A gabonafejlődés (érés)
A gabonatermesztés nagy jelentőséggel bír mind a gabonafélék gabonafélék és más növények vetőmagjának megjelenéséért, belső szerkezetéért és kémiai összetételéért, mind a gabona iparban való további felhasználásáért.
A gabona érlelése a méret növekedésével kezdődik. A gabona összetételében bekövetkező változások csökkentik a szárazanyag gyors felhalmozódását és a víz mennyiségének csökkenését. Ezek a folyamatok akkor is folytatódnak, ha a gabona eléri méretét.
Elfogadható, hogy megkülönböztesse a gabona fejlődésének három szakaszait: a képződést, a töltést és az érlelést.
A második szakaszban - a gabona betöltése - tipikusan növeli annak szélességét és vastagságát, megváltoztatja a színt zöldről sárgára, megváltoztatja a konzisztenciát és a páratartalmat. A töltés befejezése után a száraz anyagoknak a gabonába történő áramlása megszűnik, és eléri a végső száraz súlyát.
A terhelés szakaszában négy fázist különböztetünk meg:
1) a vizes állapot fázisa - az endosperma sejtek kialakulásának kezdete;
2) a tej előtti fázis - a mag tartalma tejszerű;
3) az érés érettségi foka - a szemek belsejében tejfehér folyadék, zöld, páratartalom 50-65%;
4) a tésztaszerű állapot fázisa - a tartalommal a tészta konzisztenciája, a nedvességtartalom 38-40%.
A harmadik szakasz a gabona érlelése, azzal jellemezhető, hogy a gabona kissé mérséklődik, zsugorodik, keményebbé válik, és megszerzi az érett gabona színét. Ebben a szakaszban intenzív biokémiai folyamatok zajlanak a gabona belsejében.
Az érlelés két fázisa:
1) viasz érettségi fázis - a szemcse sárgára sűrű, a tartalom erősödik és viaszkonzisztenciát kap, nedvességtartalom 30-40%;
2) a szilárd (műszaki) érettség foka - a gabona jellemző színt és szilárd konzisztenciát kap, a páratartalom jelentősen csökken, 7-18% -ot ér el a termőterület éghajlati viszonyaitól függően.
A gabona érlelésének folyamata nem ér véget a területen. A biokémiai folyamatok még a szüret után is folytatódnak az úgynevezett betakarítás utáni időszakban. A gabona eléri a teljes (biológiai) érettséget abban az esetben, ha készen áll egy új növényfejlesztési ciklus elindítására, vagyis a gabona csírázási képessége eléri a maximális értéket.
A gabona érlelésével szoros kapcsolatban áll a vegetációs időszak koncepciója.
"A vegetációs időszak alatt értjük a növényi élet idejét, a növekedés és a fejlődés időszakát a magvak csírázásának kezdetétől az újak érleléséig. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági gyakorlat a tenyészidőszak gyakran megszakad (a mismatch műszaki és biológiai érettség) termesztési időszakra nevezik időszakra ültetés a betakarításig gabona „(Kazakov, 1983).
Ossza meg a kapcsolatot a barátaival