Három ABC és egy kis angol, kiadványok a világon
A japán tőke belső felépítése a civilizált racionalitás példájaként szolgálhat, és a japán "perfection nincs korlátja" elvének megtestesülése: az értékes terület minden mérője tisztának és tisztán megőrződik.
Piszkos autók, én személy szerint nem láttam, nyilvánvalóan nincs mit kipukkanni, még akkor sem, ha esik vagy hó. A lépcsők nem keskenyek, ideálisak a mozgáshoz # 151; baloldal, ellentétben a miénk, # 151; és a legtöbbjük úgy van elhelyezve, hogy egy forgalmi dugó esetén egy helyen megkerülhető. Segíts ennek az elektronikus zöld eredményjelzőnek az úton a közeli szomszédságok rendszereivel. Automatikusan megjelenítik azokat a területeket, ahol a torlódás alakul ki: először sárga, majd ahogy az autók felhalmozódnak # 151; pirosan.
Finom sushi
Az este megérkezése a Sind-zuku-nak csak az ég színváltozásában fejeződik ki, és az utcák még káprázatosabbá válnak, mint a nap folyamán. Három japán írásmód a falakon és az ablakokon mindenféle módon ragyogni kezd egymás után.
Itt az ideje vacsorára. Ezzel nem probléma # 151; szeretne drága éttermeket, egy európai típusú kávézót szeretne egy könnyű sörrel, egy csésze tésztát szeretne a kocsmában # 151; Kérlek! De az igazi Japán, az igazi szelleme japán utcai, valószínűleg érvényesül a kis kávézók, becenevén a miénk, jött Japánba, honfitársaim „susichnye” hasonlóság „kolbász” és „Pirozhkov”, de a nevét a hagyományos japán fogásokat „sushi”.
"Susia", mint ahogyan az ilyen intézmények japánul neveztek, nagyon apró hely volt. A központban van egy gyűrűs állvány, amelynek belsejében két fickó áll fehér kimonókban. Mindegyikük a bal kezét egy maréknyi párolt rizst veszi fel, összeszorítja, egy hosszúkás csomót formál. Ujját a jobb kezét keni a dudor egyrészt éles fényes zöld „wasabi” paste, kevert levelek őrölt torma, és a tetején, ez hozza elég vékony szelet nyers, de teljesen friss tengeri hal, leforrázott garnélarák vagy tintahal. minden # 151; sushi készen áll. Egyfajta halszendvics rizsre.
Fiúk kimonó mindezt nagy gyorsasággal halvány automatikus mozgások és helyezzük két darab sushi kis tányérok, tedd őket egy szállítószalag mozog körbe állni. Látogatók ülnek kívülről körül, mint egy bárban, székekben és válasszon lemezeket sushi.
A többiekre nézve veszem az egyik lemezt, észrevéve, hogy több közülük különböző díszekkel rendelkezik. Egyes lapok, mozgó egy futószalagon, hanem az étkezések mellékelt karton henger vagy más tárgyakat a belőlük származó számok 100, 200, 300. Ez nem nehéz kitalálni, hogy ez az ár. Azaz, ha egy tányérra, mondjuk, tál értesítést henger száma 100, az azt jelenti, hogy az összes ugyanazt a két darab egy tál sushi 100 jen. Természetesen, annál drágábbak, annál ízesebbek és értékesebbek a halak.
Egy székre ülök, egy tányéron átmegyek, kihúzom az eldobható fa "Hasi" -ból egy közeli üvegből # 151; pálcika egy papír csomagban. A sushit néhány csepp szójaszóccal vetve egy műanyag kancsóból, szeleteljem a pálcikákat, és elküldöm a szájamba. A rizs ízét, amely emlékeztet a wasabi mustárra, a szójaszószra és a friss halra, harmonikusan egyesül. Itt elkezdjük megérteni, hogy a sokan nem szeretik a halszagot, amely csak a halban főtt vagy sült formában jelenik meg. Friss azonos vagy, durván szólva, a nyers, de egy vékony szelet, mérsékelten ízesített szójaszósz, rendkívül finom aromája és íze, jelentősen felülmúlva a halak, például fiziológiás sóoldat. By the way, sózott lazac, sőt, mert ez is nyers, de fekszik egy darabig. A sushi számára pedig a "valódi frissesség" tenger termékeit veszik!
