A társadalmi egyenlőtlenségek okai 1
Figyelembe véve a szakmai rétegződést. Sorokin a szakmaközi és a szakmaközi rétegződést különválasztotta.
A szakmaközi rétegződésben két egyetemes indok van:
- a foglalkozás (szakma) fontossága a csoport egészének fennmaradásához és működéséhez;
- a szakmai feladatok sikeres elvégzéséhez szükséges intelligencia szintje.
Szorokin a következtetést vonja le, hogy az adott társadalomban egy szakmai munka, hogy hajtsák végre a feladatokat a szervezet és ellenőrzése, és szükség van egy magasabb szintű intelligencia, a végrehajtásához, és ezáltal feltételezi a kiváltságot a csoport és a magasabb rangú, amely elfoglalja a szakmaközi hierarchiában.
Sorokin bemutatta a szakmunka szerinti rétegződést az alábbiak szerint:
A szakmai hierarchia leírására olyan mutatókat vezetett be:
- magasság;
- emeletek száma (hierarchiában a rangsorok száma);
- a professzionális rétegződés profilja (az egyes szakmai alcsoportok létszámának aránya a szakmai csoport minden tagjához viszonyítva).
- jövedelem és vagyon;
Az egyenlőtlenség fő mutatói:
- a fizikai és erkölcsi erőforrásokhoz való hozzáférés különböző szintjei (például - az ókori Görögországban élő nők, akik nem engedték az olimpiai játékokat);
- különböző munkakörülmények.
- Az, hogy ösztönözni kell a legjobbat a vállalkozásukban, vagyis azok, akik nagy hasznot hoznak a társadalomnak.
- Különböző szintű személyes tulajdonságok és tehetség az emberekben.
Robert Michels újabb okot terjesztett elő: a hatalom kiváltságainak védelme. Ha a közösség száma meghalad egy bizonyos számú embert, akkor a fő vagy az egész csoportot jelöli ki, és nagyobb hatáskörökkel ruházza fel, mint a többiek.