A vesék kövei, tünetei, a népi módszerek diagnózisa és kezelése
A renális kőbetegség olyan betegség, amelyben a vesék olyan alakzatokat alkotnak, amelyek a vesék és a húgyutak megzavarását okozzák. A kőképződés hajlamosító tényezői különböző fertőzésekké, anyagcserezavarokká válhatnak.
A kőzeteket kalcium-foszfátból, oxalátokból vagy urátokból lehet előállítani.
A betegség hosszú időt vehet igénybe latens formában, és csak röntgen- vagy ultrahangvizsgálattal lehet kimutatni más alkalmakkor. Gyakran előfordul, hogy a betegség tünetei akkor jelentkeznek, amikor a kialakult kő nagysága jelentősvé válik. Kis mennyiségben a vese kólikának, a vese területének kellemetlen érzete lehet a támadások, a vizelet megjelenésének megváltozása és a homok eltávolítása között. A hő hatására a fájdalom csökken vagy áthalad, ezért a betegek gyakran használnak fűtőtestet.
Diagnózis és kezelés
A betegség diagnosztizálása általában nem jelent nehézséget, mivel a kövek eltűnhetnek a vizelés alatt, és röntgenvizsgálattal kimutathatók. A legelterjedtebb vizsgálati módszer az intravénás urográfia.
A betegség kezelése a vénás kólik eltávolításának és a vesekövek recidiválódásának megelőzésében rejlik. A kezelés céljának a beteg egyéni jellemzői és a betegség lefolyásának jellege alapján kell történnie. A kövek, amelyek mérete nem haladja meg a 10 mm átmérőjét, egymástól függetlenül távozhatnak. Ha a betegséget a fertőzés bonyolítja, a kövek műtéti eltávolítását jelzik. A kőzetképződés megakadályozása érdekében fontos, hogy kövessük a növényi termékek túlnyomó részét tartalmazó étrendet, sok folyadékot.