Tündérmese 6

Kedvenc kis szürke egérig dedikált.

Este volt. A fehér macska hazatért a zöld gyepéből. Könnyű szellő fújt a levelek, a hold ezüstös fénye gyengéden esett a köves ösvényen. Hangulata világos volt. A Black Cat kis háza mellett jelent meg. A ház ablakai meleg fényt hallattak. - Nem sokáig voltam Moore-val - gondolta a fehér macska. "Én megyek hozzá egy fény."
A kicsi, hangulatos szobában a kandalló fája halkan felhúzott, és gyertyák égtek az asztalra a kanapé közelében. A fekete macska, aki a székében lengett, egy könyvet olvasott, és ivott teát.
- Helló, Moore! Üdvözölte a fehér macskát.
- Helló, basszus! - Fekete a mancsával intett neki. - Van teája?
- Aha! - válaszolta White.
- Számodra a "Tigris szeme" vagy a "Sárkány farka"? Moore összehúzta a szemét.
- Számomra - csak a tea - mosolygott Basia, - szemeim és farok rám és az övék.
Barátai nevetettek.
- Mit olvasol? A fehér macskát kérdezte.
- És különböző állatok meséi - válaszolta Fekete.
- Nos, hogyan? Basya udvariasan kérdezte.
- Igen, valahogy - feszített Fekete - hülyeség, Kolobok ez.
- Kolobok az, aki? - kérdezte White.
- Igen, ebbe a sárguló lisztbe juttathatatlan. Válaszolta Moore.
- És miért hülye? - tisztázta Basya.
- Igen jár, tudja, mutatja ki, én vagyok, én vagyok-so, akkor én is tudok, de a végén ő Fox din és evett, - csalódottan mondta Black.
- Megesküdött? Ehetetlen? Nos, hadd nézzem ... Fehér macska vett egy könyvet, és beleolvadt az olvasáshoz ...
Puha fény töltötte be a szobát. Teljesen, sárga, a hold megjelent a ház ablakában. A fehér macska a holdra nézett, melegen mosolygott, letette a könyvet, és azt mondta. - Tudod, Moore, sok dolog nem hasonlít más emberek szavaira. Mindent meg kell néznie a saját szemével.
- Igen, nézd, ne nézd meg - intett Black farkának, - evett és minden, látod.
- Mintha nézni, Moore. Talán Kolobok - ez nem a tészta golyója, de - A fehér macska merészen kinézett az ablakon - ez a hold, amely a házak ablakára néz?
- A Hold? - A fekete macska még leállt a székben. - Olyan sárga és kerek? És úgy tűnik, - állapította meg -, de akkor hogyan evett róla a róka?
- Ez figuratív módon szól. Ate - ez azt jelenti, hogy a hold eltűnt. Szóval ez megtörténik? Kérdezte Basia.
- Természetesen holnap a nap nem lesz az égen. Nos, - a Fekete Kacsa továbbra is a székben uralkodott - és hol van a nyúl, a farkas, a medve?
- A Mennyben. Maga mondtad - mosolygott White.
- Pontosan! - Fekete macska kiugrott a székéből, - mezei nyúl, farkas, medve, róka, tigris, sárkány - ez a konstelláció! - Mit jelent ez? - a kacsa elindult a kandalló előtt, - Kolobok jött a Hare-ba! Ugyanaz a hold jött az égen a Hare konstellációjában! Aztán elhagyja a Hegest, majd megy a Farkas csillagképéhez! Aztán a Medve!
- Adja ide. Moore izgatottan megragadta a könyvet, leült a karosszékbe, és lelkesedéssel elkezdte olvasni a mesét.
A fehér macska magának készített teát, leült egy másik székbe, és álmodozóan nézett a holdra. Tücskök énekeltek az ablakon kívül, és valami finoman megdermedt a szoba sarkában.
- Tudod, Moore, - Fehér elterelte a figyelmét - a legérdekesebb és legmagyarázatlanabb a mesékben.
- Olyan, mint? - Fekete elhalasztotta a könyvet.
- Vannak rétegek a mesékben. Olyan, mint a föld, tudod? - Fehér óvatosan Moore-ra nézett. - Homokréteg, agyagréteg, csernozréteg. A mese minden egyes rétegére saját talaj.
