A kipling mesék olvasása közben a macska önmagában sétált, h2 ~ verseket (gyerekek költeményei) ~

A kipling mesék olvasása közben a macska önmagában sétált, h2 ~ verseket (gyerekek költeményei) ~

3.
A barlangon kívül ugyanazok az erdők voltak
És a vadállatok éjszaka összegyűltek az állományban
A tűz nem tudta, ez csodák csoda
Aggódtak, nagyon féltek

Itt vadul lenyomta a vadlót a lábával






Ő volt a legmagasabb közülük, akinek vadon élt
Azt mondta vadul - érzi a szívét, nem a jóért
Egy nővel rendelkező férfi háborút készít nekünk
A barlangban csillag vagy hold ragyog
Barátok, ellenségek - katasztrófává vagyunk, ebből a tűzből

A vad kutya megszólalt
Érezt valamit, vad orrát
A sült bárány illata az orrát illeti
Nem mindenki tudja viselni a kutyát
Nem rossz illat - megyek és meglátják
Amikor visszatérek, amit láttam, meg fogom mondani

Gyere velem, egy macska, szórakozz együtt
Együtt tanulunk az ellenségekről és a barátokról
Nem, macska vagyok, magam járok
Magam döntenek - mi, mikor és hol
Aztán elmentem, te nem vagy az elvtársam






Ha valami történik, és hagysz engem

A kutya könnyedén lépett a barlangba
Forró szag volt izgatott és meghívott
Egy macska gondolta - magam határozom
Meg akarom nézni, megőrülök
Hallgatom, és kémkedni fogok rajta
Mindent megtudok, mindent megteszek

Itt a vad kutya közeledett a barlanghoz
A barlangtól erősebb szaglás lebegett és elindult
A vad kutya az orrát a bőr alá fúrta
Nem tudtam, hogy mit lehet csalogatni az embereket, pontozott
A nő lehajolt, és adta neki a csontot
Mi nem vad, mégis az első vendég

- kérdezte kedvesen - vesz egy juhcsontot
Ez nem próbálta meg, nem volt lehetséges?
Olyan finom, soha nem tudta
Minden, evett - nem volt nagy élelmiszer
Adj nekem egy csontot, többet - többet
Finom, tápláló, jó itt

És felele az asszony
Először is a munkatárs szolgálata, te vagy a férjem
Vele vadászni mellette
Csináld, majd beszélgetünk.
És nézd meg a barlangot éjjel
Csontokat kapsz, hányan mondod magad

A kutya felbukkant, boldogsággal nyüszítve
A nő felé térdelve összecsukta a fejét
Készen áll a vadászatra és segít a férjének
A csont számára az örökkévalóság fog őrzni
Egy ilyen élet az örömben, alul
Ott leszek éjjel, délután és reggel

A macska hallgatta, leült és látta
Annyira szerette volna
Ó, nő, rájöttem - intelligens
Bár persze távol van tőle
Ó, a kutya, hogy még mindig bolond
A csontot vadul eladta, így a gazember

És a macska elment a vadonba, a házba
Amit láttam, nem mondtam semmit
A férfi felállt, megkérdezte: miért van itt a kutya?
Mondta a nő - barátja, szükségünk van rá orrára
A vadászatban őszintén segíteni fog
Barlangvédőnk és védelem




Kapcsolódó cikkek