A nemzeti jövedelem kialakulásának jellemzői
A nemzeti jövedelem az ország gazdasági fejlődésének általános mutatója; újonnan létrehozott anyagi termelési költség.
A nemzeti jövedelem az alábbiakból áll:
- a munkavállalók bére és a munkavállalók fizetése;
- ingatlantulajdonosok bérleti jövedelme;
- a fogyasztási hitelek nettó kamata;
A nemzeti jövedelem különbözik a GNP-től az értékcsökkenés és a vállalkozói közvetett adók összegével [2, 834]
A nemzeti jövedelem az évre újonnan létrehozott érték, amely jellemzi, hogy az idei évben a társadalom jólétéhez hozzáadott termelést jellemez. A kiszámításakor az értékcsökkenés, a közvetett adók, az állami támogatások összege nem szerepel.
A nemzeti jövedelem eloszlása az úgynevezett alap- vagy elsődleges jövedelmek létrehozása. Összegük megegyezik a nemzeti jövedelemmel. Az alapjövedelmek az anyagi gyártás résztvevői között a nemzeti jövedelem elosztásán alapulnak.
Két csoportra oszthatók:
- a munkavállalók, a munkavállalók jövedelme, a gazdálkodók jövedelme, az anyagi termelés területén foglalkoztatott parasztok;
- a vállalkozások jövedelmének az anyagi termelés területén.
Azonban az elsődleges jövedelmek még nem képeznek olyan állami forrásokat, amelyek elegendőek a fejlődéshez, a nemzetgazdaság prioritási szektoraihoz, az ország védelmi képességének biztosításához és a lakosság anyagi és kulturális igényeinek kielégítéséhez. A nemzeti jövedelem további elosztása vagy újraelosztása szükséges.
Aktívan részt vesz a nemzeti jövedelem elosztásában és újraelosztásában, a finanszírozás hozzájárul a nemzeti jövedelem elsődleges eloszlásából eredő arányok átalakulásához, a végső felhasználás arányában. Az ilyen újraelosztás során keletkező bevételeknek biztosítaniuk kell az anyagi és pénzügyi források közötti megfelelést, elsősorban a források nagysága és szerkezete, másrészt a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek mennyisége és szerkezete között.
Az újraelosztás a nemzeti jövedelem az Orosz Föderáció van az érdeke átszervezéséről nemzetgazdaság fejlődésének kiemelt ágazatok a gazdaság (mezőgazdaság, a közlekedés, az energia, az átalakítás a katonai termelés), támogatja a legszegényebb rétegeinek (nyugdíjasok, diákok és az egyedülálló anyák sokgyermekes). [3, 703]
A pénzügyek felügyeleti funkciót is ellátnak. A pénzbevételek és alapok létrehozásának és felhasználásának eszközeként objektíven tükrözik az elosztási folyamat menetét. Az ellenőrzési funkció a bruttó hazai termék elosztásával és a megfelelő pénzeszközök és azok kiadásainak a rendeltetésszerű elosztásával kapcsolatos ellenőrzésében nyilvánul meg. [2, 834]
A pénzügyi ellenőrzés egyik fontos feladata a pénzügyekről szóló jogszabályok pontos betartásának ellenőrzése, a pénzügyi kötelezettségek teljesítésének időszerűsége és teljessége a költségvetési rendszerhez, az adózás, a bankok, valamint a települések és kifizetések vállalkozások és szervezetek kölcsönös kötelezettségei.
A pénzügyi funkciókat a gazdasági mechanizmus részét képező pénzügyi mechanizmus révén valósítják meg. A pénzügyi mechanizmus magában foglalja a nemzetgazdaság pénzügyi kapcsolatainak szervezeti formáit, az alapok központosított és decentralizált alapjainak kialakítását, felhasználását, a pénzügyi tervezési módszereket, a pénzgazdálkodást és a pénzügyi rendszerformákat, a pénzügyi jogszabályokat. A piaci reformok elmélyítésének feltételei mellett minőségi új pénzügyi mechanizmust alkalmaznak. [3, 703]
A fentiekből következik az alábbi következtetések levonása.
Objektíven a pénz szerepe a gazdaságban mindig pozitív: felhasználásuk hozzájárul a gazdasági fejlődés hatékonyságának javításához, és fordítva, a pénzükre gyakorolt deformációjuk a negatív folyamatok intenzívebbé válásával jár együtt. A gazdasági fejlődés hatékonyságának növelése érdekében intézkedéseket kell tenni a pénz szerepének erősítésére az állami gazdaságpolitika keretein belül. Ebből a célból kiemelt fontosságú az infláció szintjének csökkentése, a pénz alkalmazási körének bővítése, forgalomuk szervezésének javítása, a pénzkínálat volumenének következetes összehangolása a forgalmi igényekkel és a nemzeti valuta stabilitásának elérése.
A HASZNÁLT LETRERÁCIÓ JEGYZÉKE
9. Kireev AP International Economics. 2 óra alatt - 1. rész. Nemzetközi mikroökonómia: az áruk mozgása és termelési tényezők. Tankönyv a középiskolák számára. - M. 416 with. - P. 312-317.