Teljesítményjelző kártya

Teljesítményjelző kártya

A vállalat teljesítménymutatói lehetővé teszik nemcsak az ellenőrzését és értékelését. Ezek a felelősségek tervezésén és felelősségvállalásán alapulnak mind különálló részlegekben, mind az egész vállalkozásnál. A rendszerbe integrált mutatók egyúttal eszközként szolgálnak az irányítási döntések meghozatalához és a vállalkozás irányításához.

A mutatók a kezdeti értékek (például az ár vagy darabszám), származékok (összegek, különbségek) vagy relatív (mennyiség / idő). Meg kell érteni egy számtani technikai eszközt, amely kvantitatív kifejezéseként szolgál a különböző döntéshozatali helyzetekben.

A mutatók kialakulásának alapelve az egyedi információadatok tömörítése a helyzetek és kapcsolatok tükrözése érdekében, egy bizonyos mérhető érték felhasználásával. Ezzel azonban fennáll annak a veszélye, hogy az információ egy adott indexben való erős tömörítésével elveszhetnek a leírt helyzet fontos részletei, így elvész a lehetőség, hogy megválaszolják az indikátor megváltoztatásának okait.

Kerülje el ezt a veszélyt az egységek mutatószámának számtani technikai megoszlásával, cseréjével vagy bővítésével.

A „számtani műszaki szétválás” a bővítés, a számláló és / vagy a nevező külön alkatrészek vagy podvelichiny mint a szétválás index „forgalom / év»a mutatók termék forgalma A / Year«vagy»termék forgalma A / hónap«).

A helyettesítéskor a számlálót és / vagy nevezőt más értékekkel helyettesítik (például "értékesítési mennyiség x ár" helyett "forgalom").

Bővítéskor a számlálóban és / vagy nevezőben lévő kezdeti jelzőt több matematikai eljárásban ugyanarra az értékre használják. Például, ennek eredményeként bontási mutató „eredmény / összes tőke” tényező „forgalom” számok kap „profit / forgalom” (az árbevétel) és a „forgalom / összes tőke” (tőke forgalom).

Ennek a három akciónak - megosztottságnak, helyettesítésnek, bővítésnek köszönhetően - a kezdeti vagy a kulcsmutató két vagy több mutatóra bontható. Így van egy hierarchikus mutatórendszer.

Az ilyen számtani rendszerben a mutatók matematikai viszonyait könnyen lefedik és tükrözik az informatikai feldolgozás számítógépes programjai.

A rendszer kialakulásának jelei

A különböző logikai kapcsolatokat leíró mutatók, matematikai műveletekkel nem lehet kombinálni. Mindazonáltal ebben az esetben is lehetséges egy mutatórendszer kiépítése. Az objektív és logikai szempontból kapcsolódó különböző mutatókat egy bizonyos mutatószám (pl. Likviditási mutatók) vonatkoznak, és külön-külön figyelembe veszik az egyes mutatókat.

A mutatók rendszerének létrehozásakor figyelembe kell venni a következő kialakulás jeleit:

  • a mutatóknak olyan mennyiségeknek kell lenniük, amelyek mennyiségi jellemzőket tükröznek, vagyis azokat pénzben vagy mennyiségi egységekben egyértelműen meg kell mérni;
  • a mutatók rendszerét alkotó egyedi mutatók között nem lehetnek konfliktusviszonyok, vagyis a mutatók rendszere egy objektív-logikai kritériumok alapján rendelt belső konfliktusoktól mentes indikátor-készlet legyen;
  • a mutatók utalhatnak mind a múltbeli, mind a jövőbeli adatokra;
  • összehasonlító számítások elvégzése során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mutatóknak azonos időarányuk van;
  • a mutatók rendszerének kialakítását nem lehet önkényesen megváltoztatni az eredmények összehasonlíthatóságának viszonylag hosszú idő alatt;
  • Az információk összegyűjtésének és feldolgozásának költségei és hasznainak arányosnak kell lenniük;
  • a mutatórendszernek tükröznie kell az esszenciális koncentrált formát, ugyanakkor teljesnek kell lennie;
  • a mutatók rendszerének elő kell segítenie a racionális munkát, vagyis a digitális anyag nagy része csak olyan mutatókat tartalmazhat, amelyekben az ügyfélnek rendszeresen szüksége van, és a mutatók rendszerének speciális (további) részeit csak akkor kell megadni, ha szükséges.
  • A gyakorlatban a mutatók használatának három területét azonosították: a mutatók olyan eszközként szolgálnak, amely segít vezetői döntéseket hozni, mint vállalati menedzsment eszközt és felügyeleti eszközt. Ezeket a területeket kiegészíti a kockázatok és a vállalati fenyegetések korai felismerésének funkciója.

