Kognitív zűrzavar - Molly Bloom, zúzott és
Az utolsó fejezet a regény „Ulysses” (1922), James Joyce általában példaként lényegében tiszta „tudatfolyam” egy női karakter - „Penelope” Molly Bloom, felesége „Ulysses” Leopold Bloom. A „tudatfolyam” jött irodalmi pszichológia, melyet először által javasolt amerikai pszichológus William James 1890-ben, mint egy metafora, hogy leírja a napi munka tudatunk - örökké változékony és non-stop áramlását gondolatok, gondolatok, érzések és képek.
Azonban egy évszázaddal később, és a „tudat” és a „tudatfolyam” magát vetettük alá újraértelmezése, néha meglehetősen radikálisan. Között kortárs teoretikusok tudatosság egy különleges hely tartozik az amerikai tudós Daniel Dennett - „az egyik legbefolyásosabb filozófusa korunk” [8, p. 178], hogy „Ellentétben sok filozófus, szorosan együttműködik a számítástechnika területén pszichológusok és szakemberek”, hanem „mint a legtöbb modern tudósok és filozófusok, elutasít minden fajta kartéziánus dualizmus” [2, p. 65-66] - és különösen a kilátás a lét agyunk egy bizonyos központ, szokásos úgynevezett „emberi tudat”, amelyen keresztül a non-stop patak gondolatok és képek.
Szerint Dennett, a „tudat” azt sugallja, a modell működésének a gondolkodásunkat, amelyet nevezhetünk „derékszögű színház”, a következő Descartes a jelenlétére utal az agyunkban egy bizonyos területen, megvalósításáért felelős az események, hogy úgy tűnik, hogy vetítették mentális képernyő előtt a belső megfigyelő. Így a „derékszögű színház” - a „hely, ahol” minden jön össze „és a tudat felmerül” [3, p. 39]. Dennett határozottan elutasítja az ilyen „derékszögű materializmus”, és az ellenzék azt javasolja, hogy egy másik modell működésének gondolkodásunk - modell zűrzavar.
Az utolsó epizód a „Ulysses” Joyce, átírt éjszaka belső monológot Molly Bloom, áll nyolc óriás javaslatokat anélkül, hogy egyetlen írásjelet. Itt egy tipikus folyosón:
Id szerelem, hogy egy hosszú beszélgetés egy intelligens welleducated személy Id volna, hogy egy szép pár piros papucsot, mint azok a törökök, a fez használt eladni vagy sárga, és egy szép félig reggel ruháját, hogy én rosszul akar vagy peachblossom öltözködés kabát, mint a egy régen Walpoles csak 8/6 vagy 18/6 Ill csak neki még egy esélyt Ill felkelni kora reggel Im beteg Cohens régi meder minden esetben talán megy át a piacokat, hogy az összes zöldséget és káposzta és a paradicsom és a sárgarépa és mindenféle pompás gyümölcs minden jön szép és friss ki tudja whod az 1. férfi Id találkozik ők ki keres meg reggel Mamy Dillon szokta mondani ők, és az éjszaka is ez volt a massgoing Id szerelem egy nagy szaftos körte most a szádban olvad, mint mikor szokott lenni a vágy módon, akkor Ill dobjátok fel a tojást és tea a moustachecup ő adta neki, hogy a szája nagyobb Gondolom hED mint a szép krém is tudom mit Ill nem Ill megy a meglehetősen meleg, nem túl sok ének egy kicsit most majd km fa pieta Masetto majd Ill kezdeni öltözködés magam kimenni gyors, nem fia piu forte Ill felveszem a legjobb műszak és fiókok hadd van egy jó eyeful ki, hogy, hogy a micky állni vele ( « Ulysses „epizod18, stroki1493-1510)
Olyan jó, hogy egy kicsit hosszabb beszélni tanult ember, én nyertem volna magának egy szép piros papucs, hogyan kell eladni törökjei Fez és sárga és szép enyhén áttetsző negligee azt mondta, úgy szükséges vagy Matin barack színű, mint az a tény, hogy egyszer régen Walpole csak 8 és 6, illetve 6 és 18 talán adok neki még egy esélyt, hogy korán reggel ez még mindig egy doboz régi Cohen őrülten fáradt, és mehet a piacra, hogy zöldség káposzta sárgarépa paradicsom különböző gyümölcs jobb, mint voltak, amikor ők voltak csodálatos friss stb végezze, aki tudja, hogy az