- Elég neked, Basia, annak mezőgazdasági karmai tévedt - szimpatizált Fekete színlelt - hamarosan egy vegetáriánus, hogy, és nézd, prorastosh a bab.
- Te vagy, Moore, nem tudsz elkapni az egereket. A fehér macska bólintott a sarkon, és folytatta: "Menj a gyökerekhez!"
- Igen, minden világos most! - A fekete macska vett egy könyvet. - Már nem érdekes!
- Most már világos - a fehér macska elmosolyodott -, de minden világos az Ön számára? Talán Luna nem ő, de talán Kolo ...
- Majd kitalálom! - Moore intett a kezével - segítesz nekem egy mesével. Olvastad a Ryabu csirkét?
- Nem, mi van ott? Kérdezte Basia.
- Igen, tudod, a tyúk két öreg férfiját eszik. Arany. - kezdte Black történetét.
- Pontosan ehetetlen? - mondta a Fehér.
- Pontosan. - válaszolta Moore magabiztosan. - Megpróbáltam egy gyűrűt rágni az ifjúkoromban, tudod - mondta mosolyogva Basya -, nem töröltem meg egy fogat. Úgy döntöttek, hogy megszakítják. Beat-beaten - nem szakadt meg. Aztán az egyik - a macska megállt, zörgött a sarokban újra, és a fény kissé szürke egér, úgy tűnt, hogy a lány figyelmesen hallgatta a történetet a macska, és nem kell félni.
- Lássuk. "Bely vette a könyvet, és belépett az olvasásra, és Moore szimatolt a sarkon egy kopott egér mögé.
- Ez érdekes. - Fehér karcolódott a fülétől.
- Mi érdekes? - kiment a sarokból a fekete macska. - Pontosan mit érdekel? Igen, nem értettem - felelte a bátyjának kimondatlan kérdése -, talán hasznos lesz számunkra.
"Furcsaak", a macska visszatért a székhez. "Nem tudják, mit akarnak!" Ők maguk is meg akarták szakítani - nem tudták, segítettek, és idegesek voltak.
- Talán ez az? A fehér macska elmosolyodott. - Hogy világossá tegyem neked, próbáld ki, hogyan mondhatom el - habozott -, hogy legyenek ezek. Lépjen be a bőrükbe, és szemmel nézzen a világra.
- Én - folytatta -, amikor meg akarom érteni a virágokat, csak nézzük, hogyan nőnek. Én ugyanúgy váltam őket, és láttam, hogy érezzék magukat, amit akarnak, és ezért megértem őket.
- Nos, nem tudom. Nekem és a saját bőrömben nem rossz, - mosolygott Black. - Persze, el tudom képzelni magam egy Harrier, egy Farkas, egy Medve vagy akár egy Fox cipőjében. Meg kell próbálnom megérteni őket?
- Amellett, hogy Fox. - Vágja le Basyát.
- Miért, kivéve Fox-et? Moore nem értette.
- Mert a Fox a lány. Nos, mint egy macska, tudod?
- Igen. És hogyan tudom megérteni a történetet? - kérdezte Chorny.
- És miért? - Fehér volt. - Észrevetted, hogy ha mindent megértesz, érzéstelenül válik? Tündérmesélben, mint az életben, nem mindent lehet érteni a végére, bár persze meg kell próbálni.
- És mi van vele? - Hirtelen sóhajtott Fekete és a sarokban nézett.
- Ne próbálkozz, sóhajtott a fehér macska. "Soha nem biztos abban, hogy megértette, hogy mindent megértett, amit jól értett, és ha nem értette, akkor általában katasztrófa." Nem vagyok benne biztos azonban, hogy ők maguk is megérthetik a véget.
- És akkor mi lesz? Hogy legyenek? Moore ránézett.
- Szeretni kell, - egyszerűen válaszolt Basya, aztán talán kicsit közelebb vagyunk ... oh!
És két macska, tágra nyílt szemmel csodálkozva nézte csendben ül kellős közepén az asztalon egy kis szürke egér, rózsaszín fülek és a fekete csillogó szemeiddel ...

Kapcsolódó cikkek