Miután egy ételt evett, a másikat, én, mint mindenki más, üres lapokat tettek mellém # 151; akkor kiszámítják és kiszámítják az étkezés pénzösszegét. Tapasztalt öngyilkosságok javasolják követni, hogy a számláló mögött lévő szomszédos véletlenül ne tegye üres lapját. Azt mondják, hogy ez is megtörténhet. Mindazonáltal mindentől függ, mennyit szeretsz # 151; fűtött rizs vodka erőd húsz fokos. Azt kell mondani, hogy a sushi a halból, hogy ez az ősi ital alkalmas, mert lehetetlen az úton. És forró formában van.
Miután megpróbáltam a szállítószalag mentén mozogni mindenféle élvezetet, a befőzött zöld teát a kád alatt levő üvegkerámiába öntöttem, és felhívtam a fogvatartót körülöttem. Megszámolta az üres lapokat, és a bejáratnál a pénztárosnak kiáltotta az összeget. Fizettem # 151; A vacsora ára 1500 ¥, azaz 15 dollár. A helyi előírások szerint nagyon olcsó.
A Meiji Jingu felé vezető út
# 133; Ginza utca neve Tokió Ötödik sugárútja. Szó szerint a nevét "menta" -ként fordítják le. Egyszer volt itt. Az udvarot a Tokugawa sógunája építette mintegy 400 évvel ezelőtt. Most azonban az érméket nem a Ginzára tervezték, hanem naponta hatalmas pénzmennyiséget. A divatos boltokban a japán és a külföldi turisták többsége magáévá teszi.
Tokió népei arra késztettek, hogy menjek a Meiji Jingu templomba. A templom komplexuma a természet csendes sarkának és elegáns antiknak bizonyult a modern metropoliszban.
A kő jól feltöltött tiszta vízzel, egy fa tető alatt. A széleknél egy tucat kerek, bambusz gömbölyű, hosszú és vékony fogantyúval. Belépve a szent helyre, öblítse ki a száját az imádság és a kéz szavaival a szennyeződés tisztítására. A külföldi turisták számára ez a szertartás # 151; csak egzotikus szórakozás. A kútban lévő japánok végtelenül komolyak.
A következő lépés # 151; A templomban szeretettel kell hagynunk egy fa jelet. Például a boldogság a rokonokhoz vagy a jó szerencse az üzleti életben. Több ezer plakettet külön standokon lógtak ki # 151; japánul, angolul, franciául, németül, fehér kutyák képével és a macskák jólétének szimbolizálásával. A közelben lévő kioszkban a lány tiszta tányérokat értékesít 1000 jen kívánságára és harangok formájában macskák formájában.
Mindenféle képek ezekről a kedves háziállatokról, amelyeket a japánok a régi időkben az esztétika farkait vágtak le, bárhol megtalálhatóak. A folyosón lévő tokiói éttermek egyikében, a mennyezet alatt egy színes baba lógott: egy cica, egy emelt mancsával. A kocsma tulajdonosa, észrevéve érdeklődésemet a díszítés iránt, ezt mondta:
# 151; Tudja, miért van itt itt? Hisszük, hogy a macska a mancsával integetett, ahogyan az "o-kane" # 151; pénzt. Tehát lesz prosperitás.
A Meiji Jingu Templom oltárához # 151; egy óriási kör, melynek mágikus jelképei vannak # 151; Ne menj fel: a kő burkolt terület elválasztja a zarándokoktól. A másik oldalán a csempézett tető lombkoronája alatt állnak, és egy maréknyi érmét dobnak a rácsos borítású dobozokba egy nagy grill grill alakjában. Aztán hangosan tapsolják a kezüket. A templom a hagyományos japán shinto valláshoz tartozik, és a megemelkedett istenség valódi történelmi alakjának tiszteletére épül # 151; a Meiji császár. Ő az, hogy Japánnak sikeresnek kell lennie: 1868-ban híres reformokat indított és kinyitotta remete országának ajtaját a világnak, de külpolitikája nem járult hozzá a szomszédokkal való békéhez és kölcsönös megértéshez.
