Ha az adóügynök nem HÉA-fizető
Az anyagokat a CJSC "BKR-Intercom-Audit" tanácsadói-metodológiai szakemberei készítették el
Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannal kapcsolatos szerződéses kapcsolatokat a polgári jogi szabályozás következő szabályai szabályozzák.
Az Orosz Föderációban az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 212. cikkének (1) bekezdése alapján magán, állami, önkormányzati és egyéb tulajdonosi formákat ismerünk el. Ebben az esetben a tulajdonosok jogait ugyanúgy védi a törvény és a bíróság.
A „tulajdoni rendet” magában tulajdonban - a fizikailag birtokba az ingatlant, a jogot, hogy - a tulajdon használatát és jövedelmei a felhasználásra és rendelkezési jogot - képes eladni, csere, adományozni, vagy más módon dobja a tulajdon.
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 214. cikkének (1) bekezdése szerint az Orosz Föderációban az állami tulajdon:
1) az Orosz Föderáció tulajdonjoga (szövetségi tulajdon) tulajdonában lévő ingatlan;
2) az Orosz Föderáció - köztársaságok, területek, régiók, szövetségi jelentőségű városok, autonóm régió, autonóm régiók (az Orosz Föderáció alkotóelemeinek tulajdona) tulajdonát képező tulajdon tulajdonjoga alapján.
Nevében az Orosz Föderáció és az Orosz Föderáció alapján 1. bekezdése 125. cikke polgári törvénykönyv szerint tetteik megszerzésére és gyakorlására tulajdonosi jogok és kötelezettségek, jelenik meg a bíróság az állami hatóságok a hatáskörükbe tartozó létrehozott aktusok jogállásának meghatározásakor ezeket a testeket.
A Polgári Törvénykönyv 215. cikkének (1) bekezdése szerinti önkormányzati tulajdon) a városi és vidéki települések, valamint más települési önkormányzatok tulajdonjoga. Az önkormányzatok nevében cselekvésük révén tulajdonjogokat és kötelezettségeket szerezhetnek be és gyakorolhatnak, és a helyi önkormányzati szervek bírósági úton jelenhetnek meg a hatáskörükbe tartozó, e testületek jogállását meghatározó aktusok által létrehozott szervek által.
Az Orosz Föderáció állami és önkormányzati tulajdonának jogát körvonalazza és szabályozza:
4) egyéb normatív jogi aktusok.
A lízing a tulajdonbevevő (szervezet vagy egyéni vállalkozó) bérlőjének (az ingatlantulajdonos vagy más meghatalmazott személy) ideiglenes birtokában, használatában vagy ideiglenes használatáért fizetett díj. Emlékezzünk vissza, hogy az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 609. cikkének (2) bekezdése alapján az ingatlanok bérbeadása állami nyilvántartásba vétel alatt áll, hacsak a törvény másként nem rendelkezik. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv 651. cikkének 2. pontja kimondja, hogy az állam nyilvántartásba vételéhez egy épület vagy szerkezet bérleti szerződései vonatkoznak, ha legalább egy évig megkötik őket.
Bérelt ingatlan lehet az intézmények, az állami vállalatok vagy a kormányzati szervek gazdasági irányításában vagy működtetésében.
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 294. cikke szerint az állami vagy önkormányzati egységes vállalkozás, amelyhez az ingatlan a gazdasági irányítás jogával tartozik, tulajdonát képezi, használja és értékesítette az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve által meghatározott keretek között.
Például, 2. bekezdésének megfelelően a 295. cikk a Polgári Törvénykönyv, a cég nem adhatja el a hozzá tartozó jobb üzleti ingatlan, bérbe, zálogjog vagy más módon dobja a tulajdon nélkül a tulajdonos hozzájárulásával.
A gazdálkodó tulajdonában lévő, a gazdálkodás jogán fennmaradó tulajdon, önállóan bontja ki magát.
A helyzet akkor lehetséges, ha egy olyan vállalkozás, amelyhez az ingatlantulajdon a gazdasági irányítás jogával tartozik, az ingatlan tulajdonosa beleegyezése nélkül bérbe veszi. Az ilyen lízingügylet érvénytelen az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 168. cikke alapján, és a polgári jog által előírt felek számára hátrányos következményekkel jár.
Alapján 1 bekezdés 296. cikkének a Ptk jobb az operatív irányítás a birtoklás, használat és ártalmatlanítása az állami tulajdonú vállalat vagy intézmény, annak tulajdona keretein belül a törvény által előírt, a céljaival összhangban e nyilvános intézmény sem, munka tulajdonos és a célja a tulajdon. Ebben az esetben az 1. bekezdés szerint a 297. cikk a Polgári Törvénykönyv, a társaság jogosult elidegeníteni, vagy más módon rendelkezik az összes vagyon hozzárendelt csak a hozzájárulásával a tulajdonos az ingatlan.
