A mediáció szabályai (tishin a

A közvetítés általános rendelkezései

A közvetítés eljárása a 193-FZ szövetségi törvény értelmében úgy értelmezendő, mint a mediátor segítségnyilvánításával kapcsolatos viták rendezésének módja a felek önkéntes beleegyezése alapján a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében. Általánosságban a közvetítési eljárás azon a tényen alapul, hogy a felek, a közvetítő részvételével, konszenzusra kell jutniuk, és kölcsönösen elfogadható megállapodást kell elérniük. Az ilyen eljárás nem minősül jogvitának. Az új dokumentum célja, hogy kényelmes és gyors megoldást kínáljon a viták rendezésére, amelyeknek rugalmasnak kell lenniük, és garantálniuk kell a közvetítési eljárás során hozott döntések teljesítését, valamint a jogi költségek megóvását.
A közvetítő egy független személy, akit a felek közvetítenek a vita rendezésében, hogy segítséget nyújtsanak a feleknek a vita érdemi döntéseinek kidolgozásában. A közvetítő nem választott, a vitában részt vevő bármely fél képviselője vagy a felek közötti közvetítő, nincs joga dönteni a vitáról. Ez csak a viták rendezéséhez járul hozzá, segít a vitában résztvevő felek azonosításában, hogy valódi érdekeiket és igényeiket megtalálják, olyan megoldást találjanak, amely kielégíti a konfliktus valamennyi résztvevőjét.
Egy jogi aktus szabályozza a kapcsolatokat kapcsolatos közvetítés használatának eljárások vitákban a civil kapcsolatok, beleértve az üzleti és egyéb gazdasági tevékenység, valamint a felmerülő viták a munka és a családi kapcsolatokat. Ha viták merültek fel más kapcsolatok, a szövetségi törvény N 193-FZ vonatkozik rájuk csak a törvényben meghatározott esetekben. közvetítői eljárást lehet alkalmazni, miután a viták foglalkozott a polgári eljárások és a jogi eljárást választott bíróságok.

Figyelj! A közvetítési eljárás nem vonatkozik a kollektív munkaügyi vitákra, valamint olyan jogvitákra, amelyek befolyásolják vagy befolyásolhatják a közvetítési eljárásban vagy a közérdekekben nem részt vevő harmadik felek jogait és jogos érdekeit.

A közvetítési eljárás alapelvei

A közvetítési eljárás a felek kölcsönös akaratával történik, az önkéntesség, a titoktartás, az együttműködés és a felek közötti egyenlőség, a közvetítő pártatlansága és függetlensége alapján.
Amikor végzett közvetítés titkosság fenntartása az egész eljárással kapcsolatos meghatározott információkat, kivéve által előírt szövetségi törvényeket, és ha a felek másként nem rendelkezik. A mediátor nem fedheti fel az eljárásra vonatkozó közvetítést ismertté vált, hogy őt magatartásának hozzájárulása nélkül a felek. Pártok, szervezetek tevékenységet végző biztosító közvetítést, a mediátor, valamint a többi jelenlévőnek során a közvetítői eljárás, függetlenül attól, hogy az eljárás hasonló, a választottbírósági a vita tárgyát képező, a közvetítési eljárás, nem lehet hivatkozni, ha a felek másként nem állapodtak meg az információk bírósági tárgyalása vagy választottbírósági eljárásai során:
- a felek egyikének javaslata alapján a közvetítési eljárás alkalmazására, valamint az egyik fél felkészültségére az eljárásban való részvételre;
- az egyik fél által kifejtett nézetekről vagy javaslatokról a vita rendezésének lehetőségéről;
- az egyik fél által a közvetítési eljárás során tett vallomások;
- az egyik fél készen áll arra, hogy elfogadja a közvetítő vagy a másik fél ajánlatát a vita rendezésére.
A mediátor és a közvetítői eljárás lefolytatására irányuló tevékenységet folytató szervezetnél a közvetítési eljárással kapcsolatos információk nem megengedettek, a szövetségi törvények és esetek kivételével, ha a felek másként állapodtak meg.
Abban az esetben, ha a közvetítő az egyik fél közvetítési eljárással kapcsolatos információit megkapta, az ilyen információt csak az információt szolgáltató fél beleegyezésével hozhatja nyilvánosságra a másik fél részére.