Most a Meiji szentélyben teljes megbékélésről van szó. Fiatal szerzetesek fehér ruhákban lassan járnak körül # 151; Ingek és széles, szoknyaszerű, felfújt nadrágok. Az udvaron a felvonulás csendben mozog, a résztvevők arcának és kifejezésének megfelelően, temetésre emlékeztetve. Valójában, # 151; ez egy esküvő, rituális ünnepélyes, fontos, és ezért dalok és táncok nélkül. A felvonulás vezetője a menedzser, fekete egyenruhában öltözött, kupakkal, fehér kesztyűvel és bal kezével sárga kötéssel. Aztán követik őket, nagyot nehéz fekete szandál-párnák a lábukon, kettő # 151; a képzett férfiak fehér ruhában és egy kiterített fából készült plaketttel mindenki jobb kezében. Nézzük őket a sarok, vosled csoszogó lábak két kis nő, fehér ruhában, amely hozzáadott néhány sokféleségét, és azt elismerni a legbonyolultabb menyasszony frizura, még divatos, mint a katolikus apácák, és a vőlegény. Kimonója (szó szerint # 151; ruha) fekete, mint a holló szárnya. Végül a felvonulás megfelelő sorrendben ült a felállított székek sorában, és olyan hosszú ideig kezdte el a képeket, hogy belefáradtam a várakozásba, mi következik majd tovább, és úgy döntöttem, hogy az idő drágább.
És elmentem az Asa-kusa területre, amelyet Tokiónak tartanak, a múlt századok japán fővárosának legtartottabb jellemzői. Híres a Sansodzi nagy buddhista templomáról, amely a 7. században épült a Mercy Kannon istennőjének tiszteletére # 151; vagyis egy "Bemutató Hangnak" nevezett bodhisattva, amely Kínában van # 151; szintén a női hypostasisban # 151; Guanyin néven ismert, Indiában pedig Avalokiteshvara. Igaz vagy nem, azt mondják, hogy a régi időkben a tenger egészen elárasztották, kivéve a dombos szigetet, amelyen Asakusa Nori falu volt. Lakói kiváló tengeri keletet gyűjtöttek össze, és egy nap egy halász kinyitott a tengerből egy hálószobában egy kis aranyszobrot a Kannon istennő. Ezen a helyen egy templom épült. Azt mondják, hogy a szobrocska még mindig belülről van, de manapság senki sem látta.
Hatalmas kapuk a templom bejáratánál csempézett tető alatt díszítettek # 151; a kétemeletes ház mérete # 151; egy piros lámpás papír. A lámpán óriási kalligrafikus ecsettel, két fekete hieroglifával # 151; A mennydörgő kapuja. Beléjük, minden gonosz szellemnek meg kell borulnia. A turisták és a színes papír lámpákkal ellátott olcsó üzletekből álló fedett sikátor vezet be innen a templom udvarára, többszintes pagodákkal és tágas pavilonokkal. Egy másik kaput két "varaji" # 151; óriási szalma szandál 4,5 tonna. Nio számára készültek # 151; szörnyű őrök őrzése.
Az udvar közepén van egy bronz füstölő égő. Belépve a templomba, hogy vesz egy köteg szantálfa botokkal és csomagolják őket kis négyzet a selyempapír buddhista horogkereszt, amelyre írják a kívánságait, és kéri, hogy az ég, világít egy külön dobozban, és beragadt a homokba, öntsük a füstölő. Kék füst füstölő idézik kezét a fejére, és a ruhák tisztítására. Akkor lehet mászni a lépcsőn a fő pavilon az istennő Kannon, dobja a „grill” maroknyi változás és csodálja meg a festett mennyezet # 151; szinte élő sárkányok és tündér-égiek a felhőkben.