A magyarázatok UMNS a város Moszkva többször is rámutatott a következőkre: a szolgáltatás nyújtását bérlet rendelt ilyen ügynökség a szövetségi vagy önkormányzati tulajdon, vagy a tulajdon az Orosz Föderáció alapján a bérleti szerződés a bérlő és a mérleg tartó - a hivatal által (azaz kívüli szervezetek az állami hatalom és a közigazgatás szervezetei, valamint a helyi önkormányzati szervek), állami hatalom és közigazgatás, valamint önkormányzat nélkül dodatelya), az adófizetésre a költségvetés biztosítja a hivatal, függetlenül a listák meghatározott bérlő bérleti - rovására mérleg az ingatlan (intézmény) a költségvetés vagy az erre a célra megnyitott ez a számla a mérlegben a kincstár szervek.
A hozzáadottérték-adó megadóztatása céljából meg kell határozni, hogy az adóügynök feladatait ellátni kell-e. Ennek függvénye a hozzáadottérték-adó fizetésére vonatkozó adókötelezettségek teljesítésének időszerűsége, valamint a fizetett adók levonásának jogának gyakorlása.
Hogyan kell megfelelően kiállítani a tranzakcióhoz tartozó számlát, rögzíteni az adatokat az értékesítési és vásárlási könyvekben, valamint a hozzáadottérték-adóról szóló nyilatkozatban feltüntetett adók összegét is tükrözni? Az ilyen nehézségek elkerülése érdekében nézzünk meg konkrét példákat arra vonatkozóan, hogy az ilyen tranzakciók tükrözésére vonatkozó bevett eljárás hogyan kerül végrehajtásra számviteli és adóbevallási célból a hozzáadott érték adóztatása céljából.
Ismét megjegyezzük, hogy minden szervezet kivétel nélkül bérbe állami tulajdon közvetlenül az állami hatóságok és / vagy az önkormányzati szervek. olyan adóalanyok, amelyek feladata a hozzáadottérték-adó megtartása, amelyek kötelesek nyilatkozatot benyújtani, és önállóan számításokat végeznek a költségvetéssel. Ezért, még azok is, akik nem a HÉA-vagy mentes a HÉA 145. cikkével összhangban az adótörvény, adó szert, ha a bérlő az ilyen tulajdon és a felelős abban az esetben, ha az alapértelmezett rájuk ruházott feladatokat visszatartással és adófizetés.
Az adóügynök funkciójának teljesítése a bérlőtől csak a pénzeszközök bérbeadó részére történő átadása után jelenik meg. A bérbeadónak a hozzáadottérték-adó nélküli bérleti díj összege azt igazolja, hogy az adó összegét visszatartották.
Az adózó adóalapja a bérleti díj összege, az adó figyelembevételével. Ezért a lízing megkötésekor győződjön meg róla, hogy a bérbeadó a bérleti díj részeként az adót tartalmazza, és az adó összegét külön sorban kell felosztani.
Az adó összegének hiánya a bérleti díj összetételében kellemetlen következményekhez vezethet. Magyarázzuk meg, miért.
Az adóügynök feladata az adózó bevételeinek kiszámítása, visszatartása és az adó összegének átutalása a költségvetésbe. Most képzeljük el, hogy a szerződés csak a bérleti díjat határozza meg. Ezért az adóügynök a 18/118-as adóból kiszámítja az adó összegét a bérleti díjból, visszatartja ezt az összeget a bérleti díjból és átutalja a költségvetésbe. Mi történt a végén? Hogy a bérbeadó nem kapta meg a bérleti díj teljes összegét. Különböző módon járhat el. Az adóügynökök 18% -kal emelik a bérleti díj szolgáltatási költségét az adó összegére, majd 18/118-ban kiszámítják az adó összegét a teljes összegről, és átutalják a költségvetésbe. Mi az eredmény? Az adó összegét ténylegesen visszatartják az adózó jövedelméből, ezért az adóügynök elveszíti a levonáshoz való jogot. Ezen túlmenően a megállapodás hiányában az adó összegének elkülönített külön lehet minősült adóhatóság hiányában elsődleges dokumentumok adóösszeg elkülönített külön sorban, ennek eredményeként is vezethet elvesztését az adólevonási jog.
Így állami vagy önkormányzati tulajdon bérletének megkötésekor gondoskodni kell arról, hogy a szerződéses kapcsolatokat megfelelően alakítsák ki.
