A cölöpök merítésének mélysége a talajba az impulzusos módszerrel

A PULZUS MÓDSZERÉBEN A PULZUS BESZERELÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA. MŰSZAKI JAVASLATOK (kivonás a TP 81-98-ból)

Technikai ajánlások vonatkoznak az ipari, lakóépületek és középületek új építésének, rekonstrukciójának és javításának alapjainak megteremtése során az alámetszett cölöpök mélységének ellenőrzésére irányuló munkákra.

Műszaki iránymutatások is alkalmazni kell a munka, hogy meghatározza a hossza merülő szilárd beton cölöpök során cölöpalapozással detektáló készülék az aktuális szóló védjegyek cölöpök a földbe hiányában műszaki dokumentáció cölöp mezőt és mélységének szabályozására cölöp illő kialakítás jeleket.

Az impulzus-reflektometria módszere a nanoszekundum P5-12 vonalának inhomogenitásának kis mérőjével történik

Az ajánlások közé tartozik: az impulzus módszer lényege, az ellenőrzés eszközei és követelményei, a mélységmérés, a karbantartás, a raktározás szabályai és a szállítás.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.1. Technikai ajánlások vonatkoznak az ipari, lakóépületek és középületek új építésének, rekonstrukciójának és javításának alapjainak megteremtése során az alámetszett cölöpök mélységének ellenőrzésére irányuló munkákra.

1.2. Műszaki iránymutatások is alkalmazni kell a munka, hogy meghatározza a hossza merülő szilárd beton cölöpök során cölöpalapozással detektáló készülék az aktuális szóló védjegyek cölöpök a földbe hiányában műszaki dokumentáció cölöp mezőt és mélységének szabályozására cölöp illő kialakítás jeleket.

1.3. Kezdete előtt a műszeres mérés szükséges információkhoz a műszaki és földtani szerkezete a helyszínen építkezés, valamint formák, névleges méretek, beton szilárdsági osztályok és típusú erősítő alkalmazni a halom helyszínen.

Ebben az esetben a vizsgált bolyhos mezőben a cölöpípusok jellemzői tartalmazhatnak információkat:

a cölöpök egyenletessége a bolyhos mezőben vagy bokorban;

egy fémpont jelenléte (hiánya) a cölöpökön;

ugyanazokat a tűzőkapcsokat vagy tűket a cölöpök oldalsó felületén.

1.4. A megadott információk szükségesek ahhoz, hogy megfejtsék az alátámasztott halom hosszúságának mérését a talajban, nevezetesen:

a kapcsok jelenléte a bála oldalfelületén bizonyos talajviszonyok mellett további visszavert jelet ad a mérőberendezésnek, és a fémcsúcs hiánya a cölöpökön megnehezíti a visszavert impulzus áthaladását.

1.5. Mérnökgeológiai jellemzői a kőzettani szakasz tükröznie kell az elektromos homogenitás (inhomogenitás) a talaj síkja és a mélység a tanulmányozott halom területén, és információkat tartalmaz a jelenlétét erősen Kom- rétegek gyenge talaj, ideértve vályog és homokos agyag nedves és vízzel telített, finom homok és iszapos silnouvlazhnennyh, iszap, Szapropél, tőzeg és tőzeges talajban.

1.6. Nem alkalmazható a cölöpök merítésének mélységének meghatározására szolgáló impulzus módszer:

a talajok fajlagos elektromos ellenállásának magas értékeihez hasonlóan a beton elektromos vezetőképességéhez, például laza homokhoz;

nem megerősített, megerősített betonacélokra;

vasbeton cölöpökkel, hegesztett szerelvényekkel ellátott monolit rácsokkal;

kompozit vasbeton cölöpök esetében;

fém cölöpökhöz.

1.7. A cölöpök merítésének mélységét legfeljebb 12 m hosszú impulzus módszerrel meghatározva ± 5%.

2. A PULSE MÓDSZER ESZKÖZE


2.1. Az impulzus-reflexiometriai módszer a nanoszekundum P5-12 vonal heterogenitásának kis mérőjével történik (1. A koaxiális kábeles áramkörök mérésére szolgál a hullámállóság inhomogenitása közötti távolság meghatározása céljából. A 2. ábrán a halom általános nézete látható, a P5-12 mérőegység teljes nézetét az 1. ábrán mutatjuk be. A P5-12 vonal heterogenitásmérőjének főbb műszaki adatai:


2.2. Pulse reflektometriai ez alapján küldi a mért vonal tapintási impulzusokat továbbhaladva egy bizonyos sebesség, ami a hullám impedancia szabálytalanságok és visszatér arra a helyre, ahonnan küldik. A tapintóimpulzus és a visszavert jelek az indikátoron reprodukálódnak, időgörbével. A hullámellenállás inhomogenitásából visszavert jelek időben eltolódnak a próbaimpulzushoz viszonyítva az inhomogenitástól való távolság függvényében.

