Az állóképesség fogalma és típusa fizikai minőségként - az oktatás módszertani jellemzői
A kitartás koncepciója és fajtája fizikai minőség
A különböző emberek különböző képességekkel rendelkeznek különböző típusú munkák elvégzéséhez. Ha valaki keményen dolgozik, akkor egy idő után úgy érzi, hogy egyre nehezebb teljesíteni. Külsőleg objektíven megfigyelhető számos látható jellel, például az arcizmok feszültsége, a verejték megjelenése. Ugyanakkor mélyebb élettani változások zajlanak a szervezetben. A növekvő nehézségek ellenére az ember egy ideig erős erőfeszítésekkel képes megőrizni a korábbi intenzitást. Az emberi test állóképessége nagy erőforrásokkal rendelkezik, amelyek bizonyos körülmények között megvalósíthatók (7, 136. o.).
Az állóképesség az a képesség, hogy egy adott intenzitású munkát végezzenek, ameddig csak lehetséges. Mivel a munka időtartama végső soron az eljövendő fáradtság miatt korlátozott, az állóképesség jellemezhető, mivel a szervezet képes elviselni a fáradtságot (14, 152).
Az állóképesség a fizikai fáradtság ellenáll az izomaktivitás folyamatában (19, 103. oldal).
Az állóképesség anyaga az az idő, amely alatt bizonyos típusú és erőteljes izomtevékenységet végeznek. Például a fizikai gyakorlatok ciklikus fajtáiban (séta, futás, úszás, sífelkészítés esetén a távolság leküzdésének minimális időt mérik). A játéktípusokban és az egyszemélyes küzdelmekben mérni kell az időtartamot, amikor az adott motorikus aktivitás hatékonysága megvalósul. A precíziós mozgások (tornaterem, korcsolyázás) végrehajtásával kapcsolatos nehéz koordinációs tevékenységekben az állóképességi mutató a műszakilag helyes cselekvésteljesítmény stabilitása (19, p103).
A fizikai állóképesség, mint egy személy motoros képessége, képes a mozgási aktivitás folyamatában a fáradtság leküzdésére.
A munkák sajátosságaitól függően különbséget tesznek az általános és a különleges állóképesség között.
A teljes állóképesség, mint egy személy motoros képessége, olyan képesség, hogy mérsékelt intenzitású izomtevékenységet hajtson végre a vázizmok túlnyomó többségében. Az általános állóképesség a test autonóm rendszerének működésének javításán alapul, ami megteremti a feltételeket a mobilitási tevékenység egyik típusától a másikig történő áttéréshez (17, 43. o.).
Más módon az általános állóképességet aerobnak nevezik. Az a személy, aki sokáig képes hosszú távon elviselni mérsékelt ütemben, ugyanolyan ütemben végezhet más munkát (úszás, kerékpározás, sífelkészítés). Az általános állóképesség fő elemei az aerob energiaellátó rendszer, a funkcionális és a biokémiai gazdaságosság képességei (19, 102. o.).
Megállapítást nyert, hogy a ciklikus gyakorlatoktól az aciklikus gyakorlatokig tartó általános kitartás átadása több munka, a fizikai fáradtság három fajtája van, következésképpen a kitartás:
- helyi, amikor a teljes izomtömeg több mint egyharmada részt vesz a munkában;
- Regionális, amikor a munkában az izomtömeg harmadától kétharmáig vesz részt;
- ha a vázizmok több mint kétharmada egyidejűleg működik.
A fáradtság fejlődése fokozatosan fejlődik, három fázist feltételesen meg lehet különböztetni:
- a szokásos fáradtság fázisa;
- a kompenzált kifáradás fázisa;
- kompenzálatlan fáradtsági fázis
Attól függően, hogy az intenzitás a munka végrehajtása alatt más lesz: minél nagyobb a mozgási sebessége, például futás, a rövidebb lesz az idő, amely alatt a sebesség tárolható, és fordítva, csökken a sebesség növekszik működés közben. Kiderült, hogy a fáradási tényezők különböző esetekben eltérőek lesznek.
