A költségvetési hiány szabályozása
Tehát az államnak két lehetősége van - sürgősen növelni a kibocsátás mennyiségét, vagy sürgősen növelni a bruttó kiadásokat. Ez utóbbi az állami kiadások növelésével érhető el. És mivel a közbeszerzés hatékonyabb, mint az állami átutalások [8], ez az első, amelyet alkalmazni kell. Így a közkiadások növekedése egyensúlyt teremt a megtakarításokból, adókból vagy importokból eredő bruttó költségek csökkenéséhez.
Lehet, hogy egy fordított helyzetben - a megjelenése „inflációs rés» (inflációs rés) [9] - ha a bruttó kiadások a gazdaság a teljes foglalkoztatottság meghaladja a bruttó termelés volumene a teljes foglalkoztatottság gazdaságban. Az infláció megelőzése érdekében a kormánynak csökkentenie kell a bruttó kiadásokat az inflációs rés nagyságával. Ez többféleképpen is megvalósítható. Az adók növelésével csökkentheti a kormányzati kiadásokat (átadások vagy költségek az árukhoz és szolgáltatásokhoz), illetve a fogyasztói kiadásokat. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a rubelre kivetett adók emelése kevesebb költséget jelent a rubelnél.
Így összegyűjteni fogunk egy összefoglaló táblázatot a fiskális politika tekintetében.
A bruttó kiadások csökkentésének forrásai
Megtakarítás, adók, import
A bruttó kiadások növekedésének forrása
Beruházások, kormányzati kiadások, export
A GNP egyensúlyi szintje
A kibocsátás szintje, amelyben a bruttó kiadások kívánt szintje megegyezik a termelés szintjével. Az egyensúlyi körülmények között a bruttó kiadásokat növelő nagyságok összege megegyezik a bruttó kiadásokat csökkentő értékek összegével. Így a kívánt beruházás + kormányzati kiadások + export = kívánt megtakarítás + adók + import
Teljes munkaidős GNP
A végtermékek és szolgáltatások összköltsége, amely bizonyos időtartam alatt teljes munkaidőben állítható elő. Ezt az értéket a potenciális GNP-nek nevezzük.
A fiskális politika célja
Hasonlítsa össze az egyensúlyi GNP-t a GNP teljes foglalkoztatásával.
Stratégiák a költségvetési politika számára
· A bruttó kiadások kívánt növekedésének összege = a recessziós rés értéke;
· A bruttó kiadások kívánt csökkentésének összege = az inflációs rés nagysága.
Általában a kiegyensúlyozott költségvetés csak előreválasztós mottó, és nem életünk valósága. A feleslegben felmerülő kiadásokat költségvetési hiánynak nevezik. Ideális helyzetben a költségvetési hiány megegyezik az áruk és szolgáltatások állami beszerzésének mínusz nettó adóval.
Felmerül a kérdés: a költségvetés egyenlőtlensége annyira gonosz? A szempontból keynesisták, a költségvetési hiány, illetve többlet gyakori következménye a fiskális politika, és semmi több. Az érvényességi mindegyikének hiány vagy többlet igényétől függ nagyságát kell szabályozni állami érték infúziók gazdaság bruttó kiadások. A szempontból keynesisták kiegyensúlyozott költségvetés joga létezni, ha a gazdaság egyensúlyi teljes foglalkoztatás, melynek értéke szempontjából, növelve a bruttó kiadások a gazdaság a teljes foglalkoztatottság, egyenlő feltételekkel, csökkenti a bruttó költségek teljes foglalkoztatás gazdaságban. [10] Ha a fenti feltételek közül legalább egy nem teljesül, akkor a költségvetés egyenlőtlensége igazolható. Azonban a világ gyakorlatban az esetekben, amikor a költségvetési többlet sokkal kisebb, mint az esetben, amelynek a költségvetési hiány.
1.6 Automatikus stabilizátorok
Így elmondható, hogy a kiadások összege, következésképpen a kiegyensúlyozott költségvetés egyensúlyának nagysága körülbelül egy bizonyos szinten rögzül. Ezért megállapítható, hogy arányos adózási rendszerben a költségvetési hiány nagysága elsősorban a jövedelem szintjétől függ.
Mivel hála Mr. Keynes a harmincas évek közepétől az állami költségvetési hiány kezdték használni, mint a forrás az állami szabályozás, a gazdaság lehetőségeit a huszadik század végén, maradt szinte nincs olyan ország, hogy képes felmutatni, ennek hiányában a költségvetési hiány.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bármi legyen is a fiskális politika ereje, nem csak az államháztartási hiány nagyságát érinti. A hiány nagysága összefügg a makrogazdasági ciklikus mozgással. Ez elsősorban az automatikus stabilizátorok létezésének köszönhető. Az alábbiakban bemutatjuk a stabilizátoroknak a költségvetésre gyakorolt hatását.
Amikor a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal nő:
Az állami kiadásokat automatikusan növeli:
· Munkanélküli ellátások
· Élelmiszersegélyek