Elizabeth Rolls - Lordship szállás nélkül - 43. oldal
- Ha beszélsz róla, akkor minden a legjobb. Mi tisztességes tisztességes emberek, és Jane ... - Carter pillantott Julian, és folytatta: - Nos, ő meghalt, de már semmi bánat. Az Úr saját sorsa elrendelte a sorsát. Ő így akarja.
Julian szerint Carter nyilvánvalóan úgy véli, hogy a darázs Isten ujjává vált. A téma megváltoztatásához kezdett beszélni a termésről.
Carter arra gondolt, hogy növelni kell az almafák ültetését, amikor az ajtó kinyílt és Christie belépett, és Nan kezét tartotta.
Julian nem számított arra, hogy a lány rohanásba rohanna, de meglepődött, milyen rémült, hogy rájuk néz, és Christie mögé rejtőzik. Hamarosan el kell szoknom a zavarba. De hogyan lehet a gyermek szeretni a hozzátartozókat, akik úgy érzik, hogy az anyja halálát Isten büntetésnek tartja? Braybrook felállt, hogy bemutassa a feleségének a vendégeket.
Carter nagy tisztelettel üdvözölte, de Julian úgy gondolta, hogy gyanakodva nézi a ház szeretőjét. Mint mindenki más, meglepődtek a váratlan házasságban.
- És ez Nan. - Christie kissé lenyomta a babát.
Nan köszöntött, és lenézett. Julian megpróbált mosolyogni, de megdermedt, amikor látta, hogy Christie büszkén felemeli a fejét, és hidegen néz.
- Egy kicsit zavarban van. Biztos vagyok benne, hogy megérted az állapotát.
- Ahogy mondtam az uraságának, mindez a legjobb.
Szokatlan reakció a nővére halálára.
Braybrook látta a férfit, és köhögött.
- Igen, itt van. Nem kétlem, hogy a dicsőségnek fontosabb dolgai vannak. Ahogyan a levélből megértettem, át kívánja vinni a lányt a gondozásra?
- Igen. Julian bólintott. - Gondolom, helyes lesz.
- Mindent meg kell vitatnunk. Végtére is még egy szájat kell táplálnunk.
- Carter asszony - szólt közbe Christie -, a vágy, hogy gondoskodjon a lányról, neked kell származnia. Mit mondasz?
- Bocsásson meg, hölgyem - mondta a férfi -, de az otthonomban én vagyok a mester. Én és senki más nem teszünk ezt a döntést.
- Carter! Julian hangja megszüntette a szóbeszédet.
- Ne felejtsd el, Carter, hogy Lady Braybrook törődik Nan jövőjével.
A férfi elpirult a hajának gyökereihez.
- Bocsásson meg, uram. Nem akartam senkit megbántani.
- Méltatlanok? - Christy hangja fenyegetőnek tűnt.
- A bűn gyermekeit - mondta Mrs. Carter. "Nincs szükségünk díjat a keresztény kötelesség teljesítésére."
Julian feszült volt. A "kötelesség" szó soha nem hangzott ennyire hidegnek. Christie átvette Nanot, mintha valaki megpróbálná elvenni.
- Természetesen nem - mondta. - De Saint Paul azt mondta: „Ha adok el minden vagyonomat, és hogy a testem el kell égetni, de nem szeretem, nem nyerek semmit.”
Mrs. Carter felhúzta az ajkát.
- Azt mondtuk, hogy elviszük, és mindent megteszünk - mondta alacsony hangon. - Jó és kegyes embert fogunk felépíteni. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a húgom bűnössége ne kerüljön át a lányra. Nézd meg azokat a szalagokat a hajában! Milyen vulgaritás!
- Ezek a szalagok - mondta Christie - megpróbálták megmagyarázni, az anyja utolsó ajándéka volt.
Carter Braybruck felé fordult:
- Jobban lesz, uram, ha most bevennénk a lányt. Gyorsabban fog elfelejteni.
- Nem! - mondta Christy kategorikus hangon.
Julian mély lélegzetet vett. Ne folytassa ezt a beszélgetést. Legalább nem Nan jelenlétében.
- A levél Dower House-ből származott, uram. Christie a férjéhez fordult. - A mostohaanyád, uram, arra kéri, hogy hozzam Nanot. Elküldtem a választ és az ígéreteket, hogy teljesítsem a hölgy akaratát.
- Jobb, ha nem, milady - tiltakozott Carter. - Most el kell mennie velünk.
Julian megértette, hogy ez jobb lenne, ez a legegyszerűbb megoldás a probléma megoldására, de ...
- Attól tartok, a mostohaanyám boldogtalan lesz, ha Lady Braybrook nem tartja meg az ígéretét - mondta udvariasan. - És Nan dologjait még nem gyűjtötték össze. Julian nem hitte, hogy ezt mondta. - Megmondom, ha minden készen áll. Köszönjük, hogy eljött. Hadd viszlek ki.
Amikor Julian visszatért a könyvtárba, Christie egyedül várt rá.
- Úgy érted, lány, uram?
A hangja soha nem volt olyan keserű és szarkasztikus.
- Bethnek küldöttem, hogy Nanot vidd a Sirenbe, és elmondtam neki, hogy később jöhetek.