Ráadásul ne felejtsük el, hogy az adótanács feladatainak teljesítésének ideje a bérleti szerződés feltételeitől is függ. Sok bérbeadó határozza meg a felek közötti elszámolási eljárást oly módon, hogy a bérleti díj előrefizetéssel, például negyedévente, legkésőbb a negyedév első hónapjának 10. napján kerül átutalásra. Ebben az esetben a lízingbevevőnek a bérleti díj átvitelére köteles visszatartani az adó összegét a bérbeadónak fizetett teljes összegtől.
Most nézzünk egy példát arra, hogy az adóbevallást olyan adóügynökként működő szervezet tölt ki, aki nem HÉA-fizető.
A szervezet egyszerűsített adózási rendszert alkalmaz. (Hasonlóképpen a nyilatkozatot az UTII fizetésére átruházott szervezet és az adótörvényes kötelezettségek alóli mentességet használó szervezetek tölti ki).
Ha a szervezet nem HÉA-fizető, hanem csak adóügynökként működik, akkor az adótörvény negyedéves, amint az az adótörvény 163. cikk (2) bekezdésében szerepel.
Az Orosz Föderáció adótörvényének 174. cikkelye alapján, legkésőbb a lejárt adóidőt követő hónap huszadik napján az adóbevallás az adóbevallást a bejegyzés helye szerinti adóhatóságnál nyújtja be. Az adóügynök funkcióinak végrehajtása csak olyan szervezetek, amelyek nem adóalanyok, egy címlapot, 1.2. és 2.2. adóbevallás.
A 174. cikk 3. §-ában és az adótörvény 24. cikk 4. pontjában meghatározott követelmények szerint az adóügynök köteles az illeték helyszínén adót fizetni.
Az adóügynök által kiszámított és visszatartott adó összegét figyelembe veszik a bérleti díjak költségeiben.
A szervezetek, amelyek az egyszerűsített adórendszer és a kifizető egyetlen adó beszámított jövedelem, számlák nem minősülnek, könyv értékesítés és beszerzés nem, mert nem HÉA-köteles. Ilyen kötelezettség van rögzítve csak adót fizetni, 3. bekezdése szerint a 169. cikk adótörvény.
És mi a helyzet azokkal a szervezetekkel, amelyek mentesülnek a Vámkódex 145. cikke szerinti adófizetési kötelezettség alól, ha számlát állítanak ki az állami és önkormányzati tulajdon bérbeadásakor? Az Adótörvény 168. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy az ilyen szervezetek "adó nélkül (ÁFA)" megjelöléssel adják ki a számlákat, de csak árukat (munkákat, szolgáltatásokat). Nem szükséges számlát kiállítani a bérbeadáshoz. Ezenkívül nem engedélyezett a HÉA adóügynökként történő kifizetése, így számla nem szükséges.
Fizetett adó az egyszerűsített adórendszer a szervezet különálló áramlási bekezdés szerinti 8. cikk 1. bekezdése 346,16 adótörvény. Szervezeteket, amelyek mentesek a HÉA alá 145. cikke a Kódex, valamint hogy a „vmenenke” figyelembe veszi a levonható HÉA összege a lakbér pont szerint 3. cikk 2. bekezdésének 170. kód.
A vásárlási könyvet nem töltötte be, mivel nincs alapja az adóügynökök által visszatartott adó összegének levonására, mivel a szervezet nem HÉA-fizető.
2.2. Szakasz. Az adóügynök által átruházandó adó összegének kiszámítása
A hozzáadottérték-adó adóügynöke funkciójának teljesítése a föld bérlőire is vonatkozik. A földterület bérletének megkötése előírja a számlák kiállítására vonatkozó eljárásnak való megfelelést, a vásárlások és értékesítések könyveléseiben a rekord kitöltésével.
A földterületre vonatkozó bérleti díjak az adótörvény 149. cikkének (2) bekezdése 17. pontjával összhangban mentesek a hozzáadottérték-adó adóztatásától. Ez az ok megszünteti az adónak a bérbeadó részére történő átutalásának kötelezettségét. De mivel ez a művelet az adózás tárgyát képezi, az adóügynök vállalja a felelősséget a számla kiállításáért és az adóbevallás benyújtásához.
A számlát a lízingbevevő a "HÉA nélküli" jelzéssel a megállapított eljárásnak megfelelően regisztrálja. A földterület bérleti díját az adózási időszakban a megadott számlán az értékesítési könyvben és a vásárlás könyve tartalmazza.
Az adóbevallás tartalmazza a 2.2. Szakaszt. amelyet adóügynökök töltenek ki, de ebben az esetben a földhasználati joggal kapcsolatos bérleti díj mentességet élvez a hozzáadottérték-adó adómentességében.
Az adóügynökök HÉA- és jövedelemadó-számításának és kifizetésének részleteiről lásd a "BKR Intercom-Audit" című könyvet "A jövedelemadó és a HÉA adóügynökei"