A sportszolgáltatások piaca és jellemzői
Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
A "fizikai kultúra és sport" területén működő piac sajátosságainak ismertetése előtt meg kell határozni a "piac" fogalmát. Ez a jelenség több szempontból is figyelembe vehető (1.1. Táblázat).
A testmozgás és a sport területén folytatott piaci és piaci tevékenységek számos jellemzővel bírnak.
Itt vannak a legfontosabbak.
1. A fizikai kultúra és a sport területe túlnyomórészt nem kereskedelmi (non-profit) tevékenység. A pénz ezen a területen általában nem kereskedelmi alapon jelenik meg, hanem az érdekelt donorok pénzeszközeinek vonzása alapján: állami hatóságok, költségvetési alapok, állami és jótékonysági szervezetek, különböző alapok, szponzorok,
2. Mint önök is tudják, a piac lényege csereügylet, azaz egy díj ügylet. Azonban a testnevelési rendszerben, főként nem kereskedelmi jellegű tevékenységként, a sport- és sportszolgáltatási díjakat nem mindig vállalják.
A kérdés logikus, de egyáltalán van-e a fizikai kultúra rendszerében megvalósuló piaci tranzakció? A külföldi marketingesek, F. Kotler és E. Roberto a következő választ adják erre a kérdésre: "Az üzlet mindig is folytatódik, még a nonprofit szférában is: a szórakoztatás szférája, a televízió biztosítja az emberek szabadidős szórakoztatását; politika - idő és polgári álláspont (szavazás) a jobb élet reményében; jótékonyság - a védőszentiment pénze a csendes lelkiismeretért és így tovább "[4]. Így a tranzakció koncepciója a fizikai kultúra rendszerében nagyon specifikus és kiterjedt értelmezéssel rendelkezik - az emberek szabadidejének cseréje a testmozgásra és a sportra, de ezekre az órákra nem mindig fizet.
3. A fizikai kultúrában és a sportban, elsősorban nem kereskedelmi tevékenységként, a tényleges keresleti téma gyakran nem egyezik meg a közvetlen fogyasztóval. Tehát a sportszolgáltatások tipikus fogyasztói gyermekek, tizenévesek, ifjúsági diákok. A velük való munkát az állami ifjúságpolitika prioritásaként ismerik el. Azonban a legtöbb esetben az igénybe vett szolgáltatásokat nem az ő fizetik, hanem részben a szülők, részben a költségvetési alapok, a jótékonysági alapok, az érdekelt szponzorok, a pártfogók stb. Miatt.
Ez a beavatkozás megnyilvánul (csak a legalapvetőbbeket soroljuk fel):
- a sport- és sportszolgáltatások piacának szabályozásában, amelyet a törvények, rendeletek és egyéb rendelkezések és adószabályok elfogadásával és végrehajtásával valósítanak meg;
- a "Fizikai kultúra és sport" ágazat finanszírozásában;
- a fizikai kultúra és a sport célzott állami programjainak kidolgozásában és végrehajtásában, mint az árupolitika elemeként;
- a sport- és sportprofilok intézményeinek és szervezeteinek engedélyezésére, igazolására és akkreditációjára, a testnevelési programok tanulmányozására, az egészségügyi és oktatási munkára a lakosság körében a választék és a minőség tekintetében;
- a lakosságnak a fizikai kultúra szolgáltatás iránti igényének kialakításában és támogatásában (elsősorban a marketingkommunikáció révén);
- szakképzett személyzet képzésében olyan kiemelt szakterületek fejlesztése, amelyek megfelelnek a sport- és sportszolgáltatások követelményeinek.
5. A "Fizikai kultúra és sport" fiókpiac szűk területi lokalizációval rendelkezik. Ez annak köszönhető, hogy a szolgáltatások keresésekor a fogyasztók lejtőként közel vagy kényelmesen elhelyezkedő fizikai kultúrát és sportlétesítményeket választanak. Ezenkívül a sport- és sportszolgáltatások keresletének és kínálatának jellemzői, a sportszervezet működésének feltételei és az általa végrehajtott marketingprogramok paraméterei nagymértékben függnek a terület és a benne rejlő potenciális ügyfélkör jellemzőitől.
6. A sport- és sportszolgáltatások piacának jellemzői közül a piaci folyamatok nagymértékű dinamizmusa kell, hogy legyen:
- a fizikai kultúra és a sportszolgáltatások iránti kereslet volatilis természete, amelyet a divat és az idő tényező nagymértékben befolyásol;
- dinamikus kínálat ezen a piacon, mivel a szolgáltatások iparági struktúrájának rugalmassága miatt (magas mobilitással, a sportos sportszervezetek bőséges lehetőséget kínálnak a gyors és rugalmas válaszadásra a piaci feltételek változásaira);
- nagyfokú differenciálódás a testnevelés és sport szolgáltatások, köszönhetően a széles spektrumú területén végrehajtott oktatási technológiák (programok, módszerek, formák, eszközök, módszerek, tanítási módszereket a tanítás és képzés, beleértve a módszerek és formák monitoring és értékelés).
jegy 14 17 üzleti terv
Az üzleti terv egy vállalkozás üzleti tevékenységének megvalósítására irányuló program, a vállalkozás tevékenységének leírása, amely információkat tartalmaz a cégről, a termékről, annak termeléséről, értékesítési piacairól, a marketingről, a műveletek szervezéséről és hatékonyságáról.
Az üzleti terv a javasolt üzleti tevékenység rövid, pontos, érthető és érthető leírása, a legfontosabb eszköz számos különböző helyzet figyelembevételével, amely lehetővé teszi, hogy kiválassza a legígéretesebb kívánt eredményt, és meghatározza annak eléréséhez szükséges eszközöket. Az üzleti terv olyan dokumentum, amely lehetővé teszi az üzleti tevékenység irányítását, így a stratégiai tervezés szerves elemeként és a végrehajtás és ellenőrzés iránymutatásaként megjeleníthető. Fontos, hogy az üzleti tervet magának a tervezési folyamatnak és a belső menedzsment eszköznek tekintsük.
