A keresztény morál alapjai
1 A KRISZTIKAI MORÁLOK ALAPJA
3 ELŐSZÓ Kedves barátaim! Már megismerkedett egy ilyen fontos koncepcióval a keresztény, mint az erkölcs. Az erkölcsiség az ember belső, lelki tulajdonságai, a jó eszméi alapján. Ezek a tulajdonságok az Istennel és másokkal való kapcsolatokban nyilvánulnak meg. A Földön élő minden lény közül csak az embernek van az erkölcs fogalma. Az erkölcsi jelenlét az emberi lélekben tanúskodik a magasabb erkölcsi törvény létezéséről. Ez a törvény azt jelzi az embernek, hogy mi a jó és mi a gonosz. Lelkiismerete a lélekben való jelenlétéről szól. A lelkiismeret a törvény hordozója és kitevője. A bukás eredményeképpen az emberek elvesztették képességüket, hogy tisztán hallják lelkiismeretüket, és természetes erkölcsi törvény szerint éljenek. És akkor az irgalmas és szerető Isten, hogy segítsen az embereknek feltárni nekik az erkölcsi törvényt világos és hozzáférhető formában. Ez az Isten által kinyilatkoztatott erkölcsi törvény ismeretes minket, mint Mózes tíz parancsolatát és az Úr Jézus Krisztus boldogságának kilenc parancsolatait. A parancsolatok szerint való élés megnyitja a kereszténynek azt a lehetőséget, hogy visszaállítsa az Istenkel való szakadatlan közösséget, és ezután megtalálja az isteni boldogsággal való boldogságot. 4 5
ha ($ ez-> show_pages_images $ page_num doc ['images_node_id'])
5 CHRISTIAN Szerzetes mártír Nagyhercegnő Elisaveta 8 9
6 1. lecke Az életben az ember jó és rossz cselekedeteket követ el. Isten bátorít bennünket, hogy jó cselekedeteket hajtson végre, de az ördög a gonoszság felé hajlik. Ha valaki az isteni erkölcsi törvény szerint cselekszik, akkor az életét erényesnek nevezik. Ha az erkölcsi törvényekkel ellentétes, az önzés (önzés) alapján, akkor az életét ördöginek vagy bűnösnek nevezik. Ennek megfelelően az erkölcsi törvényekkel egyetértő cselekmények az erényekre vonatkoznak, és azokról, akik nem értenek egyet a bűnökkel. Nem minden jó cselekedet tekinthető erénynek. Ehhez önkéntesen, őszintén, Isten szeretetéből és parancsolataiból kell történnie. Az erény, amelyet a zsoldos motívumokért elkövettek, a vágytól, hogy nem kedvesek, csak azért, hogy megjelenjenek ilyenek, leszek képmutató, képmutató. Ilyen lzhedobrodetel kiteszi maga a Szabadító: Jaj nektek, írástudók és farizeusok, képmutatók! Mert kuss a mennyek országa férfiak ellen: mert meg nem, és bár a megjelölés nem megengedett (Mt 23, 13.). Nagyon fontos, hogy az erényes tetteket folyamatosan kövesse az ember. Véletlenszerű, ritka "pillantások" a jó cselekedetekben és a perverz embereknél. Az ilyen erénynek erkölcsi értéke van. Azonban nem teszi meg a férfit K. Bloch. A hegyen a prédikáció erényes, ezért nem vezeti õt az Isten országába. Mint a Megváltó azt mondja: Senki sem, aki kezét az eke fölé helyezi és visszatekint, nem megbízható az Isten országában (Lukács 9, 62). Az erény hitünkkel kezdődik Urunk Jézus Krisztusban. Ez az erény alapja. Ezért minden jó cselekedetünket Krisztusnak szenteljük. Például, ha sértődünk, akkor azt mondjuk magunknak: "Bocsáss meg Krisztus kedvéért, megbocsátva bűneimről". Ha megkérdezik tőlünk, és nem akarunk adni, akkor a következő gondolattal fogunk szolgálni: "Krisztus érdekében adok, ami mindent megad, amire szükségem van." Ilyen elrendezéssel minden jó cselekedetet el kell végezni, nagy és kicsi. CHRISTIAN MI
