődés lelassul, gyengén gabonát képez. Az ilyen növényeknél az őszi búza növények feszítik, keményítik, károsítják többé a betegségeket és kártevőket, és hajlamosak a szállásra.
A ritka növényeknél a terméscsökkenés a táplálkozási terület hiányos felhasználása és a növények nagyobb szennyeződése miatt csökken. Alacsony vetési arány mellett, az erõs lehûlés és a tápanyagok és a víz hiánya következtében számos olyan kiigazítás és alszakasz képezhetõ, amelyek nem termelnek gabonát vagy nem fejlett gabonát képeznek.
A termelékenység az őszi búza a legmagasabb az optimális vetési arányban, amelynek értéke függ az éghajlati viszonyok, a talaj termékenységét, elődje műtrágya, biológiai jellemzőinek fajták, feltételek és eljárások vetés, vetőmag minősége, stb
A termékeny talajokon, a legjobb elődök és a magas trágyázási háttér után, a vetési rátát csökkenteni kell. A bozótosabb fajták alacsonyabb színvonalúak. Úgy véljük, hogy a vetés mértéke megemelhető egy megfelelő nedvességtartományban. Azokra a nehéz talajokra, ahol alacsony a magvak csírázása megfigyelhető, többet vetnek rá, és a magasabb csatorna-csírát biztosító strukturális csernozemekre ajánlatos csökkenteni a vetési arányt.
A vetés mértéke közvetlenül kapcsolódik a vetés időzítéséhez. A korai terméskor a növények alacsony tenyészsebességgel nőnek. Késő vetésnél a vetési arányt 10-15% -kal kell növelni.
A tudományos kutatások szerint a termelési ágak szükséges sűrűsége (500-700 termelőszár / m2) állítható elő, 2-6 millió hektárnyi vetési arány széles skálájával.
Kétféleképpen lehet 500-700 termelőszárat / m2-t beszerezni:
- a vetési ráta növekedése;
- növekedési intenzitás növekedése.
A vetési ráta növekedése esetén a növényi struktúra valamennyi elemének paraméterei csökkenést mutatnak: a termő bozót, a gabonák száma és a fülben levő gabona tömege, az 1000 gabona tömege.
Még ugyanazon a hozam a kiviteli alakok vetés 3-4mln. / Ha volt (amint az elvégzett kísérletek szerint a termelékenység, ha a vetés 3-3,5mln. / Ha 3-4ts / ha nagyobb, mint amikor a vetés 5-5,5mln.sht. / ha) kapunk szemek lényegesen alacsonyabb költséggel, mint eredményeként megtakarítás vetőmag (akár 100 kg / ha), és a jobb termés növény-egészségügyi állapotban takarít drága peszticidek és kenőanyagok.
Így az őszi búza termesztésében az erőforrás-megtakarítási technológiában a legmagasabb hozam 3-4 millió tonna / ha, vagy 140-200 kg / ha vetési arányú változatokon megy végbe. A kutatások kimutatták, hogy még a megfelelő agrártechnológia termények vetési arányban 80-100kg / ha (2mln.sht. / Ha) kialakított betakarítás magasabb, mint a megvalósításokban, ahol a maggal 5-6mln.sht. / Ha csírázó magok.
Hozam növekedés alacsonyabb vetés aránya azzal magyarázható, hogy csökkent a szállás és a fajon belüli harc a növények között, növeli a méretét a gyökérzet, csírázás, télállóképesség és a túlélés javítása, egyéni fejlesztés minden növény és növény-egészségügyi állapota növények.
Meg kell jegyezni, hogy az alacsony magszámra nem lehet átállni, anélkül, hogy tiszteletben tartanánk a talajelőkészítés minőségét, a vetés előtti kezelést és a vetésminőségi követelményeket.
A növények termelékenysége mind a korai, mind a késő ültetési időszakban csökken.
Az első esetben az őszi búza nagy vegetatív tömegt alakít ki, erősen simogatja. A növények növekedése miatt a növények intenzíven felhasználják a tartalékanyagokat, kevésbé ellenállnak a kedvezőtlen körülményeknek, csökkentik a téli állóképességet. Ezenkívül a korai ültetési idők növényekre nagyobb kárt okoz a kártevők és a betegségek, a növények erősen eltömődnek a gyomokkal, elszíneződhetnek.
A késői vetésidő növekményei hosszabbak, nincs ideje ősszel virágozni, elegendő gyökérrendszert és egy felszíni masszát kifejleszteni.
Az intenzív technológiákkal jobb feltételeket teremt a magok, a hajtások és az őszi növényzet csírázására. A táplálék elégséges táplálása, a növény sekély mélységében vetve sokkal gyorsabban emelkedik. Ősszel sikeresen fejlődnek a későbbi ültetési időkben, a növények legjobb fejlődése a betakarításig megmarad.
A vetés időzítése a talaj termékenységétől függ. A rossz talajokon később, a termékeny talajokon, később kocázni kell, hogy ne tegyék túl a téli időszakot.