Az interkulturális különbségek az észlelés típusai és az alkalmazkodás módjai
Bármely ember látja a világot egy bizonyos kulturális keretben. Mechanizmusok a viselkedés és az értékelés keretében működő azonos kultúra, kezd akadozik foglalkozó emberek, akik vezetik a saját viselkedés egyéb kulturális normák. Ez bizonytalanságot, a belső stabilitás elvesztését, a partner magatartásának téves értelmezését, egymás félreértését okozza. Számos kulturális kommunikációs tanulmány alapján hat különböző típusú kultúra és képviselői reagáltak.
Bármely ember látja a világot egy bizonyos kulturális keretben. De ezek a kulturális keretek (normák) általában nem az egyén által valósulnak meg, leggyakrabban annyira jellemző, hogy személyiségének részét képezik. A saját kultúrájuk viselkedésére és gondolkodására vonatkozó normák tudatosítása csak akkor lehetséges, ha kapcsolatban állnak azokkal az emberekkel, akiket viselkedésükben más kulturális normák vezetnek. Az emberek néha kiterjesztik kulturális horizontjuk határait, meglátogatják más országokat, idegen nyelveket tanulnak, idegen irodalmat olvasnak, külföldiekkel kommunikálnak.
Az ilyen kölcsönhatás azonban kellemetlenséget okozhat, vagy akár konfliktusokat is okozhat, amelyeket gyakran nehéz megmagyarázni. A viselkedés és az értékelés mechanizmusa, amely mindaddig működött, amíg a kommunikáció ugyanabban a kultúrában folytatódott, meghibásodásba kezd, a kommunikáció nehezebbé válik. Ez bizonytalanságot, a belső stabilitás elvesztését, a partner magatartásának téves értelmezését, egymás félreértését okozza.
Tehát, ha még mindig a férfi nem vette észre, és nem vette észre a funkciók viselkedésük miatt a kulturális közeg, most ezek a tudatalatti minták az érzékelés, az érzelmi reakciók, a gondolkodás, a viselkedés és az értékelés egyre nyilvánvalóbbá válik, és figyelemmel a megértés, az integráció és a korrekció tekintetében a partner kommunikáció.
A más kultúrákhoz tartozó emberek magatartása egyáltalán nem kiszámíthatatlan, érzékeny a tanulmányozásra és előrejelzésre. Más kultúrák tanulmányozása, funkciójuk, működésük és fejlődésük mintáit gazdagítja, átalakítja a világhoz és más emberhez való hozzáállását, radikálisan megváltoztathatja az élethelyzethez való hozzáállását.
A sikeres kommunikációhoz nem elég csak a nyelvi kód megismerése. Szükség van továbbá annak a közösségnek a szociokulturális kódjára is, amelynek nyelvén a kommunikáció megvalósul, a tudás és az ötletek, amelyeket "kognitív bázisában" tárolnak - az adott közösség minden tagjához közös tudás és reprezentáció összessége.
DB Gudkov számos olyan példát mutat be, amelyek illusztrálják ezt a helyzetet. Tehát a "Hiroshima" az orosz nép számára az amerikai hadsereg brutális és embertelen akciója és politikai vezetése, katonai szempontból értelmetlen; az átlagos amerikaiak számára, ami lehetővé tette a második világháború végének megközelítését, kerülje a leszállást a japán szigeteken, és ezzel megóvja több százezer amerikai és japán életét.
K. Mennert az 1980-as években a legelterjedtebb oroszországi könyvében. az írók azzal érvelnek, hogy képtelenek angolul és németül lefordítani a VM történetének címét. Shukshina "Red Kalina". Bár mindkét nyelven van szó a növény számára; mind a németek, mind pedig az észak-amerikaiak jól ismertek, de nem szerepelnek ugyanabban a társulási sorozatban, amelyet a mitopótazó folklór-reprezentáció kondicionál, mint az oroszok esetében.
Az értelmezés egy tudatos vagy tudattalan kísérlet a kommunikátorok kultúrájának közötti távolság leküzdésére. Ezek a kísérletek nem mindig sikeres, mert akadályozta a kulturális sztereotípiák, amelyek meghatározzák a szigorú paraméterei „jó” vagy „rossz” értelmezése a szöveg (üzenet).
Továbbra is: A kontroll és a boldogság mértéke: egy tanulmány eredményei
Így D.B. Gudkov ismerteti számos helyzeteire az osztályban a történelem orosz irodalom külföldi hallgatók MSU. A mongol diákok, akik jól ismerik az orosz nyelvet, "Igor házigazdájának háza" olvasásakor meglepődtek annak a ténynek, hogy ez a mű a klasszikus és a művészi művészet között van.
