Az infinitás a matematikában és a fizikában csak a tudósok fogalma, hogy megoldják az egyenleteket vagy az igazságot

A matematika végtelenségét számos mennyiségi bizonyosságnak tekintik, mint végtelen számot. De a mennyiség "általában", maga a mennyiség, függetlenül annak minőségi meghatározottságától, absztrakció. A valós világban, szemben az absztrakció világával, a mennyiség mindig bizonyos mennyiségű minõség. (AS Karmin, A modern tudomány végtelenségének problémája, Leningrad, 1965, 124 oldal).
A "fizikai" végtelen egy tudományos absztrakció, amelyen keresztül bizonyos, objektíve létező kapcsolatokat tudunk kifejezni a dolgok között. De ezek a kapcsolatok egyoldalúak, egyszerűsítettek. Ezért minden egyes esetben korlátozott az alkalmazási köre.

A legtágabb értelemben a végtelen fogalma a filozófiát használja. Valójában a dialektikus materializmus a végtelenséget a tulajdonságának tekinti.

Figyelembe véve a végtelen legtágabb értelemben a dialektika materialista filozófia képes azonosítani a leggyakoribb és jelentős jellemző végtelenhez attribútuma számít, és hogy mind valahogy alapját valamennyi tudományos elképzeléseket, hiszen ezek mind végső soron egy megtekintés és ugyanaz. Így a végtelen filozófiai, dialektikus materialista megértése a tudományban használt végtelen különböző absztrakciók generalizációjának tekinthető.

Az Infinitást mindig feltárja, és az abszolút megnyilvánulása. Az anyag, a mozgás, a tér és az idő végtelenségének felismerése pontosan az abszolutizmus felismeréséből következik. (AS Karmin, A modern tudomány végtelenségének problémája, Leningrad, 1965, 125. o.).