Változatok az üreg helyreállításának tényleges problémájának megoldására a fogak rágócsoportjában

Anna Blokhina
(Szentpétervár)

A rágófogak térfogatának térfogat-helyreállítása a tipikus klinikai helyzet, amely a fogorvosi gyakorlatban naponta történik. Ezen túlmenően, gyakran nehéz, hogy motiválja a beteget, hogy a visszaállító hátsó fogak törés együtthatója körülbelül 50 tömeg% (például, mediális-disztálisan-okkluzív) közvetett ortopéd szerkezetek, mint például kerámia vagy kompozit inlay. Ezenkívül a rágási csoport térfogat-visszanyerése jelentős időt vesz igénybe.






Ebben a helyzetben szembe kell néznünk számos probléma - nem csak, hogy a megbízhatóság és a tartósság a helyreállítás hosszú távú és az optimális esztétikai, hanem menteni gyógyulási idő.

A közvetlen helyreállításhoz kapcsolódó legtöbb klinikai helyzetben összetett anyagokat választunk. Az elmúlt években a kompozitok használata jelentősen megnőtt, ami esztétikai és fizikai-mechanikai tulajdonságaik javulásának köszönhető. Azonban az anyag polimerizációjában a zsugorodási probléma továbbra is releváns. A polimerizációs zsugorodás és a polimerizációs stressz a modern kompozitok egyik fő hátrányának számít. Első pillantásra a polimerizációs zsugorodás és a polimerizációs stressz fogalma közötti különbség nem látható. Olyan anyagot keresünk, amelynek alacsony polimerizációs zsugorodása van, ami azt sugallja, hogy ez megoldja az összes kapcsolódó problémát. A zsugorodás által okozott negatív következmények azonban csak az anyag polimerizációs stresszének következményei. Így a polimerizációs zsugorodás és a polimerizációs stressz fogalmai nem szinonimak, bár ok-okozati kapcsolatban vannak.

A polimerizáció zsugorodása az anyag térfogatának százalékos csökkenése a kiindulási anyaghoz képest a polimerizációs reakció során. A kompozitok polimerizációs zsugorodásának értéke közvetlenül összefüggésben áll a szervetlen töltőanyag mennyiségével. Bármely összetett anyag 3 összetevőt tartalmaz: szerves mátrixot, szervetlen töltőanyagot és felületaktív anyagokat (szilánokat) tartalmaz. A töltőanyag százalékos arányának növekedése az anyag teljes tömegében a polimerizációs reakcióban részt vevő szerves komponens csökkenését, és ennek megfelelően az anyag zsugorodásának csökkentését eredményezi. Azonban, másrészt, túlzott mennyiségének növekedése a szervetlen részecskék növekedéséhez vezet keménység az anyag, és ennek következtében, a megnövekedett stressz az anyagot, és megváltoztatja annak tulajdonságait negatív irányba. Így a polimerizációs zsugorodás csökkentésére irányuló küzdelem nem univerzális kulcs az anyag tulajdonságainak javításában. Továbbá a kutatási adatok szerint a legtöbb kompozit anyag megfelel annak a szabálynak, hogy az alacsony zsugorodást nagy polimerizációs stressz kíséri, és fordítva. [2]







A polimerizációs stressz az anyag által a polimerizációs zsugorodás során tapasztalt stressz. A leginkább sebezhető ebben az esetben az anyagi és kemény szövetek határán lévő övezet (1. ábra)

Változatok az üreg helyreállításának tényleges problémájának megoldására a fogak rágócsoportjában

A polimerizációs stressz a zsugorodás során olyan negatív következményekhez vezethet, mint:
- a posztoperatív érzékenység megjelenése;
- a marginalis illeszkedés, a marginal rétegződés, a helyreállítás elszíneződése;
- a fogszuvasodás megismétlődésének kialakulása;
- a repedések és a forgácsok megjelenése a kemény szövetek szerkezetének megzavarása miatt;
- a helyreállítás elvesztése.

A polimerizációs stressz problémája különösen fontos azoknál az üregekben, amelyek magas C-faktor indexekkel rendelkeznek. C-faktor (Faktor konfigurációk üregek) tükrözi közötti kölcsönhatás kialakítása az üreg és a képesség az anyag, hogy csökkentse a stressz miatt a rugalmas deformációja az üreg falai.

Minden üregnek 5 falai vannak (2. A C-tényezőt a kötött felületek számának (azaz a polimerizáció során az anyaggal való kölcsönhatásban) a szabad felületek számához (3. Minél több fal érintkezik az anyaggal a polimerizáció során, annál nagyobb a C-faktor, és annál nagyobb a polimerizációs stressz az üregben a kikeményedés során. A C-tényező szempontjából a legkedvezőtlenebb üregek az I és V osztály üregei (3. 5 csatlakoztatott és 1 szabad felülettel rendelkezik.

Változatok az üreg helyreállításának tényleges problémájának megoldására a fogak rágócsoportjában




Kapcsolódó cikkek