A közvetítési eljárás variációja

A közvetítési eljárás alkalmazásának feltételei

A közvetítés eljárása

A közvetítési megállapodás egy olyan megállapodás, amelyet a felek a közvetítési eljárás vitarendezéssel vagy vitákkal, illetve vitarendezéssel kapcsolatos külön nézeteltérései miatt elértek. Meg van írva, és tartalmaznia kell a felekkel kapcsolatos információkat, a vita tárgyát, a közvetítési eljárást, a közvetítőt, valamint a végrehajtás kötelezettségeit, feltételeit és feltételeit.

Figyelj! A közvetítési megállapodás végrehajtása a felek önkéntességének és lelkiismeretének elve alapján történik.

A közvetítés által elért megállapodást a felek eredményeként végzett közvetítés benyújtását követően a vitát a bíróság vagy választottbíróság lehet a bíróság által jóváhagyott vagy választottbíróság egy egyezség szerint az eljárási törvény vagy a törvény választott bíróságokon, a törvény a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. A közvetítési megállapodás a polgári jogviszonyok eredő vita elérte a felek eredményeként közvetítés nélkül végezzük a vitának, hogy a bíróság vagy a választottbíróság egy civil tranzakció létrehozását célzó, módosítását vagy megszűnését jogait és kötelezettségeit a felek. Egy ilyen ügylet lehet alkalmazni a polgári jog szabályai kompenzációra novation, adósságelengedés, ofszet számláló, azzal kártérítést. A jogok védelme megsértették eredményeként nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése olyan közvetítési megállapodás, meghatározott módszerek a polgári törvényhozás.

A közvetítő jogi státusza

Figyelj! A közvetítési eljárás megindítása előtt a bírósághoz vagy választottbírósághoz benyújtott jogviták közvetítési eljárását csak olyan közvetítők végezhetik, akik szakmai tevékenységüket végzik.

Ami a közvetítők közvetlen szabályozását illeti, az önszabályozás mechanizmusát ma javasolják.
Jelenleg aktív munkát végeznek a világ minden táján, amelynek célja a közvetítői szolgáltatásokat nyújtó szakszervezetek létrehozása és szakmai szövetségekbe (szakszervezeteknek) való csatlakozás. Ezek a szervezetek önállóan kidolgozzák a mediátorok tevékenységeire vonatkozó követelményeket, szabályozzák a megfelelő eljárásokat, szabályozzák a mediátorok képzését, tanúsítvánnyal rendelkezzenek és felügyeljék a közvetítés területén nyújtott szolgáltatások minőségét. E tekintetben a jogalkotók szerint a mediátorok részletes kormányzati szabályozása feleslegessé válhat. Mindazonáltal biztosítani kell a közvetítő eljárásra hivatkozó személyek érdekeinek védelmét, mint a vitarendezés alternatív módját, amelyet a 193-FZ szövetségi törvény ír elő. A mai napig nincs szükség arra, hogy tevékenységeik ilyen jellegű állami szabályozást alkalmazzanak a közvetítőkre, például az engedélyezésre vagy az akkreditációra, ezért egy önszabályozó mechanizmust javasolnak. A SRO közvetítők alapelveit a 193-FZ szövetségi törvény írja elő.
A közvetítői eljárás lefolytatását végző tevékenységet végző közvetítők és szervezetek a polgári jogi szabályozás által előírt eljárásnak megfelelően a felek felelősséggel tartoznak a felek számára e tevékenység végrehajtása következtében okozott kárért.

A jelenlegi jogszabályváltozások
egy új törvény elfogadásával kapcsolatban

Ha nem találtad meg az ezen az oldalon szükséges információkat, próbáld meg a webhelykeresést:

Kapcsolódó cikkek