Tehát nem volt ürügy arra, hogy Nanot ne adják.
- Hogy lehetett? főtt.
- Hogyan ismerhette el, hogy a nővéredet ilyen emberek hozták fel?
- Carter szorgalmas, becsületes ...
- Nem is néztek rá, nem beszéltek. Még a név sem nevezik! Carter azt mondta, hogy maga Jane megérdemli a halált! Megérted, hogyan fogják kezelni Nanot? Még egy szalag a hajukban is bűn.
A düh túláradta.
- De beleegyeztek, hogy elhozzák - Julian megvonta a vállát. "Miért tennék ezt, ha ..."
- A pénz miatt! - kiáltott fel Kristi. - Azt gondoljátok, hogy minden a világon megvásárolható? Még ha Nan sem fog megbántani abban a házban, hogy boldog lehet, ha senki nem szereti? Nan elvesztette anyját! Nem érted? Biztosíthatja a jövőjét, az emberek udvariasak lehetnek, de ez mind üres. Haszontalan!
Christie felállt, és kiegyenesedett.
- Kérem, bocsásson meg, uram.
- Hová megy? Felesége hangja riadt rá.
- Szeretnék felkeresni a Sirenet - felelte Christy, és az ajtó felé indult.
Talán el kellene engednünk neki, hogy visszatérjen egy másik kérdés megvitatására, amikor nem lesz olyan ideges.
- Hamarosan otthon vagy, ugye? Vacsora van a Postellonon, el kell hagynunk a fele négyet.
- Természetesen uram. - Az ajtó felé fordult Christy. - Ha úgy gondolja, hogy egy ilyen tiszteletre méltó céghez jönnek.
- A francba, Christie! Ez hülye!
- Igen. Talán jobb lenne, ha a darázs leült az üvegemre, nem Jane üvegére.
Az ajtó becsukódott. Julian egy ilyen fináléval megdöbbenve állt.
Vajon Christie valóban azt hiszi, könnyebb lenne neki, ha meghalt? Egy belső hang azt mondta neki, hogy megsértődött és elhatározta, hogy visszavág. Sértette őt. És bármennyire is nehéz beismerni, de a születés ténye, ez nem különbözik Nantől.
Az átok! És a saját édesapja, Earl Alkeston beszélt neki anélkül, hogy név szerint szólalt volna meg, mint Carter és Nan.
Tehát, a kötelességükön kívül, Christie semmit sem csatlakoztat?
De mi a helyzet a szenvedéllyel? Vagy csak szex volt? Azt mondta, hogy másnap nagyon megsérült. Mint a fény elhalványult, és a lélekben kialakult üresség. Christie Carternek mesélt Szent Pálról ...
Julian felállt az asztaltól, és az ablakhoz ment. Innen látható volt a Dauer-ház, még a kertben lévő fák is láthatók voltak. A gyerekek a ház közelében feküdtek a gyepen. Julian látta Emmát, Mattot és Davyt. Nan nem velük volt. Valószínűleg a tölgyfa árnyékában ült Sirenal és Christie-val. Közelebb nézett két számot. Nem látta a nagyobbat, de Julian úgy tűnt, hogy mellette egy kis árnyékot észlelt.
Christie mondott valamit Szent Pálról ... Julian megpróbálta elszomorítani a szomorú gondolatokat.
A fenébe, mit csinál? Christy-nak igaza volt. Nem adhat Nanot Carternek. A lelkiismerete majd meggyalázi őt. Meg tudja ezt érteni, nem kell Christie-vel lenni?
A karterek valójában nem rossz emberek, túl kemények, talán még kegyetlenek is. Talán Nanra is gondolták volna, de ... Julian emlékezett az érzéseire, amikor az anyja elment. Senki nem beszélt róla a házban, a portrékat eltávolították és megtisztították, és az apja elrendelte a fiát, hogy örökre elfelejtse. Julian úgy tett, mintha ezt tenné. Könnyebb volt. Aztán az apa megházasodott. Julian utálni akarta a Sirenét, de nem tudta. Amikor az anya halála után jött a hír, a sziréna osztotta szenvedését a mostohaanyjával.
És akkor idősebb volt, mint Nan. Hogyan lehet megtiltani egy ötéves kislányt, hogy emlékezzen anyjára?
Mit mondott Christie Szent Pálról? Nélkül idegesen jerk, Julian a szoba sarkába ment, és átvette a Biblia családját. Szent Pál ... Lefordította az Újszövetség oldalát. Valami a szerelemről ... az irgalomról. - Tehát ha megváltoztathatom a hegyeket, de nincs szerelem, akkor semmi. Szent Pál első üzenete a korinthusiaknak. - És ha mindent megajándékozok, és a testemet égetem, de nincs szerelem, nincs értelme ebben.
Ah, Christie! Még a plébános sem emlékezett azokra a szavakra.
Julian visszament az ablakon, és a Dower House-ra nézett. A gyerekek szórakoztak, úgy tűnik, játszottak egy játékot. Davey felugrott, és kezeivel érthetetlen gesztusokat tett.
Az óra küzdelme hozta Julian-t a reverie-ből. Két óra. Ha nem akarnak késni, Christy ideje visszatérni. Jobb, ha utána megy.
Hogy boldog lehet, ha senki nem szereti?