Gázhegesztés 1
A gázhegesztés a fém magas hőmérsékletű lánggal való hevítésére szolgál, amely az acetilén gáz elégetése következtében keletkezik oxigén keverékben. Bizonyos esetekben az acetilén helyettesítője alkalmazható: propán-bután, metán, benzin vagy kerozin gőzök, MAF (metil-acetilén-allén frakció). A közelmúltban a víz elektrolízisével nyert hidrogén elégethető gáz mennyisége nőtt.
Ábra. Gázhegesztés, folyamatábra
A hegesztőpisztollyal egy hengerből vagy egy speciális gázgenerátorból származó éghető gáz kerül be. A hengertől az égőig oxigén jön. Az égőben egy bizonyos arányban összekeverik, és a fúvóka kimenetén meggyulladnak. A láng megolvasztja a hegesztett cikkek éleit, a töltőanyag beáramlását, és elvégzi az olvadt fém védelme a légkörből. Az oxigén és a gyúlékony gáz áramlási sebességét megfelelő szelepekkel végezzük.
A gázhegesztés lángszerkezete
A láng a szekcióban három zónából áll (lásd az alábbi ábrát):
- a láng (A) magja,
- csökkentési zóna (B),
- lánglámpa (B).
Ábra. A gázlánstruktúra és a keresztmetszet feletti hőmérséklet-eloszlás
A láng hőmérsékletének maximális értéke a mag után, a redukáló zónában. Ezzel összefüggésben a töltő rudat és a fém olvadt éleit kell elhelyezni ebben a zónában. Ha más éghető gázokat használ acetilén helyett, a láng hőmérséklete csökken. A láng hőmérséklete attól is függ, hogy milyen arányban keveredik az oxigén és az éghető gáz.
Gázhegesztési technológia
A gázhegesztés fő paraméterei a láng teljesítménye, az égő szöge és a töltőanyag rúd átmérője. A láng vastagsága a fém vastagságától és hőfizikai tulajdonságaitól függ. Minél nagyobb a fém vastagsága, annál nagyobb az olvadáspont és a hővezető képesség, annál nagyobb a lángenergia. A láng erejét az éghető gáz és az oxigén fogyasztása határozza meg. Acél és öntöttvas hegesztésénél az Va acetilén fogyasztása a δ vastagsághoz kapcsolódik az alábbiak szerint:
Va = (100-150) δ l / h
A rézhegesztés során a nagyobb hővezetőképesség miatt:
Va = (150-200) δ l / h
Az égő fúvókájának a termék síkhoz viszonyított dőlésszöge függ a fém vastagságától és a termofizikai tulajdonságaitól is. Az acél vastagságának változása 1-15 mm, a szájdarab hajlásszöge 10-80 ° között változik.
Táblázat. Az acél vastagságától függően változik a szórófej dőlésszöge a gázhegesztés során
A hegesztés kezdeti pillanatában a fém hevítésének maximalizálása és a hegesztési medence gyors kialakulása érdekében a dőlésszög a legnagyobb (80-90 °). Ezután csökken.
A töltõrúd átmérõje a fém vastagságától függõen kerül kiválasztásra a következõ összefüggés felhasználásával:
d = δ / 2 ÷ δ / 2 + 1 mm
A hegesztési technikától függően a jobb és bal oldali módszerek megkülönböztethetők.
Ábra. Jobb (A) és bal (B) gázhegesztési módszerek
A megfelelő gázhegesztési módszerrel a hegesztőpisztoly lángja a varrat felé irányul, és a hegesztési folyamat balról jobbra történik. Az égő a töltőanyag rúdja előtt mozog.
A baloldali gázhegesztési módszerrel a láng a hegesztéssel irányul és a hegesztési folyamat jobbról balra történik. Az égő a töltősín mögött mozog.
A megfelelő gázhegesztési módszerrel a hegesztőmedence jobb védelme biztosított, alacsonyabb a gázfogyasztás, a hegesztés alacsonyabb hűtési sebessége. A bal oldali módszerrel jobb a hegesztés, mivel a hegesztő jól látja a hegesztési folyamatot. A fémvastagság legfeljebb 3 mm, a bal oldali módszer sokkal hatékonyabb, nagyobb vastagságú - a jobb.
A gázhegesztés előnyei
A gázhegesztés fő előnye a villamos energiaforrásoktól való függetlenség. Ezáltal kényelmesen használható az építési és szerelési körülmények között, ahol nincs mindig elektromos hálózat. Gázhegesztésnél a fémbe történő hő beáramlása könnyen megváltozik az égő dőlésszögének és a terméktől való távolságának változása következtében, amely a vékony fém hegesztésénél is megakadályozza az égési sérülést. Egy tipikus példa a kis átmérőjű vízcsövek hegesztése, ha a varrat hátulján nincs hozzáférés a párnák vagy a gyökérhegesztés helyére. A gázhegesztő berendezés elég mozgékony és hordozható.
A gázhegesztés hátrányai
A gázhegesztés hátrányai az alacsony termelékenység, nagy termikus hatású övezet, magas követelmények a hegesztő minősítéséhez. Ebben a tekintetben a stabil építési programokban működő gépgyártó vállalkozásokban a gázhegesztés nem tud versenyezni az ívhegesztéssel, és gyakorlatilag nem alkalmazható.