A jogszerűség fogalma sokrétű jelenség, tágas
LA A Morozova átfogó megközelítést kínál a jogszerűség fogalmának meghatározására. Jelenleg a jogszerűséget három szempontból kezelik:
Az elv az állami-jogi élet, ami azt jelenti, megerősítése a jogállamiság mint alapvető jog általános elvei a társadalom életében. Betartása és betartatása a törvény húzott egyformán minden törvény hatálya alá alapú társadalom - a nyilvánosság, a hatóságok, az állami szervezetek és tisztviselők.
A társadalom állami vezetésének módja, amely azt sugallja, hogy az állam elsősorban jogi eszközökkel és jogi formákban látja el feladatait. A jogszerűség eme módján három feltételre van szükség: a kidolgozott jogszabályok; megvalósíthatóságát és megvalósíthatóságát; a törvények végrehajtásának nyomon követését szolgáló speciális testületek létezése.
A társadalom életének rendszere a társadalom életében, a törvényi jogban, az államhatalom és az egyén közötti jogviszonyok kialakításában feltételezi a valódi jogrendet. A jogállamiság az igényeinek kiterjesztését jelenti az élet minden területén.
AS Pigolkin hangsúlyozza, hogy a törvény alatt, nem kell érteni törvényeket, nem a teljességre és nem is sikerül a társadalom el törvényi, bár az utóbbi megértése nagyon szorosan kapcsolódik a legitimitását a rendszer. Ha nincs törvény, akkor nem lesz jogszerűség. A törvények a jogszerűség alapja.
Ha ezeket a követelményeket ténylegesen elvégzik, a jogszerűség valóságos.
Nyomon a kapcsolat állapotát és a jogállamiság, azt mondhatjuk, a legtöbb szerves kombinációja a jogállamiság rendszere a demokrácia, a tevékenységét a jogállamiság, amelyek uralják a törvényhozás, és a többi már nem csak azzal a joggal, de úgy véli, annak célja a bűnüldözés.
Egy demokratikus társadalomban mind egyenlőek a törvény előtt, és ezért egyenlő felelősséggel bírnak, és egyenlő felelősséget viselnek a jogállamiság megsértéséért. A jogszerűség és a demokrácia közötti kapcsolat abban rejlik, hogy maguk a törvények és betartatásuk követelményei az emberek többségének akaratát fejezték ki, hogy a törvények végrehajtását az emberek irányítása alatt végzik.
LA Morozova kiemeli a jogállam szűk és széles körű megértését. A legalitás szűk koncepciója azt jelenti, hogy csak az állam törvényeit kell betartani és végre kell hajtani, valamint széles körűen - az alkalmazandó szabályozási jogi aktusokat.
NI Matuzov úgy határozza meg a törvényességet, mint az országban hatályos törvények minden tantárgyának szigorú és tiszteletlen betartását, és ezek alapján az alapszabályokat. A kulcsszó itt a megfelelés. A szóban forgó jelenség eredeti jelentése és lényege benne van bármilyen értelmezésében. Nincs betartás - nincs jogszerűség.
A jogállamiság megértésében fontos szerepet játszhat a jogszerűség és a jogszerűség tárgya. A jogszerűség témái nem csak állami szervek és tisztviselők. Az állampolgárok és társadalmi formációik egyenrangúak, azaz minden szubjektív jogtulajdonos, valamint az állam tisztviselői és testületei, akikre ez a különleges kötelesség áll. A jogszerűség (mint a megfelelő követelmények csoportja) a törvényesen kötött személyek viselkedése (tudat, akarat, cselekedet).
Fontos továbbá megkülönböztetni a jogot és a fegyelmet.
Fegyelem - tágabb fogalom, mint a törvény, mert magában foglalja nemcsak a törvények betartását és egyéb előírások, hanem minden egyes szabályok és előírások, valamint a szóbeli megbízások, utasítások. A teljes a kettő között az, hogy mind a jog és a fegyelem rutin, állapot, rendelési linkek, kapcsolatok; objektíven szükségesek a társadalom számára, és sok szempontból azonos funkciókat töltenek be. A fegyelem, valamint a jogszerűség témái mind a nyilvánosság - egyéni és kollektív - szereplők.
releváns tudományos források:
1. Az állam fogalma, jellemzői és funkciói. 2. Az állam eredete elméletei - elméletek, amelyek magyarázzák a változások jelentését és természetét, az állam megjelenésének feltételeit és okait. Adjon meg egy elemet
Előadás 1. MŰKÖDÉSI INTELLIGENCIA ÖSSZEFOGLALÁSA. Intelligens Mechatronikai rendszerek előadás 2. Fuzzy logic: a történelem a probléma gyakorlati alkalmazások előadás №3. AZ ELŐÍRÁSRA SZOLGÁLÓ MATEMATIKAI KÉSZÜLÉKEK
A forrásvizsgálat tárgya és feladata. A történelmi forrás koncepciója. Történelmi tény és történelmi forrás. Külföldi és hazai kutatók forrásairól szóló XIX-XX. Századi jelentések.
A világ országainak stabilitása, békéje és progresszív fejlődése csak az összes állam összehangolt, integrált fellépéseivel lehetséges. Az államok közös világpolitikájának jogalapja
1. téma: Az agrár jog mint a jog összetett szektora 1.1. Az agrárjog fogalma és tárgya 1.2. A törvényi szabályozás módszerei az agrárjogban 1.3. A mezőgazdasági törvény elvei 1.4. rendszer
1. A mezőgazdasági jog meghatározása és helye az orosz jogrendszerben. 2. A mezőgazdasági jog elvei. A mezőgazdasági vállalkozások szabadságának jogi garanciái. 3. A magánjog és a közjog
1/1 Meghatározás, hely 1/2 lízing 2/1 Alapelvek 2/2 A mezőgazdasági szervezetek pénzügyi helyreállítása 3/1 Az elméletek jellemzői. Módszerek 3/2 A vetőmagtermesztés jogi szabályozása 4/1