    A döntéshozatal támogatásának szerepe a döntés elfogadásához szükséges információ kiválasztása és feldolgozása révén valósul meg.

    Függvényparaméterek mint a vállalati menedzsment eszköz meghatározza adnia bizonyos cél mennyiségek formájában konkrét tervezett értékek (mutatók), amelyek meghatározott vagy vezetők önállóan, vagy ők meg együtt alárendelt példányok. Az ilyen információ, amely összekapcsolja a mutatókat és a költségvetési értékeket, elősegítheti a vállalkozás különböző területeinek tevékenységeinek összehangolását.

    A mutatók ellenőrző funkcióját (összehasonlító számítások) végezzük összehasonlító számítások végrehajtásával, amelyekben a ténylegesen elért mutatók ellentétesek a megfelelő tervezett értékekkel.

    Ha az összehasonlító számítás ugyanarra a tárgyra vonatkozik (például a forgalomból származó bevételt), de különböző időintervallumokra, akkor az időbeli szempontból való összehasonlításról beszélünk.

    Az ellenőrzési célból ugyanabban az időszakban végrehajtott, de különböző témákhoz (termékekhez) kapcsolódó számításokat objektumok összehasonlításának nevezik.

    A korai felismerés indikátorok segítségével központi jelentőségű a megfelelő mennyiségek ideiglenes összehasonlítása érdekében. Ennek része a mutatókat épített piramis, több lehetőséget, hogy azonosítani lehetőségek és kockázatok már az a piramis alján, azaz szinten ezeket az értékeket, az asszociáció foka különböző adatokat, amelyek elhanyagolható.

    A végeredmény megközelítő számítása szintén a korai felismerés fontos formájának tekinthető. Ebben az esetben az "előre meghatározott tény" összehasonlítást az "ad-vétel" összehasonlítással bővítjük. Míg összehasonlítva a „meghatározott - valójában” tartalmaz magyarázatokat már megállapította események vagy eredmények, durva számítások lehetséges tényadatok végén egy bizonyos ideig, vagy a projekt engedélyezési előre felismerni Emerging eltérés (teljesítmény „lesz”), ami egyébként is inkább csak sokkal később (például az időszak vagy a projekt végén) az összehasonlításban "előre meghatározott - tény".

    A végeredmény közelítő számításai és a mutatók alakulásának alakulásának megértése számos tervezési időszakban jó lehetőséget kínál a korai felismeréshez. A korszerű ellenőrzési koncepciók integrálták ezt a korai felismerési formát a tervezési és jelentési rendszerekbe. Azonban az időtartam, amely alatt a végső eredmény közelítő számítása a korai felismerés alapjául szolgálhat, függ a tervezés és az iparág hatókörétől.

    A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyszerűség és a maximális hangsúly érdekében az egyes stratégiai célok mért értékeinek száma nem haladhatja meg a THREE értéket. Ha nagyobb mennyiségű mért mennyiségre van szükség, akkor célszerű "kettéosztani" egy vagy két célt.

    Útmutató a cselekvéshez

    Ahogy a tapasztalat azt mutatja, stratégiai célokra túl sok a választás, és nem túl kevés mért érték. Ezért hasznos, hogy bizonyos elveket és szabályokat - kiindulási pontokat (1. táblázat) - használjon a mért mennyiségek meghatározásához.

    1. táblázat A mért értékek meghatározásának kezdőpontjai