7 Az erkölcsi törvény, amely megmondja nekünk, mi a jó és mi a gonosz, a lelkünkben rejlik. Azonban végrehajtásánál bűn keletkezik. A bűn megszüntetése és az erény teljesítése érdekében az Úr különleges erőt ad nekünk. Ez a hatalom Isten kegyelme. Kegyelem nélkül sem az erény születése, sem tökéletessége nem lehetséges. Pál apostol azt mondja, hogy kegyelem nélkül nem tudjuk még, elképzelni bármi jó (vö. 2 Kor. 3, 5), és nem tudom, mit imádkozzon amint kellene (Róm. 8, 26). És hívja a keresztény erényeket a kegyelem gyümölcseire (lásd Gal 5, 22-23). Kérdések 1. Mi az erényes élet? 2. Mi az erény alapja? 3. Mi az Isten kegyelme? Patrisztikus bölcsesség "Az erény felemeli azt a csodálatos eredeti szépséget, amelyet egy ember birtokolt, Isten képére és hasonlatosságára teremtve" (St. John Chrysostom). "Nem elég, hogy kedves vagy, legyen kedves az evangéliumhoz" (Szent Ignác (Bryanchaninov)). "Bárki, aki megszerezte az erejét a jó cselekedetek elvégzéséhez, méltó az Isten áldására" (Szent Bazil Nagy). Olvassátok el az evangélium példázatot, és válaszoljak a kérdésekre. A Messenger és a farizeus példabeszéde (Lukács 18, 10-14) Két ember lépett be a templomba, hogy imádkozzanak: az egyik farizeus volt, a másik pedig nyilvános volt. A farizeus imádkozott önmagában: Isten! Köszönöm neked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek, rablók, elkövetők, házasságtörõk, vagy ilyen adóbevevõk: hetente kétszer böjtölök, minden tizedet adok, amit kapok. A közönség, aki távol állt, nem merte felemelni a szemét a mennybe; de a mellkasban feltűnt, azt mondta: Istenem! irgalmas nekem bűnös! Mondom, ez az ember elment a farizeus és a vámszedő a házába indokolt és nem a másik: minden, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és megalázza magát, felmagasztaltatik. Mondhatjátok, hogy a farizeusok éltető életet éltek? Miért indult a vámszedő a templomból, mint a farizeus? Mi az erkölcsi életben a farizeizmusnak nevezik? Adjon példákat. CHRISTIAN MI
8 2. LEHETŐSÉG (folytatás) A keresztény erényt az emberiség erkölcsi törvényének szabad, tudatos, őszinte és állandó beteljesülésének nevezhetjük. Az erkölcsi törvény az emberi élet minden vonatkozását érinti, ezért az erény különböző formákban nyilvánulhat meg. Először is az embernek a vágya a jóért. Legnagyobb jó vagy jó Istenben van. Ezért a jóra törekvés ugyanaz, mint az Istennel való törekvés. Ezt Isten akaratának teljesítésével lehet elérni. A mi Urunk Jézus Krisztus rámutat: "Nem mindenkinek, aki azt mondja nekem:" Uram! Uram, menj be az Mennyország Királyságába, hanem aki a Mennyei Atyám akaratát cselekszik (Máté 7:21). Másodszor, ezek a szív jó tulajdonságai vagy a jó képesség. Ez a képesség nem jelenik meg azonnal. Az elején, amikor egy keresztény csak Istenhez fordul, gyakran kényszeríti magát arra, hogy jó cselekedeteket hajtson végre. Aztán egyre több és többet fogad el nekik. Végül, Isten kegyelme segítségével V. Surikov a szív jó elrendezésévé válik. Az irgalmas szamaritánus természetes neki. Az ember szeretettel rendelkezik a jó cselekedetek iránt. A jó cselekedetek a jó cselekedetek alapján állnak. Ez azt mondja a Megváltó: A jó ember a jó kincs szívének kihozza a jó dolgokat, és a gonosz ember a gonosz kincseiből szíve hoz elő gonoszt: mert a szívnek a torkolat (Lk 6, 45.). Szent Tikhon Zadonsky így ír: "A szív a tetteink kezdete és gyökere. Ami nem a szívben van, még a magában sem létezik. A hit nem hit, a szerelem nem szeretet, ha a szív nem áll rendelkezésre, hanem a képmutatás; az alázat nem alázat, hanem színlelés, ha nem a szívben; a barátság nem barátság, ha csak kívül van, de a szív nem történik meg. " Harmadszor, ez egy nagyon jó cselekedet. A jó cselekedetek az Isten parancsolatainak beteljesüléséből állnak, melyet egy személy megfigyel a KRISZTIKUS-nak, MI (folytatódik)
9 szívesen, Isten szeretetéből és embertársaiból. Minden jó munka, ha Istennek szentelték, az Isten dicsőségére van teremtve. A jó munkák elvégzéséhez nagyon fontos, hogy összekapcsolja saját erőfeszítéseit és Isten segítségét. Az önbizalom és az önbizalom nemcsak az ügy tisztaságát, hanem sikerét is károsítja. Hasonlóképpen a saját erőfeszítéseinek elutasítása, az összes inspiráció várakozása torzítja a jó cselekedetet, és megnyitja az ajtót a lustaság és az öncsalás előtt. Az a személy, aki nem tesz erőfeszítéseket a jó érdekében, Isten nem küld segítséget és figyelmeztetést. Az erényt nem szerezte meg egyszerre. Itt szükség van konzisztenciára és fokozatosságra. Így St. szeráfjai Sarov mondta: „Minden megtörtént csendben, könnyen szakaszában, nem hirtelen: erény nem körte, mintha már nem eszik.” Kérdések 1. Mi az erény és mi a fő tulajdonsága? 2. Milyen módon nyilvánul meg az erény az erkölcsi életben? 3. Miért fontos, ha jó cselekedeteket teszel, egyesíteni saját erőfeszítéseit és Isten segítségét? Patristi bölcsesség "Jól élvezd az erényeket, hogy közelebb kerülj az angyalokhoz" (Szent Bazil nagy). "Az ember megpróbál jót tenni akaratának megfelelően, Isten teljesíti őt saját igazsága szerint" (Mark a hívő tiszteletes). "Az erénynél a legfontosabb az Isten segítségét, amelyet azok kapnak, akik Isten irgalmasságát megkapták" (St. Gregory of Nyssa). Olvasd el az ókori Paterik1 példabeszédét, és válaszolj a kérdésre. HOGY NE kedvét, de a munkaerő annyi egy ember volt, egy olyan területen, amely gondatlansága elpusztuljanak és benőtt a fű és gaz alkalmatlan. Miután megfogta a mező művelésének szándékát, és azt mondta a fiának: menjen, tisztítsa meg a mezőt. Fia eljött, hogy törölje a területen, és látni a sok fű és gaz lépett csüggedés, és azt mondja magának: Crypt Paterik tudja, amit valaha tönkre az egészet, és törölje a területen? A földre esett, elkezdett aludni, és sok nap volt. Ezt követően az apja jön hozzá, hogy lássa, mit tett, és azt találta, hogy nem tesz semmit. Azt mondta neki: miért nem tett korábban valamit? A fiatalember válaszolt az apjának: amint munkába mentem és sok fût és tücskét láttam, szomorúsággal szomorítottam, és a földre esettem, és aludtam. Aztán az apja azt mondta neki: Fiam! Minden nap olyan legyen, mint az ágyad, és így mozdítsd el a vállalkozásodat, és ne szaladj el. Ezt hallván, a fiú rövid időre megtisztította a mezőt. Mit tanít a példázat az erény munkájában? 1 Paterik, vagy Otecnik, a Szent Atyák, bhakták és életrajzaik kiválasztott kijelentéseinek gyűjteménye. CHRISTIAN MI (folytatás)