"Az iskola annyira unatkozik # 133;"
Vasárnaponként Tokió népe parkokat és szent helyeket látogat. Az ifjúságnak biztosan ki kell lógnia. A Yoyogi parkja ajánlotta, ami önmagában nem különleges. Egy hét tipikus napján. De egy nappal a forgalom az autópályákon az autóparkolók blokkolására kerül sor, este pedig görkorcsolyázik, biciklik, vagy több ezer iskolás gyerek és gyerek jár. A Yoyogi a rock'n'roll egyik birodalmává válik.
A gyaloghíd, amely azt mutatja, az épület a japán NHK televízió és rádió-Kay, néztem a tetején a horizont alatt elhagyó egyenes aszfaltos úton, amely mentén egymással szemben elhelyezve a tarka csoport srácok hatalmas hangszórók, dugjon vezetékes gitárok, mikrofonok és erősítők szintetizátorok a csatlakozókhoz. Az egyes csapatok közelében hiányoztak a rajongók. Körülbelül harminc perc alatt az egész park már egyesült egy szikla-tekercses energiaáramlásba.
A japán iskoláslányok az egérmutatót a zene csodálatából nyerik. A táncoló emberek köré hullott. Tökéletesen szinkronban mintegy 30 lány integetett haj és zuhant meredeken, és fejjel lefelé a beat életigenlő swotting metal zenekar fiúk fekete bőrdzsekit. A fényes forgalmi lámpák vörös, sárga, kék virágokat és mindenféle árnyalatot vesztettek. A közelben elszívott festett punk, ugyanazon szennyezett limuzinon. Elégedett magukat, és úgy tűnik, nem fizet a figyelmet a közönség, ők fűrészelt szakadt rongyokban gitár akkordok élt egyedül, és rázza a lábát a számukra, ugrás és rúgás a magasba egy, majd a másik lábát. Ezzel szemben chudachilis hard rock fiúk, kosztümös, színes női ruha, valahol felsikoltott ferde kettős Elvis Presley, és mindenki megtalálja, amit szeret, vásárolni a CD-t, kazettát, vagy egyszerűen sok szabad lenyelni decibel az egész héten.
A japán azt mondják, hogy az ilyen személyek vagy „hokoten”, azaz „gyalogos paradicsom”, kezdtek megjelenni Tokióban, vasárnap a közepén a 70-es évek Haradzkzhu területen. Kezdetben szemérmes vezető japán üveges megjelenése a környék csendes Meiji Jingu Shrine táncoló idegen módon a fiatalok és a rendőrség üldözte őket könnyedén. De mivel a jogszabályok ez a fajta szórakozás nem tagadta, az alakoskodó csoport rock és görgők növekedni kezdett nem is, mint a gomba eső után, és hogy a gyorsabban megértésében japán # 151; mint a bambuszrügy # 151; "Takenoko".
# 151; Miért jöttél ide? # 151; próbál túlkiabálnia ordít a legközelebbi tucat hangszóró, megkérdeztem a beszappanozta csoport iskolás görkorcsolya, inni szünetében a doboz kólát.
Úgy néztek egymásra, lekiáltott egymás fülébe a kérdésemre, és az egyik ezek közül, hogy pouchtivee, hátravetette vörös haját göndör, udvariasan kezét a szájára, és a visítás fakadt ki:
# 151; Igen, mert az iskola annyira unatkozik!
Jön egy új hét, és az élet a "gyalogos paradicsomban" megy a szokásos módon. Stabil helyzetben, a gigantikus komplexumban # 151; a japán császár palotája. Kőből készült dúsított falak veszik körül, amelyeket a távoli Hyogo prefektúra és a csatorna bárkákkal hoztak.
A partjukon reggelizni kezdik a testnevelés szerelmeseinek, akiknek még ideje van a csodálatra, mint a víz úszva fehér hattyúk és a sárkány fröccsenése.