A kötvények és típusuk jellege - banki tevékenység
1.2.3. A kötvények jellege és típusai.
A részvénytársaságnak joga van tevékenységének finanszírozására nemcsak részvények kibocsátásával, hanem kötvények forgalomba hozatalával is.
A kötvény olyan kibocsátó értékpapír, amely biztosítja a birtokosának azon jogát, hogy a kibocsátótól a névértékét és a benne rögzített érték vagy egyéb tulajdon egyenértékének százalékos arányát megkapja. Így a kötvény hiteleszköz. A kötvénykibocsátók a hitelfelvevők, az adósok. A kötvénytulajdonosok a kibocsátó hitelezői (szemben a részvények tulajdonosával) [8 P.23].
A hitelfelvevő kötvénykibocsátása jövedelmezőbb, mint a banki hitel felvétele.
A vállalati kötvények kibocsátásával mozgósított tőke nem válik saját tőkévé. Kötvényeket bocsátanak ki annak érdekében, hogy pénzeszközöket szerezzenek a részvénytársaság aktuális és jövőbeni feladatainak megoldására. A kötvény tulajdonosa nem rendelkezik szavazati joggal, nem vesz részt a közgyűlésen, nem vesz részt a társaság vezetésében.
Államkötvényekre van szükség a szövetségi költségvetés finanszírozásához, mivel ideiglenes szakadék van a kormányzati kiadások végrehajtása és a költségvetésben szereplő adók befogadása között.
Az önkormányzati kötvények általában különleges célt szolgálnak, és a helyi önkormányzatok számára különböző projektek végrehajtására irányuló beruházások vonzanak.
A kötvények kibocsátása olcsóbb finanszírozási mód, mint a részvények kibocsátása, mivel törvény szerint a kötvények kamatát az adózás előtti eredmény terheli, i.e. Ez a befektetés típusának számít, és az osztalékot a nettó (adózott és kamat) nyereség után fizetik ki. szerepel az adóköteles jövedelemben. [2 C.51].
A részvények és kötvények egyenlőtlen befektetési tulajdonságokkal rendelkeznek. a befektetők egyenlőtlen vonzereje. A kötvények általában nagyobb megtakarítási biztonságot nyújtanak, mint a készletek, ezért vonzóbbak az emberek számára az óvatos, konzervatív jellegűek számára. Ez különösen igaz az államkötvényekre, amelyeket az állam teljes gazdasági súlya, hatalmas fizetőképessége biztosít. Azonban a kötvénytulajdonosok általában elmulasztják a tőke szaporodásának lehetőségét, és gyorsan növelik a részvények tulajdonosainak bevételét. A részvények birtoklása azonban pénzügyi veszteséggel jár, ezért a részvények vonzóak az agresszív befektetők számára, akik hajlandók vállalni a kockázatokat a magas osztalék megszerzése érdekében.
A kötvénytulajdonosok bizonyos előnyökkel rendelkeznek a részvényesek számára. Mielőtt a részvénytársaság osztalékot fizetne részvényenként, biztosítania kell a kötvények kamatainak kifizetését. Ha a vállalat szenved csőd, elsősorban visszafizetni kötelezettségeit a kötvénytulajdonosok és más hitelezők, és csak ezután a fennmaradó eszközök szétosztják a részvényesek között.
Tilos elvégzésére állami regisztrációs kötvények kérdés kötet, amely szerint a kötet kiemelkedő kötvények mérete meghaladja engedélyezett tőke a kibocsátó vagy az értékpapír, feltéve, hogy a harmadik fél részére történő alkalmazásában kérdés.
A kötvényeket a társaság Igazgatótanácsának határozatával összhangban helyezik el. A kötvénykibocsátásra vonatkozó döntésnek egyértelműen meg kell határoznia és meghatároznia nemcsak a kibocsátás feltételeit (az adósságkötelezettség típusát, névértékét, a névérték százalékos arányát stb.), Hanem a kötvény visszaváltásának formáját, feltételeit is.