Az izomtevékenység által kiváltott fáradtság szíve olyan változások, amelyek először a megfelelő idegközpontokban fordulnak elő, az ingerlékenységük csökken. Ezeknek a változásoknak az oka az idegelemek gerjesztésének ereje és időtartama, valamint azoknak a munkaszervezeteknek a hatása, amelyekben az izom aktivitása nagyobb vagy kisebb változás (6, 39. o.).
Ugyanakkor a különböző intenzitással és időtartamú fáradási tényezők saját sajátosságai vannak. Tehát, amikor a sprint fejlődnek nagy izgalom a nervus központokban, van egy nagy intenzitású kémiai változások a idegsejtek, és az izom, bár az abszolút értéke egy kifejezés, és nem fordítva (4, o. 123).
Az általános kitartás alapvető szerepet játszik az életfunkciók optimalizálásában, a fizikai egészség fontos összetevőjeként működik, és előfeltétele a különleges állóképesség kialakulásának.
A mobilitási tevékenység meghatározott típusára (beleértve a termelést) kapcsolatos állóképességet különlegesnek nevezik.
A kitartás különleges típusai közül a legfontosabbak a sebesség, a teljesítmény és a koordináció (8, 270. o.).
Egy személy gyors magabiztossága az a képesség, hogy a lehető leghamarabb végezzen izmos munkát a határ és a határok határán. Fontos biztosítani a ciklikus mozgások, sportjátékok hatékonyságát.
Az emberi erő állhatatossága annak a képességét jelenti, hogy a külső ellenállást hosszú ideig a lehető legtermékenyebbé teheti.
Ez azt jelenti, hogy az izmok működésének sokrétű jellege (a testtartás rögzítése, a maximális erőfeszítések ismételt teljesítése, egy bizonyos intenzitású ciklikus munka). Megkülönböztetik a statikus és a dinamikus teljesítményt. Statikus teljesítmény állóképesség, amely hosszú időre van szüksége az izomzat megfékezéséhez vagy pózoláshoz (gyorskorcsolya, torna, birkózás, vitorlázás). A dinamikus teljesítményviszony a ciklikus gyakorlatokra jellemző (futás, evezés), sportjátékok, párbajok (7, 280. o.).
A koordinációs kitartás egy személy azon képessége, hogy komplex gyakorlatokat folytasson a koordinációra régóta anélkül, hogy megzavarná a teljesítmény, az egyensúly és a konzisztencia ritmusát (korcsolyázás, gimnasztika) (13, 76. oldal).
Nincsen radikális mód a test tartósságának növelésére, kivéve a szisztematikus fáradtságot. Ha megmented a testet a fáradtságtól, a kitartás fokozatosan elhalványul. Fáradt a test, ösztönözzük a folyamat újraindulását, ami növeli az állóképességünket.
Attól függően, hogy mennyi izom vesz részt ezeken a változásokon, nem lehet nagyon nagy. A munkaképesség helyreállítása a munka befejezése után elég gyorsan megtörténik.
Középtávon történő futtatáskor nagy jelentőséggel bír a szervezet belső környezetében bekövetkező változások (a környezettől a savas oldalra történő erőteljesebb eltolódások, a nagy mennyiségű tejsav és a széndioxid felhalmozódása a vérben). A vérkomponensek éles változásai befolyásolják az idegközpontok állapotát, amelyeknek ellen kell állniuk ezeknek a változásoknak a negatív hatásaihoz és nagyfokú izgalmat kell tartaniuk (3, 300. o.).
Hosszú távú futás esetén különösen fontos szerepet játszik a légzőszervi és a szív- és érrendszeri rendszer fejlettségi szintje, valamint a szervezet energiaigényének nagysága és gazdasági hasznuk lehetősége. A kapott adatokból következik, hogy a különféle típusú kitartás oktatásához különféle eszközöket és képzési módszereket kell alkalmazni (3, 320. oldal).
