Tündér a gyönyörű hercegnőről és az ő egyetlen szerelméről
A világon egy gyönyörű hercegnő volt. A napokon át az ablak mellé ült, várva az egyetlen szerelmét. Ahogy a tündérmesékben előfordul, a látogatók tömege eljött a kastélyba, és kéri a kezét. És mindannyian, mint egy, semmit sem hagytak el. Mindenki visszautasította a hercegnőt.
Régóta eldöntötte, mi legyen az egyetlen szerelme, és még egy listát is készített, hogy semmit sem felejtsen el. Mégis, egyikük sem tartotta a kezét és szívét a listához. Valami olyan rossz. Az egyik túl fiatal, a másik túl öreg, kopaszodó harmadik, negyedik fukar ötödik nevet a Kabatsky részeg, hatodik nem elég szépen felöltözve és modorú nem ragyog ... A mindegyikük valami hiányzik. És a fiatalember elhagyta a várat, aki - kesereg a sorsa azoknak a könnyek, és aki nem búcsúzik.
Így teltek el az évek, és a hercegnő ült és várakozott, amikor végül megjelenik a Csak szerelme.
Egy napon gyönyörű herceg érkezett a kastélyba. Jóképű, gazdag volt, jól öltözött és jó modorú volt. A hercegnő a listájára pillantott, és rájött, hogy várakozik. Itt van az egyetlen szerelme! Egyetlen elem sem hiányzik! Azonnal beleszeretett és megmondta a hercegnek, hogy beleegyezik abba, hogy a felesége, akiről a herceg udvariasan meghajolt és válaszolt:
- Több ezer királyságot utaztam és száz sárkányt haltam meg, hogy megtalálja az egyetlen szeretetemet. Nem találtam sem a magas hegyekben, sem a távoli országokban. Nem találtam itt. Búcsú, hercegnő, és bocsáss meg nekem, ha tudsz.
Ezekkel a szavakkal a herceg elnyerte a fehér lust, és folytatta az Egyetlen szeretetét, az útra gondolva, hogy hány hercegnőt kellett meglátogatni. A herceg zsebre vágott egy zúzott papírdarabot, kibontotta, újra olvasta, és sóhajtva visszavitte a zsebébe. Ez a lány természetesen elég, de semmit nem kell tenni.
Három pontja a listáján nem egyezett meg ...