Megmagyarázták, hogy a művészi kép tárgya nem lehet szégyenletes vereség, ami tanúsítja a parancsnok alkalmatlanságát, akit szintén elfogtak. A költészetnek meg kell tudnia mondani a nagyszerű győzelmeket és dicsérni a hősök hősi tettét. Ugyanaz az epizód nem szerepel a költészet megengedett tartományában.
Ezek a példák illusztrálják a különbözõ kultúrák képviselõinek ugyanazon szövegben való észlelésében rejlõ mély különbségeket. Az értelmezésük nagyrészt értékelő. Sőt, Emelya - a lógós, de fontos számunkra az ő vonásait a találékonyság, a szelídség és az önzetlenség. Ez nem jelenti azt, hogy a lustaság pozitív minőséget jelent, és a japánok nem értékelik a kedvességet. Egyszerűen az oroszok és a japánok különbséget tesznek ennek a hősnek a különböző vonásaival, figyelmen kívül hagyva a többieket mint nélkülözhetetleneket.
A nyugati tudósok kulturális kommunikációjának számos tanulmánya alapján (M. Bennett és munkatársai) hat különböző típusú reakciót találtak egy másik kultúrára és annak képviselőire. Tekintsük őket következetesen, bemutatva a helyzet egy másik kultúrához viszonyított fokozatos fejlődését. De először megjegyezzük, hogy az észlelés bármilyen fajtája nem tekinthető az egyén egyedülálló és állandó jellegzetességeinek. Ugyanannak a személynek a viselkedése, a helyzet függvényében, a vele szemben támasztott feladatok különböző viselkedési attitűdök, amelyek az élettapasztalat és tudás felhalmozódásaként változnak.
1. A tagadása különbség a kultúrák - a fajta felfogás, alapja az a meggyőződés, hogy minden ember a világon részvény (vagy meg kell osztani) ugyanazt a hitet, attitűdök, magatartásformák és értékek. Ez az ember tipikus helyzete az utcán, meggyőződéssel, hogy mindenki úgy gondolkodik és cselekedjen, mint ő.
Azonban a tagadás, mint egyfajta reakció egy másik kultúrában az idő múlásával, általában változásokon megy keresztül. Az a tény, hogy egy személy nem mindig mutathat elszigeteltséget és titkokat, ellenállhat az új tényezők nyomásának, elkerülheti a találkozókat, és szoros, érzelmileg színes kommunikációt folytathat más kultúrák képviselőivel. Ebben az esetben a negáció módosítható védő reakciókká.
2. A védelem a saját kulturális fölénye - típusú felfogás, amelynek alapja az a felismerés, hogy létezik a más kultúrák, de van egy állandó ötlet, hogy mi értékek és szokások egy másik kultúra veszélyt jelentenek a szokásos dolgok rendjét, filozófiai alapjait, a jelenlegi életforma. Ez egy meglehetősen aktív (néha agresszív) helyzetben van, amely valósul meg a jóváhagyást a nélkülözhetetlen saját kulturális felsőbbrendűség és a megvetés más kultúrákban.
A védelmi reagálás interkulturális különbségeit nem szabad egyszerűen figyelmen kívül hagyni; éppen ellenkezőleg, nyilvánvalóan más kultúra negatív sztereotípiáiról van szó. Minden ember "mi" (jó, helyes, kulturális stb.) És "nekik" (teljes ellentét) alapján oszlik meg. Ebben sor negatív tulajdonságot szokás tulajdonítani minden tagja a külföldi kulturális csoportok és mindegyiket külön-külön.
STILL KÉP: Az ok-okozati attribúció: mindaz, ami a kapcsolatodat szabályozó érzékelés titkos mechanizmusa
Tipikus helyzetek, amikor a védelmi reakció kialakulása szinte elkerülhetetlen: a különböző fajok képviselőinek kapcsolata, kívülről, fizikailag különbözőek egymástól; a bevándorlók és a bennszülött csoportok kölcsönhatása; az egyéni "idegenek" új kultúrában történő adaptálása - a külföldön tanuló hallgatók és szakemberek, külföldi munkavállalók, nemzetközi szervezetek és külföldi vállalatok alkalmazottai stb.
Sokkal kevesebb, mint a fent leírt típusú cross-kulturális tapasztalat (még egy stabil helyzetet, és még inkább a válság idején) talált eltérések pozitív hozzáállás a kulturális különbségek, amikor a személy képes elfogadni a létezését más bennszülött kultúra, alkalmazkodni hozzá, hogy integrálni.
