Adózási bűncselekmény
Az adóhivatalnokok olyan tényeket fedezhetnek fel, amelyek az adótörvények megsértését bizonyítják, nemcsak az asztalnál vagy a helyszíni ellenőrzésnél, hanem más ellenőrzési intézkedéseken belül is. A közelmúltban a Pénzügyminisztérium határidőt szabott a könyvvizsgálók számára, hogy ilyen esetekben dolgozzanak ki egy jogi aktust.
Az adótörvény két eljárást ír elő az adóellenőrzés eredményeinek nyilvántartásba vételére, amelyek adójóváírásra utalnak. Ezek közül az első szabályozza a közvetlen kamarai és a helyszíni ellenőrzések eredményeinek dokumentálását (az adótörvény 100. cikke), a második pedig az egyéb ellenőrzési intézkedések során felmerülő jogsértések felderítésének eseteire vonatkozik (a TC 101.4. Cikke). Ugyancsak két eljárásnak felelnek meg az adójogszabályok megsértésének eseteiben (az adótörvény 101. cikke, 101. cikkének (4) bekezdése).
Az ellenőrzés eredményeként
A fő adótörvény közvetlen utasításából (az Adótörvény 100. § (1) bekezdésének 2. pontja) az adójogszabályok 101. §-ának sorrendjében történö adójogi büntetések:
- az adó megfizetésének elmulasztása vagy hiánya;
- az adóügynök nem tartja fenn vagy nem ruház át adót (az adótörvény 120., 122. és 123. cikke).
Ez a lista kiegészíthető továbbá olyan bűncselekménnyel, mint az adóbevallás be nem nyújtása (az adótörvény 119. cikke). Az a tény, hogy valójában az ilyen bűncselekmény csak akkor ellenőrizhető, ha az ellenőrzést elvégzik: kameral - a határidő megsértésével történő jelentések esetén; és kilép, ha az ilyen kötelezettség jelenlétében való bejelentést nem nyújtják be. Ezenkívül az adótörvény 119. cikke szerinti bírság kiszámítása a fizetendő adó (felár) összegének alapján történik, a nem benyújtott nyilatkozaton alapulva. Más szóval, az adószankció konkrét összege ebben az esetben csak az ellenőrzés során határozható meg.
Az "ellenőrzés" keretein kívül
- az adózás nyilvántartásba vételének határideje vagy annak kijátszása (az adótörvény 116. és 117. cikke);
- a banki fiók megnyitásával és lezárásával kapcsolatos információk idő előtti benyújtása (az adótörvény 118. cikke);
- a letartóztatás tárgyát képező vagyontárgyak birtoklási, felhasználási és (vagy) elbírálásának be nem tartása (az adótörvény 125. cikke);
- a nem megfelelő időben benyújtani az adóalany által (adó szer), hogy a dokumentumok vizsgálatát, és (vagy) egyéb információk a szabályzat által előírt és egyéb cselekmények adójogszabályok (1. szakasz 126. cikke az adótörvény ..);
- a szerencsejáték-létesítmények nyilvántartására vonatkozó eljárás megsértése (az adótörvény 129. cikkének (2) bekezdése).
Tervezzük és felülvizsgáljuk
Nagyjából mindkét eljárás az adójogi bánásmód ügyében meglehetősen hasonló. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az adótörvény 101. cikkének (4) bekezdésében meghatározott szabályok egyszerűbbek és részletesebben nem szabályozottak.
Ha az adóellenőrzés hatálya alá nem tartoznak a kódexben előírt adójogi bűncselekményeket tanúsító körülmények, az ellenőrnek olyan cselekményt kell kidolgoznia, amelyet ő maga a "bűnös" személyével aláír. Ha az utóbbi megtagadja ezt, akkor megfelelő bejegyzést kell készíteni.
A Követelmények 5. pontjának megfelelően az iratot két példányban állítják össze, amelyek közül az egyik az ellenőrzés felügyelete alatt áll, a másik pedig a társaság képviselőjének vagy a PBOYUL-nak. Ha az adóhatóságnak oka van feltételezni, hogy a beismert adószakértésnek a bűncselekmény jelei vannak, a jogi aktust három példányban állítják össze. Harmadrészt a belső ügyek szervezeteihez küldött anyagokhoz kapcsolják, hogy megoldják a büntetőeljárás indítását.
A vállalkozást vagy vállalkozót az átvételt követően átadják, vagy más módon átruházzák, a befogadásának dátumáról (az Orosz Föderáció adótörvénye 101.4. Pontjának 4. pontja). Ha a "bűnös" eltér a megadott dokumentum kézhezvételétől, akkor az erre vonatkozó igazolást postai úton ajánlott levél útján küldi meg neki. Ezután a kézbesítés időpontja a küldés napjától számított hatodik nap.
A jogi aktus kézhezvételétől számított tíz napon belül az adóalany kifogást emelhet. Ugyanakkor a hiánya nem fosztja meg a megfelelő magyarázatot adni, ha figyelembe vesszük a törvény és egyéb anyagok az adóellenőrzés, amelyhez adott tíz nappal a lejárati dátuma a kifogások előterjesztésére (7. o., Art. 101,4 NC).
A jogi aktus és az ahhoz csatolt okmányok vizsgálatának eredményei alapján az adóhatóság vezetője vagy helyettese határozatot hoz arról, hogy a társaságot felelősségre vonja vagy megtagadja. Az első ilyenek alapján az adóalanynak szankciók és bírság megfizetésére van szükség.
Érdemes megjegyezni, hogy az adótörvény nem határoz meg határidőt az adóalanyok számára az adójogi bűncselekményekre utaló tények felderítéséről szóló aktus kidolgozásához. Ez a körülmény természetesen az adófizetők számára nem veszteséges, mivel az ezen időszakban a könyvvizsgálók által elkövetett jogsértés az egyik ellenőrzési jogalap egyik oka lehet. De, ahogy azt mondják, lehetetlen megsérteni a be nem jelentett követelményeket.