2 A bizalom mint a társadalmi-gazdasági valóság jelensége
A Bevezetésben indokolt a disszertáció téma aktualitása, fejlődésének mértéke. A kutatás célját és célkitűzéseit megfogalmazzák, meghatározzák a tárgyat és a tárgyat, meghatározzák a disszertáció módszertani alapját, bemutatják újdonságát és gyakorlati jelentőségét, és meghatározzák a megvédendő főbb rendelkezéseket.
A pszichológiai tudományba vetett bizalom problémájával foglalkozó források áttekintése azt mutatta, hogy a "bizalom" egyetlen általánosan elfogadott vagy hagyományos definíciója nincs. Egyes pszichológusok csökkentik az egyéni pszichológiai (vagy érzelmi) állapotba vetett bizalmukat. A bizalom / bizalmatlanság érzése a személyes identitás, önkontroll, öntudatosság, öngondoskodás és mások megjelenése alapján áll.
A másikba való bizalom az emberi kommunikáció alapfeltétele és az emberek közötti kezdeti pszichológiai kapcsolat. A másikban a bizalom az emberi kommunikáció alapvető feltétele és az emberek közötti kezdeti pszichológiai kapcsolat. A bizalmas kommunikációt olyan jelek jellemzik, mint a megalapozott kapcsolattartás ereje, a szigorú ellenőrzés hiánya, az őszinteség, a bizalom, hogy a kapott információkat nem használják fel a kárra. A bizalom jelenléte a személytelen kommunikáció egy kommunikációs cselekményévé válik. A bizalom ezáltal biztosítja a hatékony kommunikációt, amely belső tartalma egy olyan párbeszéd, amelyben a partnerek kommunikációjának és tájékozódásának tárgyi jellege nyilvánul meg, T.M. Drizde. Az ilyen azonosítás eredménye a kommunikációs partner kommunikációs szándékainak megfelelő értelmezése. Ennek oka, hogy van-e megfelelő megértés, meg tudjuk ítélni a kommunikáció minőségét, a dialógus jellegének mértékét és a hozzájárulás megszerzésének lehetőségét. Bízás nélkül az interperszonális kapcsolatok ellenszenvesek, ellenszenvesek, ellenségesek lesznek.
A pszichológusok tanulmányaikkal a bizalmat kockázatokként igazolják, hiszen a bizalom értékes hozzáállása a másik személyiségéhez képest a jövőbeli cselekvéseinek pozitív előrejelzésén alapul. Bízva egy másikban, a személy elvárja, hogy nem árt neki. Ezek az elvárások nem mindig igazolódnak az élményben.
A kölcsönös bizalom kialakulása egy társulási képesség, amely attól függ, hogy létezik-e a tagok közös normái és értékei a közösségben, valamint az utóbbiak hajlandósága arra, hogy érdekeiket a csoport érdekeihez igazítsák. A kölcsönös bizalom, amelynek sajátos gazdasági értéke van, az általános normák és értékek eredménye