4. elfogadása fennállásának kulturális különbségek - típusú cross-kulturális felfogása jellemző tudás egy másik kultúra, egy egész barátságos hozzáállást hozzá, anélkül azonban, utalva aktív behatolás kulturális környezet.
5. Alkalmazkodás egy új kultúrához - pozitív hozzáállás egy másik kultúrához, normáinak és értékeinek felfogása, képességének a szabályai szerint való élése és működése, miközben megőrzi saját kulturális identitását.
6. A natív és az új kultúrákba való integráció egy multikulturális személyiség reakciója, amely a nem-kulturális normákat és értékeket olyan mértékben internalizálja, amennyire saját maguknak, sajátnak tekintik.
Ahhoz, hogy egy pozitív hozzáállás a kulturális különbségek kell leküzdeni a kulturális szigetelés, generál negatív reakciókat. Alkalmazkodás és a beilleszkedés egy idegen kultúra nem annyira alapuló nyelvtudás, szokások, normák és értékek, hanem a személyes érdeke, hogy megértsék annak értékek és attitűdök szoros érzelmi kapcsolatot a képviselőivel.
Ez akkor lehetséges, ha egy személy él sokáig eltérő anyanyelvi kultúra, szoros barátja van, aktívan részt vesz a közéletben, vagy hozzák fel a gyermekkori multikulturális környezetben. Mindazonáltal esetek valódi megértését, az interkulturális kommunikáció rendkívül ritka, mert szükséges rendkívüli személyes tulajdonságok, képes érzékenyen és kreatív veszik örökség és a különböző kultúrák.
Az interkulturális kapcsolatok valódi helyzetének tanulmányozása alapján megállapítást nyert, hogy egy olyan személy észlelésének fejlődése, aki egy ismeretlen kultúrába esett, három fázisban halad át. És az új környezet és az új élmény mind a pozitív, mind a negatív viselkedésbeli változásokhoz vezethet. Számos esetben, amikor az egyéni felfogásról van szó, van egy nulla fokozat is. amely általában a közvetlen kapcsolat előestéjén folyik, és összefüggésben van a helyzet ismeretével, az első nézetek kialakításával és az általános viselkedési stratégiák tervezésével az új kulturális környezetben.
STILL Nézzük: különbségek a nők és a férfiak nyelvén
Az első szakasz. "Nászút", ha az ismerős az új kultúrával, annak eredményeivel vagy képviselőivel, optimizmus, nagy lelkek, bizalom a sikeres interakcióban.
Tünetei kulturális sokk is nagyon különbözik a túlzott aggodalom a tisztaság edények, ágynemű, a vízminőség és az élelmiszer pszichoszomatikus betegségek, általános szorongás, álmatlanság, szorongás. Lehet depresszióhoz, alkoholizmushoz vezethetnek.
Természetesen a kulturális sokknak nem csak negatív következményei vannak. A modern kutatók normál reakcióként látják, az új körülményekhez szokott szokásos folyamat részeként. Sőt, a folyamat, az emberek nem csak szerezzenek ismereteket egy új kultúrát és új viselkedési normákat, hanem egyre fejlődött kulturálisan, bár abban az időben tapasztalt stressz.
A harmadik szakasz különböző viselkedési stratégiák kidolgozását foglalja magában. Az egyik esetben ez a „alkalmazkodás” kialakítása során a reális helyzetértékelést, van egy megfelelő ismeretekkel, hogy mi történik, hogy hatékonyan elérjék céljaikat; A másik - a „repülés” - a teljes elutasítása az új kultúra és az elkerülhetetlen ebben az esetben, visszavonulás, menekülni átvitt értelemben ( „visszavonulás magát”), és a szó szoros fizikai értelemben.
A szakaszok egymásutánban nagymértékben függnek a kulturális kapcsolatok időtartamától. A turistaút vagy a rövid üzleti út általában nem haladja meg a nászút fázisát, és hagyja a fényes és kellemes benyomást.
A külföldön való tartózkodás hat hónapon át vagy hosszabb ideig (képzés vagy munka) lehetővé teszi az új kultúra alapos ismeretét és az adaptációs fázis megismerését. Azonban ez idő alatt kiderül, hogy egy személy képtelen alkalmazkodni egy változó társadalmi-kulturális környezethez.
Így az interkulturális kapcsolatok valódi helyzetének tanulmányozása azt mutatja, hogy az emberek másképpen érzékelik a nem őshonos kultúrát és képviselőit. Az érzékelés hatóköre az egyéb kultúrák létezésének teljes elutasításától az új kultúrába történő integrációig terjed, amikor normáit és értékeit saját maguknak tartják.