SN 441-72 Útmutató a vállalkozások, épületek és épületek kerítés helyeinek és területeinek tervezéséhez
UTASÍTÁSOK
A TERÜLETI NÖVÉNYEK TERVEZÉSÉRE
VÁLLALKOZÁSOK, ÉPÜLETEK ÉS SZERKEZETEK
A bevezetés időpontja 1972-10-01
A Szovjetunió Építésügyi Állami Bizottságának 2. Tervező Intézete által kidolgozott, a Gosgrazhdanstroy Oktatási Intézet Központi Kutatóintézetének részvételével.
Bevezette a Design Institute No. 2 Gosstroy Szovjetunió.
JÓVÁHAGYOTT a Szovjetunió Gosstroy 1972. május 26-i 99. sz.
A módosított elemek csillaggal vannak jelölve az építési kódokban.
1. Ezek az iránymutatások az újonnan épített és rekonstruált vállalkozások, épületek és építmények helyiségeinek és területeinek különböző célokra történő kerítésének kialakítására vonatkoznak.
Megjegyzések: 1. Kerítések tervezésénél figyelembe kell venni a Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottsága által jóváhagyott vagy elfogadott egyéb normatív dokumentumok követelményeit is.
2. Ezek az iránymutatások nem alkalmazandók a rendszerszintű vállalkozások és létesítmények különleges kerítéseinek és biztonsági zónáinak kialakítására.
2. A kerítéseket csak akkor kell megtervezni, ha azokat a működési feltételek és a vállalkozások, épületek és építmények védelme előírja, figyelembe véve az építészeti és tervezési feladatok követelményeit.
A ház magassága legfeljebb 2 m lehet.
Minden esetben tilos kerítés nyújtása:
azok a vállalkozások, amelyek termelése egy vagy több, védett bejárattal rendelkező épületben található (az értékes anyagok szabad tárolása és a szárazföldi technológiai közlekedési összeköttetések hiányában);
külön épületrészek és szerkezetek az épület általános külső burkolatán belül, kivéve azokat a területeket, amelyeket biztonságra vagy egészségügyi követelményekre kell őrzni (nyitott elektromos alállomások, karanténok és húsfeldolgozó üzemek szigetelői stb.);
a vállalkozások további bővítésére fenntartott területek;
bányászati és bányászati iparágak (bányák, szakaszok, koncentráló malmok, alacsony értékű ásványi anyagok, bányamegtakarító állomások feldolgozása);
Kőbányák (kivéve azokat a telephelyeket, ahol robbantási műveleteket végeznek), valamint érc- és nem fémes ásványi anyagok (bauxit, kő, kavics, homok stb.);
kapcsolóberendezések és alállomások épületek;
kommunális célú építmények (szűrési területek, öntözés stb.);
alacsony értékű nyersanyagok és anyagok raktárai;
horgonyzóhelyek laza és más alacsony értékű anyagok berakodásához és kirakásához;
ipari hulladéklerakók, amelyek nem veszélyesek a lakosság és az állatok összetételében (kivéve a hulladéklerakókat, amelyek védelme a biztonsági óvintézkedésekhez szükséges);
vasúti pályaudvarok (kivéve azokat a területeket, ahol a kerítés védelmi, üzemeltetési vagy biztonsági óvintézkedések esetén szükséges);
az ipari vállalkozások előtti telephelyén található kiegészítő épületek és szerkezetek;
üzletek, áruházak, bevásárlóközpontok és egyéb kereskedelmi vállalkozások;
étkezők, kávézók, éttermek és egyéb vendéglátóhelyek;
fogyasztói szolgáltató vállalkozások;
poliklinikákat, orvosi rendelőket és egyéb egészségügyi intézményeket, amelyek nem rendelkeznek kórházzal;
egyéni sport épületek (tornatermek, fedett uszodák stb.);
színházak, klubok, kulturális paloták, mozik és más látványos épületek.
Megjegyzés. Az ásványok, nyersanyagok és anyagok legkevésbé értékes hozzárendelését a Szovjetunió és az uniós köztársaságok minisztériumai és osztályai végzik.
3 *. A kerítések kialakításánál szükség van az ipari termelés gazdaságos tervezésére, amely megfelel a működési és a modern esztétikai követelményeknek.
4. A kerítés magasságát és típusát a táblázattal összhangban kell megtenni.
5. A kerítéseket rendszerint nem szabad a terület határain elhelyezkedő épületek homlokzataira tervezni; ebben az esetben a kerítést csak az épületek közötti hézagokban kell biztosítani.
6. A kerítések alatti részeit el kell különíteni a víz és a nedvesség hatásaitól.