Ajánlások az eszközmodell kiválasztásához

6 perc olvasásonként

A különböző gyártók és beszállítók által kínált ultrahangos készülékek különböző típusai a választás problémáját jelentik azok számára, akik új eszközt kívánnak vásárolni, és ezzel egy időben a lehető legjobban kihasználják az ehhez rendelt pénzeszközöket. Mire kell elsősorban figyelni a választási probléma megoldására?

A legmagasabb szintű eszköz beszerzésének természetes vágya leginkább a pénzhiányra korlátozódik. De még a szükséges eszközökkel is érdemes megfontolni, hogyan kell egy komplex, drága rendszert bonyolítani, ami nem használható a gyakorlatban. Például ha színes térképezéssel ellátott ultrahangrendszert vásárolnak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ilyen rendszerek néha kötelezően tartalmazzák a szakaszos szkenneléshez szükséges hardvert, érzékelőket és szoftvert, amelyek elsősorban a szív vizsgálatára szolgálnak. Ha csak hasi vagy szülészeti-nőgyógyászati ​​vizsgálatokat tervez, akkor a szívműködésű rendszer megszerzése ésszerűtlen.

A kiterjedt képességekkel bíró, komplex, drága rendszerek elsősorban diagnosztikai és kutatóközpontok használatát szolgálják. Ezeket a rendszereket a kerületi és városi kórházakban és klinikákban alkalmazzák, ahol tanácsos olyan olcsó eszközöket használni, amelyek általában sokkal könnyebben kezelhetők és karbantarthatók, ami bizonyos előnyökkel jár a szűrővizsgálatokban.

A legtöbb esetben a felhasználó kiválasztja és megvásárol egy olyan ultrahangos eszközt, amely hasonló a már ismerősekhez, vagy olyan kollégák és szakemberek tanácsához, akiket megbízik. Új modellek, elsősorban ismeretlen eszközök beszerzéséhez alaposan meg kell vizsgálni a műszerrel kapcsolatos dokumentációt, és mindenekelőtt a kapott információk minőségét meghatározó műszaki jellemzőit.

A készülék jellemzőinek felmérése során figyelembe kell venni, hogy előnyben kell részesíteni azokat a műszereket, amelyeknél nagyobb a képminőség a "nehéz" betegek, például az elhízott vagy izmos, vagy posztoperatív varratok vizsgálata során. A képminőség objektív kiértékeléséhez speciális technikai eszközöket, például szöveti ekvivalens fantomokat használhat.

A különböző modellek egymás közötti összehasonlításakor, ha más dolgok egyenlőek, célszerű figyelni a következő eszközökre:

  • a tervezési jellemzők, például a hordozhatóság, a speciális kosár elérhetősége stb.
  • a készülék képernyőmérete - minél nagyobb a képernyő mérete az átlós vonal mentén, annál kényelmesebb a műszerrel dolgozni;
  • a párhuzamosan kapcsolt érzékelők száma, amelyek a kezelőpanel gombjaival kapcsolhatók; ez a szám legalább két vagy három, mivel nagyon gyakran két vagy több gyorskapcsoló érzékelőt kell használni a kutatáshoz;
  • elegendő szenzor rendelkezésre állása ehhez a modellhez, amely lehetővé teszi a megfelelő eszközök kiválasztását a kezdetektől és a jövőben, szükség esetén további érzékelők beszerzéséhez;
  • a többfrekvenciás módú érzékelők lehetősége, ami növeli a műszer diagnosztikai képességeit;
  • a mérési eredmények feldolgozására szolgáló speciális programok rendelkezésre állása, például szülészeti, angiológiai, gyermekgyógyászati ​​stb.
  • az eszköz moduláris felépítése és a tulajdonságok növelése, amely lehetővé teszi egy egyszerű egyszerű műszer beszerzését először, majd növeli a kapacitást a készülék további eszközökkel történő felszerelésével;
  • az érzékelőben lévő elemek száma és a készülék elektronikai dobozában lévő vételi / átviteli csatornák száma - annál nagyobbak ezek a számok, annál jobb, mint általában az eszköz képminősége.

Az érzékelőkkel ellátott ultrahangos készülék használatával ne próbáljon meg nagy számú érzékelőt beszerelni, mivel általában egynél több érzékelőre van szükség. Az érzékelők magas költsége miatt néha hasznos lehet egy másik eszköz beszerzése és a kutató munkahelyének megszervezése, ahol a szükséges további szenzorokat folyamatosan használják. Sok esetben ez csökkenti a műszer újbóli beállításához és az érzékelők kézi átkapcsolásához szükséges időt.

A modern készülékek szenzorai nagyon magasak lehetnek, és több készüléket is elérhetnek. Az ilyen fajta az a vágy, hogy minden alkalmazásban a lehető legjobb képminőséget érje el. A leggyakrabban használt érzékelők:

  • Konvex 3,5 MHz-es gyakorisággal abdominális vizsgálatokra, szülészetre és nőgyógyászatra;
  • lineáris, 7,5 MHz frekvenciával a test felületéhez közeli kis szerkezetek megfigyelésére;
  • Transzvaginalis 5 vagy 7,5 MHz frekvenciával a nőgyógyászatban;
  • transzverzális 5 vagy 7,5 MHz frekvenciával a prosztata állapotának felmérésére;
  • ágazati szenzor 3,5 MHz frekvenciával a kardiológiában;
  • 5 MHz frekvenciájú konvex érzékelő gyermekgyógyászati ​​abdominális vizsgálatokhoz;
  • szektorérzékelő 5 MHz frekvenciával a kardiológia gyermekgyógyászatban és újszülöttkori vizsgálatokban.

Az összes többi érzékelőt sokkal ritkábban használják, így a készülék nómenklatúrájában való hiánya sok esetben nem jelent komoly hátrányt.

Amikor ultrahangos készüléket választunk spektrális Dopplerrel és színes Doppler térképezéssel, akkor a következő jellemzőket kell figyelembe venni:

Kapcsolódó cikkek