Az állóképességű tanulók fejlődését befolyásoló tényezők 8 - 9 osztályban
Fontos, hogy a tanár az állóképességet előre meghatározó tényezők ismerete, hiszen azok megfontolása és sokoldalúsága az állóképzés módszertanának alapja:
- az izmok szerkezete. Azok a személyek, akiket a vörös izomrostok uralnak, genetikai hajlamot mutatnak a hosszú távú munkára. Az izmok szerkezetét azonban nem változtathatjuk meg, ezért ez a tényező csak figyelembe vehető;
- az intramuszkuláris koordináció nyilvánvalóvá válik a motorizmok alternatív bevonásában a gyakorlat hosszadalmas teljesítményének végtelen intenzitású munkájában. Jól fejlõdik, ha gyakorlatokat végez az enyhe fáradtság hátterében. A kegyetlen terhelés és nyugalmi rendszer alatt sok izommotoregységet vonzanak, amelyek a fő terhelést hordozzák ebben a gyakorlatban. Ez viszont felgyorsítja a fáradtság kialakulását;
- Az interkuliáris koordináció csak olyan izmok bevonását segíti elő, amelyek a fő terhelést hordozzák egy bizonyos gyakorlat elvégzése során. Ez hatással van az energiamegtakarításra, és lehetővé teszi a nagyobb volumen és intenzitás elérését. A jó intermazuláris korrekció külsőleg megnyilvánul a mozgások simaságában és egységében, a merevség hiányában. A képzés hiánya miatt a fáradtság hátterében a fő (szükséges) izomcsoportok aktivitása csökken és az izom aktivitása nő, ami nem vehet részt ezen motoros cselekmények teljesítésében. Ez a mozgások hatékonyságának csökkenéséhez, az energiaköltségek növekedéséhez, a fáradtsághoz és következésképp a munkaképtelenséghez vezet. Az intermezciális koordináció javul, ha csak a mérsékelt fáradtság miatt végez feladatokat;
- az energiaellátó rendszerek termelékenysége. A magas tartóssági arány elérése szempontjából fontos tényező az izomaktivitás energiaellátása, melyet a szervezet oxigénellátó rendszerének hatékony működése ér el (aerob források). A rendszer hatékonyságának mutatói a kapacitása, kapacitása, mobilitása és gazdasága:
- kapacitás - az IPC szintje határozza meg (a világ kiemelkedő sportolóknak kitüntetett sportolóknak IPC-értéke van: nők 70 ml kg perc, férfiak 80 ml kg perc);
- az áramellátó rendszer kapacitását az oxidatív reakciók szubsztrátok készletének mennyisége határozza meg, amely a kemény munka hosszabb teljesítéséhez használható;
- mobilitás aerob energia ellátó rendszer jellemzi a gyors fejlődés az oxidációs folyamat elején intenzív és folyamatos működését jelentős intenzitás változás a teljesítmény folyamatos működést. Minél gyorsabban fejlődik az aerob folyamat az optimális szintre, annál gazdaságosabb az energiaellátás és a munka termelékenysége. Gyenge fizikai felkészüléssel az aerob rendszer funkcionális képességei 3-5 percig kibontakoznak, jó fizikai előkészítéssel, a rendszer az első perc végén kezdődik;
- mobil tevékenységek gazdaságosságát. Minél kevesebb ember energiát végez egy elvégzett munkaegységen, annál produktívabb lesz (19, 259. o.).
A mobiltevékenységek költséghatékonysága összetett mutató, amely magában foglalja:
funkcionális gazdaság a vegetatív rendszerek munkájának következetességének és a stabil állapotban hosszú ideig való munkavégzésnek köszönhetően;
technikai gazdaság a mobil mûveletek racionális struktúrája és automatizálása miatt;
fizikai gazdaság, a mozgás erőviszonyának, gyorsaságának, rugalmasságának és koordinációjának köszönhetően (15, 147. o.).
Az állóképesség megnyilvánulásaira gyakorolt jelentős hatással vannak szellemi tulajdonságok, amelyeket a motívumok ereje és az eredmény folyamatos beillesztése jellemez.
A fentiek alapján meg kell, a fő feladata a tanár fizikai kultúra fejlesztésében kitartás a tanulók 8-9 osztályok fokozva aerob állóképesség alapján különböző típusú motoros aktivitás, kikötött kötelező programot testnevelés. Ha hatékonyan alkalmazható a fejlesztési módszerek és technikák a sebességet, erőt és kitartást összességében lehet elérni a változatos és harmonikus fejlődése motor képességeit.