2.3. Ha mérés rádiófrekvenciás amelyen keresztül küldött szondát a pulzus és a visszavert jel ismét egy olyan rendszer: a vezető (fém cölöpök szerelvény) - szigetelő (betongyűrűét halom) - karmester (vezető föld körül cölöpök). Ez a hullámvezető azonos a tápegység koaxiális kábelének áramkörével. Ugyanakkor a bálahegy szimulálja a kábeltörést.

2.4. A visszavert jelek helyzete a hangjelzés elülső részéhez képest meghatározza az inhomogenitás távolságát:


hol van a távolság az inhomogenitással (hullámvezető szünet)?

- az elektromágneses hullám terjedésének sebessége a vonalon;

- terjedési idő a heterogenitásig;

- az elektromágneses hullám terjedési sebessége szabad térben, feltételezve, hogy 300 000 km / s;

- az elektromágneses hullám lerövidülési tényezője a mérendő közegben.

2.5. A diszkrét inhomogenitással kapcsolatos reflexiós koefficiens a mi esetünkben a következő kifejezéssel rendelkezik:


ahol a reflexiós együttható modulusa;

; - a visszavert és a próba jel spektrális funkciói az inhomogenitás helyén.

2.6. Módszer hatékonyságát drasztikusan csökken jelenlétében heterogenitások közegben komplex egymást követő több kiterjesztett inhomogenitások hullám ellenállás simán változó hullám impedancia a mérési környezetben, és más reaktanciákat.


hol van a vonal hossza?

- az elektromágneses hullám elterjedésének sebessége a mérendő közegben.

2.8. A szonda jel spektrumának legnagyobb frekvenciája, amelyet az impulzus-reflektométer indikátoreszköze reprodukál, meghatározza a mérő széles sávját, vagyis azt a frekvenciatartományt, amelyben a mérések megbízhatóak maradnak.

A mérőberendezés szélessávú feszültségcsökkenése esetén a következőket határozzák meg:


hol van a tranziens válasz felemelkedési ideje (eszközfüggvény).

Szélessávú impulzus reflektométer meghatározza a felbontást mind a nagyságát heterogenitás (amplitúdó felbontás, érzékenység), és a minimális távolság a szomszédos szabálytalanságok (időbeli, térbeli felbontás).

Az amplitúdóbeli különbséget a mérő saját zajának szintje korlátozza, és függ a tranziens válasz felemelkedési idejétől és a tapintóimpulzus időtartamától.

A zajszint csökkentése jelentősen megnöveli az impulzus-reflexiometrum amplitúdó-felbontását.

2.10. Ha a mért közegben több inhomogenitás van, akkor kiderülhet, hogy a szomszédos inhomogenitás közötti távolság annyira kicsi, hogy a rájuk visszavert jelek egymásra helyezkednek. Két inhomogenitást külön figyeljünk meg, ha a szomszédos inhomogenitás közötti távolság:


amikor cseppet vizsgál;

A mért hanganyagon áthaladó hangjelzés torzul, annál nagyobb a térfogata, annál kisebb az oldalirányú dimenzió (annál kisebb a sávszélessége).

Ha a tápközeg sávszélessége nagyobb, mint a szonda jel spektrumának legnagyobb frekvenciája, akkor az elektromágneses energia veszteségei a tápközeg aktív paramétereire (hosszanti ellenállás és keresztirányú vezetőképesség) elhanyagolhatóak.

Az ilyen médiumokban végzett méréseknél a visszavert jel formája és nagysága kissé eltér.

A hangjelzés alakjának kiválasztásakor meghatározzák a kábelben lévő jel megengedhető torzulásait, amelyeket a csillapítás (veszteségek) gyakorisági jellemzője határoz meg:


hol van a közeg átviteli együtthatója?

- frekvenciafüggő csillapítási együttható a mérendő közeg egységére;

2.11. A mérés során fellépő tükröződésmérő műszeres hibáját a távolságmérés kalibrációs hibája és az elektromágneses hullám lerövidülési tényezőjének meghatározása és beállítása a mérendő közegben határozza meg. A reflexiós tényező mérési hibáját a reflexiós együttható (amplitúdási arány) skálájának kalibrációs hibája határozza meg. A veszteséges környezetben további hibák jelentkeznek a távolság és az inhomogenitás mérésekor a visszavert jel alakjának és nagyságának torzulása miatt.

A mérési közeg több inhomogenitásának jelenléte, amikor elválasztják a tükörképen, a hosszú távú inhomogenitás paramétereinek meghatározásának pontosságát csökkenti. A távolságmérés hibáját (a halom hossza) befolyásolja az inhomogenitás természete; a heterogénség esetén a közegben lévő sorozatkapacitívum formájában a visszavert jel zökkenőmentesen növekvő frontális tartománya van, így a távolság meghatározásakor a hiba függ a kapacitástól, és meghaladja a kalibrációs hiba névleges értékét. Egy adott heterogenitás hibáját minden esetben külön kell figyelembe venni, figyelembe véve az összes fent említett befolyásoló és meghatározó tényezőt.

Kapcsolódó cikkek