Fényforrások villogása vagy villogása
Fényforrások villogása vagy villogása
Forrás: Cahier technika Merlin Gerin No. 176 p.3-7
1. Villódzás meghatározása
Flikker vagy fodrozódik fényáram (az angol a villogás = fényét, csillámos) úgy definiáljuk, mint „szubjektív ingadozások (gyors rezgések) fényerő” (lásd. CEI 555-1). Ez a jelenség fiziológiai interferencia vizuálisan érzékelhető a felhasználó által az elektromos fényforrások táplált közös fényforrással és elektromos terhelés, amely az interferencia forrása. A villogásnak megfelelő interferencia alacsony feszültségű lámpákon jelenik meg. Míg az elektromos terhelések bármilyen feszültségszintre csatlakoztathatók.
A jelenség hirtelen ingadozása a hálózat feszültségében alapul. Ebben a definícióban a villódzás nem veszi figyelembe csak az oszcillációkat:
- kevesebb, mint 10%
- és 1 óránál rövidebb ideig.
A villódzás főként a kis nagyságrendű tápfeszültség gyors rezgéseiből ered, melyeket a következők okoznak:
1 vagy a különböző vevők által okozott áramváltozás miatt: elektromos ívkemencék, hegesztőgépek, motorok stb.
2-es vagy a terhelések be- és kikapcsolásával: motorindítás, kondenzátor bankok lépésenkénti működése stb.
Főleg a villódzást izzólámpákra vizsgálják, és a fényforrás típusától függően többé-kevésbé jelentősek. Ez nem csak feszültség ingadozással járhat.
Több mint 50 éve a villódzás számos publikáció tárgyát képezte. Ez a jelenség már jól definiált (standard CEI 868), elemezve, mérten, amely előrejelzés és reakcióelemek léteznek.
2. Feszültség ingadozások, mint a villódzás eredete
Minden ipari országban az energiagazdálkodóknak és az elektromos berendezések felhasználóinak meg kell felelniük az oszcillációk amplitúdójának és frekvenciájának változásainak megengedett eltérésében a hálózatokban, vagy a berendezés helyes működése nem garantált. Például Franciaországban az EN 50160 szabvány ezt a megengedhető eltérést rögzíti:
- ± 10% -os tűrés a névleges feszültségekhez HH (alacsony feszültség: Uh