Lehetséges elhelyezése kötvények (kivéve kabrió) alkatrészek több szempontból (részletben), de nem később, mint egy évvel a jóváhagyási döntés a kérdésben. A jegyzés útján kibocsátott kötvények kibocsátásáról szóló határozatban a kötvények (nem kevesebb, mint 75% -a) kötvényrészének meghatározására kerülhet sor, amelynek elhelyezésével a kibocsátás érvénytelennek minősül.
A kibocsátással kapcsolatos döntésnek megfelelően kötvények mind monetáris formában, mind tulajdonban visszafizethetők. A kötvényeket egyszerre, vagy bizonyos időszakokban sorozatokból váltják fel. A részvénytársaság hiánya esetén a kötvények nyereségét a társaság által nyújtott összegből létrehozott tartalékalapból visszafizetik, de a jegyzett tőke legalább 15% -át. Az alap a részvénytársaság nettó nyereségéből legalább 5% éves levonásokból áll.
A kötvények regisztrálhatók és átruházhatók.
Regisztrált kötvények kibocsátásakor a részvénytársaság köteles nyilvántartást vezetni a kötvénytulajdonosokról. Ha egy ilyen kötvény elveszik, a társaság megfizet egy díjat.
A kibocsátó kötvények kibocsátása során a társaság nem vezet nyilvántartást a kötvénytulajdonosokról, és nevüket a kibocsátó nem regisztrálja. A kötvénykötvény általában olyan kuponlista, amely több kupont tartalmaz, amelyek alapján a kamatot fizetik. A következő kamatfizetés kifizetésekor a kötvénytulajdonos az egyik fizetési utalványt mutatja be.
Kupon mértéke, i.e. a kötvénytulajdonosnak a névre szóló értéknek egy előre meghatározott százalékos aránya, amelyre a kibocsátó köteles fizetni, legfeljebb egy évre szól. Azonban a kupontarifa gyakrabban fizethető, például félévente, negyedévente. A jövedelemfizetési módszer különbözteti meg:
- fix kamatozású kötvények, i. előre meghatározott, a kötvény névértékének részeként számítva;
- változó kamatozású kötvények, amelyek bevétele a pénzpiaci kamatlábak változásától függ;
- zéró kuponnal rendelkező kötvények (amelyek a mélység bármely mélységének a névértékhez viszonyítva és az időszak végén a par-ben megváltottak).
A vállalati kötvények változatosak.
A részvénytársaság által kibocsátott jelzáloglevelet a kibocsátó vagyona biztosítja. Az ilyen kötvény olyan jogi okmány, amely megerősíti, hogy a kibocsátó adósságát követelte. Ez előírja a kötvény tulajdonosa számára az ingatlan egy részét abban az esetben, ha a kibocsátó nem tesz eleget kötelezettségeinek és a társaság felszámolásának időpontjában. A jelzálogkötvényekre, az első jelzálogkötvénynek nevezett kötvények esetében az ingatlankövetelések először teljesülnek. Őket a társadalom magas rangú értékpapírjainak is nevezik.
A visszaváltás útján a halasztott pénzeszközök és a visszaváltási alap által kibocsátott kötvények eltérőek. Ebből a célból a részvénytársaság halasztott és megváltó alapokat képez a nyereség levonása rovására.
A halasztott alap a kötvények (rész vagy teljes összeg) visszafizetésére szolgál a kötvények névértékében, közvetlenül az ilyen értékpapírok tulajdonosai felé.
A visszaváltási alap célja az, hogy a kötvénykölcsönnek egy részét előre meghatározott áron (vagy alacsonyabb, ha lehetséges) vissza kell fizetni a piacon.
A vállalati részvények és kötvények, amelyek jelentős különbségekkel rendelkeznek, kétféle értékpapír-osztályban szorosan összefüggenek egymással. Ők kölcsönösen cserélhetik egymást, ami univerzális pénzügyi eszközöket kínál, sok szervezet számára.
A vállalati kötvények átváltható és nem konvertibilisek.
Információ az "Értékpapírpiac" munkájáról