A külkereskedelem fő mutatói
A nemzetközi áruforgalom két ellentétesen irányított áramlásból - áruk exportjából és behozatalából áll. Ebben az esetben az "export" és az "import" fogalmát az újrakivitel és az újrabeállítás fogalmai kísérik.
Az áruk technológiai életciklusát a nemzetközi kereskedelemben öt fő szakaszban végzik. Az első szakaszban új termékek kerülnek be a hazai piacra. Hódításának folyamata során javul a termék minősége. A második szakaszban a hazai piac iránti kereslet teljesen elégedett, és az áruk exportálásra kerülnek. Ezen etánról a termelő állam (vagy termelői társaság) ideiglenes monopóliummal rendelkezik a világpiaci termékek előállítása és értékesítése terén. A harmadik szakaszban az országon belüli termékgyártáshoz használt technológia fejlesztésének lehetősége kimerült, a hazai piacon a legtöbb potenciális vásárló kielégítette a termék szükségességét. A hatékonyság növelésének perspektívái a termelésnek az egységes technológiával történő átruházása más országok gazdaságára, amelyek olcsóbb termelési tényezőkkel, például olcsóbb munkaerővel rendelkeznek. Ebben a szakaszban az árukat más államok bocsátják ki a belföldi piacuk engedélyével. A negyedik szakaszban nőtt az áruk termelése a termelésben részesülő országokban. A hazai piac iránti kereslet kielégítésével más országokban és különösen a fejlődő ország nemzeti piacán kezdik el hódítani a piacot. A munkaerő olcsósága csökkenti a termelési költségeknek az országban tapasztalható termelési költségeit, ezért az ország versenyképessége a fejlődő ország nemzeti piacon zajlik. A küzdelem győzelme az alacsonyabb termelési költségekkel rendelkező ország számára marad, és az országfejlesztő arra kényszerül, hogy csökkentse a termelést és leállítsa az exportot. Az ötödik szakaszban a fejlődő ország teljesen leállítja az áru előállítását, és a behozatallal teljesíti a fennmaradó igényeket. Ilyen körülmények között el kell kezdenie egy alapvetően új termék kifejlesztését.
A nemzetközi kereskedelemben léteznek gyakorlati lehetőségek egy olyan termék technológiai életciklusára, amely egyidejűleg vagy egyidejűleg kezdődik mind a fejlődő országokban, mind az országban, amely érzékeli az új termék előállításának technológiáját. Az egyszerre bevezetett ciklusok gyors életciklusú termékekre hatnak, mivel ez a kereskedelmi mozgás fokozott sebességét jelzi. A hosszú életciklusú termékeket következetesen az egyéb államok nemzetgazdasága számára népszerűsítik, az áruk technológiai életciklusának hagyományos lehetőségei szerint.
Az ország nemzetközi kereskedelemben való részvétele a gazdasági fejlettség, a terület nagysága, lakossága, a természeti erőforrásokkal való ellátás színvonala, a hazai piac kapacitása, a gazdaságpolitika célkitűzései és célkitűzései szintjének köszönhető.
Külföldi export - export külföldön történő értékesítésre.
Behozatal - behozatal az áruk értékesítésére a hazai piacon.
Az újrakivitel olyan korábban importált áruk kivitele, amelyek feldolgozása ezen országban nem történt meg.
Újraimportálás - a külföldről importált országba történő behozatala nem feldolgozott hazai termékekre. Az export és import tényét a vámhatár átlépésekor állapítják meg, és tükröződik az állam vám- és külkereskedelmi statisztikájában.
A nemzetközi kereskedelem terjedelmének értékelése során megkülönböztetik a következőket:
1. A nemzetközi kereskedelem névleges és valós volumenének fogalma. Ezek közül az első (névleges mennyiség) a nemzetközi kereskedelem értéke, folyó áron, amerikai dollárban kifejezve. Ezért a nemzetközi kereskedelem nominális mennyisége a dollár árfolyamának a nemzeti valutákkal szembeni állapotától és dinamikájától függ. A nemzetközi kereskedelem valódi volumene a névleges térfogata, amely egy meghatározott deflátor segítségével fix áron alakul át.
A nemzetközi kereskedelem névleges volumene - az egyes évek egyes eltérései ellenére - általánosan emelkedő tendenciát mutat. Tükrözi mindenekelőtt a nemzetközi kereskedelem fizikai volumenének növekedését (fizikai értelemben vett termékértékesítés). Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy a nemzetközi kereskedelem árai általában tendenciát mutatnak, ezért a nemzetközi kereskedelem értéke gyorsabb, mint fizikai volumene.
2. Az export és a behozatal volumenét minden országban, mind természeti, mind értékben kiszámítják. Ebben az esetben az értékindikátorokat általában nemzeti pénznemben számítják ki, majd nemzetközi összehasonlítás céljából amerikai dollárra továbbítják. Vannak azonban példák az egyes országokra (elsősorban ezek magas inflációval rendelkező országok), ahol az exportot és az importot azonnal USA dollárban számolják.
3. Az export és import mellett a külkereskedelmi mérleget a külkereskedelmi statisztikában használják. ami az export és a behozatal közötti költségkülönbség. A mérleg pozitív (aktív) vagy negatív (passzív) lehet attól függően, hogy az export meghaladja-e az importot, vagy fordítva, az import meghaladja az exportot (ennek megfelelően van aktív és passzív külkereskedelmi mérleg koncepció).
4. Egy adott ország exportjának és behozatalának összege külkereskedelmi forgalma. Azonban a külkereskedelem forgalmának felmérése a globális gazdaság egészében, ez a számítási módszer (az export és az import összegzésével) nem alkalmazható. Ennek oka, hogy egyes országok exportja automatikusan importot jelent mások számára, azaz van egy úgynevezett "ismétlődő számlálás". Ezért a nemzetközi megállapodásoknak és a bevált gyakorlatnak megfelelően a világ külkereskedelmi forgalmát a világ összes országának exportjának összegeként értik.
5. Külkereskedelmi forgalom szerkezete: áru és földrajzi
6. Kiviteli és behozatali kvóták - tükrözik az ország külpiaci függőségének mértékét.
Ezenkívül a nemzetközi kereskedelmet az ilyen mutatók jellemzik:
· Növekedési ráta általában;
· A növekedési ráta a termelés növekedéséhez viszonyítva;
· A világkereskedelem növekedési üteme az előző évekhez képest.
Az első mutatót a vizsgált év nemzetközi kereskedelme volumenének mutatója és a bázisév mutatója határozza meg. Segítségével jellemezhető a nemzetközi kereskedelem volumenének bizonyos mértékű változása.
A nemzetközi kereskedelem volumenének növekedési rátája a termelés növekedési rátáinak meghatározása kiindulópontja a nemzetközi kereskedelem dinamikájának leírásához fontos jellemzők meghatározásához. Először is, ez a mutató jellemzi az ország termelésének termelékenységét, vagyis az áruk és szolgáltatások mennyiségét, amelyet egy bizonyos ideig a világpiac számára szállít. Másodszor, az általa nyújtott segítség segítségével megbecsülhetjük az államok termelõ erõinek fejlettségi szintjét a nemzetközi kereskedelem helyzetébõl.
Ezek közül a mutatók közül az utolsó a nemzetközi kereskedelem volumenének a bázisév értékéhez való hozzárendelése a bázisév értékével, a bázisév pedig mindig az előző évhez viszonyítva.