Az üzleti terv olyan dokumentum, amelyben megfogalmazzák a vállalkozás célkitűzéseit, azok indoklását, a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök elérésének módjait és a végső pénzügyi teljesítménymutatókat. Rendszerint évekig (általában három-öt évig) fejlesztették ki, évek szerinti bontásban. Ebben az esetben az első évre vonatkozó adatokat általában havonta és az ezt követő évekre vonatkozóan adják meg évente. Gyakran a vállalkozásokat érintő tervek kidolgozása során gördülő ütemtervet alkalmaznak, amely alapján évente részletes tervet készítenek a következő évre vonatkozóan, és egy általános üzleti tervet határoz meg és bővít egy évre.
Az üzleti terv célja az üzleti ötlet megvalósításának valódi esélyeinek bemutatása. Nem csak a lehetőségek és a kockázatok valódi felmérését szolgálja, hanem azt mutatja, hogy szükség van (vagy hiányzik) a további befektetések vonzására, a hitelkeretek megnyitására. Valójában az üzleti terv bemutatja a menedzsment sikereit és azt, hogy miként fejlődik a vállalat a cél elérése érdekében.
Az üzleti tervnek két felhasználói csoportja van: a belső (az üzleti ötletek kezdeményezője, a cég alapítói és személyzete) és a külső (potenciális befektetők, hitelezők, partnerek).
Az üzleti terv három fő célt szolgál:
§ megadja a befektetőnek a kérdést, hogy befektetni kíván-e ebben a beruházási projektben;
§ a projektet közvetlenül végrehajtó személyek információforrásként szolgál;
§ A hitelező a hitelnyújtásról szóló döntés során teljes körű tájékoztatást kap a hitelfelvevő meglévő üzleti tevékenységéről és fejlődéséről a kölcsön átvétele után.
Az üzleti terv segít a következő fő feladatok megoldásában:
§ a vállalkozás célkitűzéseinek egyértelmű meghatározása, végrehajtásuk specifikus mennyiségi mutatóinak meghatározása és a megvalósítás időzítése;
§ azonosítja a cég tevékenységének konkrét területeit,
§ a célpiacok és a vállalkozás helye ezen a piacon;
§ meghatározza a vállalat hosszú távú és rövid távú célkitűzéseit, stratégiáját és taktikáját, teljesítményük konkrét mennyiségi indikátorainak meghatározását és a megvalósítás határidejét.
§ meghatározza a stratégia végrehajtásáért felelős személyeket; válassza ki a kompozíciót és határozza meg a fogyasztók által kínált termékek és szolgáltatások mutatóit.
§ a termelés és a megvalósítás termelési és kereskedelmi költségeinek becslése;
§ azonosítja a vállalat rendelkezésre álló káderek megfelelőségét, a munkájuk motiválásának feltételeit a kitűzött célok eléréséhez szükséges követelmények teljesítése érdekében;
§ értékelje a vállalkozás pénzügyi helyzetét és a rendelkezésre álló pénzügyi és anyagi erőforrásoknak a kitűzött célok elérésének lehetőségeivel való összhangját; nehézségekkel, "buktatókkal", amelyek akadályozhatják az üzleti terv gyakorlati végrehajtását;
§ a projekt előrehaladásának ellenőrzési rendszerének megszervezése.
Az üzleti tervek a következő típusúak:
§ beruházási üzleti terv - a potenciális partner vagy befektető nyilatkozata a marketingkutatás eredményeiről, a piaci fejlesztési stratégia indoklása, a várható eredmények;
§ egy vállalkozás vagy vállalkozás fejlesztésére vonatkozó üzleti terv - terv a szervezet fejlesztésére a következő tervezési időszakban;
§ üzleti terv fejlesztése (létrehozása);
§ egy üzleti terv egy bank kölcsönének megszerzésére vagy egy pályázati eljárásban való részvételre.
Az üzleti tervnek számos követelménynek kell megfelelnie:
§ Egyszerű és érthető nyelven kell írni tömör és világos nyelven;
§ a kötet nem haladhatja meg a 20-25 gépi lapot;
§ legyen átfogó, azaz Az érdeklődésre számot tartó projektre vonatkozó összes információt a befektető rendelkezésére bocsássa;
§ valódi tényekre és ésszerű javaslatokra támaszkodjon;
§ befejezett karakter van, azaz stratégiát tartalmaz a célok elérése érdekében;
§ komplexitás, azaz termelési, marketing, szervezeti, pénzügyi támogatást;
§ perspektív jellegű, azaz annak biztosítása érdekében, hogy további tervek alapján továbbfejlesszék a fejlesztés folytonosságát;
§ rugalmasan alkalmazkodik a fejlett programokhoz;
§ rendelkezzen ellenőrző karakterrel a munkatervek, referenciaértékek és mutatók egyértelmű jellemzőjével.
Ezek közül a leggyakoribbak a szabványok:
§ Az Európai Unió a Független Államok Közössége (TACIS) gazdasági reformfolyamatának felgyorsításának programja részeként;
§ Az Egyesült Nemzetek Ipari Fejlesztési Szervezete (UNIDO);
§ A Kisvállalkozói Támogatás Szövetségi Alapja (FFSMP);
§ Az KMPG-t ellenőrző, adó- és konzultációs szolgáltatásokat nyújtó cégek nemzetközi hálózata;
§ Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD);
§ Orosz Föderáció Pénzügyminisztériuma;