Maria Aksenova Az orosz gyönyörű, és végtelenül csodálhatja szépségét
- Egy pillanatra megdöbbentett, hogy most az embereknek szükségük van egy orosz könyvre, de nem filológus, hanem egyszerűen egy olyan személy, aki érdekli a nyelv, a nyelv érzése, beteg neki. Bár több éven át tartó kutatások során, miközben programokat és könyveket hozok az orosz nyelvről, azt mondhatom, professzor lettem.
- Milyen elvvel épül a könyv? Érdekes lesz az olvasók széles köre számára?
Ezért például, "egy cél, mint egy sokol"? Úgy tűnik, hogy az iskola nem teljesen megfosztja a tollakat, sem a szalonok rajongóinak gondozását. Mert a sokol egy sztenobitikus eszköz, egy ilyen hatalmas meztelen láncos klub.
A nyelv folyamatosan halad előre. Emlékezzünk arra, hogy a világnyelv az eszperantó mesterségesen létrehozott nyelve. Van egy olyan verzió, amelyet nem szokott hozzá, mert a nyelv alapítója hagyta: "Ne változtas semmit!". És amint a nyelv életre kel, megváltozik. A nyelv tükrözi életünket, gondolkodásunkat, érzelmeinket. Itt például a "pozitív" szó. Most gyakran használják, és ajánlják egy személynek. És mit mondhatnánk 30 évvel ezelőtt "pozitív"? Ez egy elemi részecske elektromos töltéséről szól.
A szavak kiejtése is megváltozik. Itt van a "fólia" szó, amelyet hangsúlyozni kell az első szótagra helyezve. Amint Shmelyov filológus azt mondja: "Nem tudok semmilyen képzett személyről, aki tudta, hogy helyesen ismeri a FOLGA-t." Mert csak nem értik.
- A szótár megváltozik, amikor az iskolázott lakosság abszolút többsége másként beszél. Képzett! Ez egy kényes pillanat. Moszkvai Nemzetközi Könyvvásárunkban volt egy kerekasztal "A XXI. Század szótárai", és egy egész csata nyílt meg. A hangszórók között egy filológus volt, aki azt mondta: "A mi feladatunk egyszerűen megjegyezni, hogy az emberek azt mondják. A natív beszélő nem lehet baj. Olyanok vagyunk mint a nyelv botanikusai. Ha a hattyú nő, akkor nem harcolunk, mi leírjuk. Azt válaszoltam, hogy ebben az esetben a nyelv kertésze vagyok. Úgy gondolom, hogy a rádió- és televíziós műsorszolgáltatók, a politikusok, a színházi előadók - mindazok, akik a közönség előtt beszélnek - felelősek beszédük helyességéért. Van egy hatalmas országunk, és ami összeköt bennünket, nem csak az államhatár, hanem egy nyelv is. Természetesen egységes nyelvi normáknak kell lenniük. Egyébként támogatom a helyesírási szabályok megváltoztatását, mivel sokan logikátlanok és összetettek. A szabályok kissé kisebbek legyenek, de logikusabbak lesznek, és könnyebben meg lehet tanulni és megfigyelni. És azt is gondolom, hogy pontot kell adnunk az "e" -re. Ezután nem lesz kétséges, hogy "újszülöttek", "elítéltek", "manőverek" szólnak. Sem a németek, sem a franciaek nem lustaak, hogy pontokat töltsenek fel a leveleken. Miért lusta vagyunk?
- Hogyan taníthatsz helyesen és szépen?
- Még ha hibásan is beszélnünk kell, szeretnünk kell a nyelvet, meg kell próbálnunk kijavítani magunkat. Van egy egész programom, amely szavait parazitáknak szenteli. Csak meg kell észlelned őket a beszédében, és valahogy fel lehet jönni egy csere.
A nyelv végtelenül tanulmányozható, de végtelenül csodálhatja és csodálhatja szépségét.