első ember, akit fog esni, akkor reggel vándor keresve Mamie Dillon annyira magabiztos, és éjjel is, ő ment Mass hirtelen kétségbeesetten akarta körte nagy lédús körte a szádban olvad, mint az idő, amikor én támadták meg egy hóbort akkor én őt elhajítani a golyóit és a fájl egy teát egy csésze egy eszköz a bajusz az ő ajándéka a száját lett még szélesebb hiszem krémet is, mint én tudom, mit fogok csinálni fogok járni a ház körül elég vicces, de nem túl zümmögő km fa pieta Masetto majd indítsa ruha, hogy a Presto nem fia piu forte legjobb viselet nadrág szoknya, és ad neki, mint amilyennek lennie minden kinéznie, így felkelt [fordítás V. Hinkisa, Horuzhy]
Ha használjuk a metafora Dennett, egyértelmű, hogy ez egy furcsa film a mentális képernyő derékszögű színház - a legjobb art-ház mozi, mint a jelenet a hagyományos előadása tudatunkat. És meg kell jegyezni, hogy a modell a kognitív zűrzavar megfelelő ebben az esetben sokkal jobb. Tény, hogy nem láthatunk itt írásos bizonyíték párhuzamos üzemeltetése több „démonok Dennett féle”? Itt van a levél démon, az álmok új ruhát ( «szép pár piros papucs», «szép áttetsző reggel ruha», «peachblossom öntettel kabát»), itt egy démon-vevő a zöldségek és gyümölcsök ( «az összes zöldséget és káposztát és a paradicsom és a sárgarépa és mindenféle pompás gyümölcs ») és démon amatőr körte («Id szeretik a nagy szaftos körte most a szádban olvad»), démon-detektív kimenetre Mamie Dillon a tiszta víz («ez volt a massgoing»), démon reggel a reggelit ( «Ill dobjátok fel a tojást és tea a moustachecup»), olasz démon énekes ( «km fa pieta Masetto», «gyors, nem fia piu forte»), és természetesen, egy démon erotikus fantáziák ( «Ill fektetni a legjobb műszak és fiókok hadd van egy jó eyeful ki, hogy, hogy a micky állni vele „).
De talán ez a művészet hausnost, és ennek megfelelően a benyomást a munka kognitív zűrzavar keletkezik, pontosan azért, mert az út a vizuális megjelenítését szöveget a nyomtatott oldalon, a teljes hiányát írásjelek? Derek Ettridzh könyvében „Joyce Effects” kínál egy rekord feletti áthaladás szabályainak megfelelően a szintaxis az angol nyelv [központozást a következő orosz fordítás helyezett engem - AK]
Azt szeretnék, hogy egy hosszú beszélgetés egy intelligens, jól képzett ember. Azt kell, hogy egy szép pár piros papucs, mint azok a törökök, a fez használt eladni - vagy sárga; és egy szép félig átlátszó reggel ruha (amit rosszul akar), vagy barack virág öltözködés kabát, mint az egyik régen Walpole (csak nyolc és hat, vagy tizennyolc-and-hat). Majd csak neki még egy esélyt. Kelek korán reggel - Elegem Cohen régi ágy, minden esetben. Lehet megy át a piacokat, hogy az összes zöldséget és káposzta és a paradicsom és a sárgarépa és mindenféle pompás gyümölcs minden jön, szép és friss. Ki tudja, ki lesz az első férfi, akivel találkozni? Ők arra keresi a reggel; Mamy Dillon szokta mondani vannak, és az éjszaka is. Ez volt a tömeg megy! Szeretnék egy nagy szaftos körte most, hogy a szádban olvad, mint amikor régen a vágy módon. Aztán dobjátok fel a tojást és tea a moustachecup ő adta neki, hogy a szája nagyobb. Gondolom, szeretné a szép krémet is. Tudom, hogy mit fogok csinálni: Megyek körülbelül inkább meleg, nem túl sok, énekelt egy kicsit most majd. 'Mi fa pieta Masetto'. Aztán elkezd öltözködni magam menni. 'Presto, nem fia PIU forte'. Teszek én legjobb shift és fiókok - hadd van egy jó eyeful ki, hogy, hogy a micky állni vele. [Attridge, 96]
Örülök, hogy egy kicsit tovább beszélni egy művelt ember. Azt magának egy szép piros papucs, mint értékesített a török Fez - vagy sárga; és egy gyönyörű, enyhén áttetsző pongyola (azt mondta, annyira szükséges), vagy Matin barack színű, mint hogy egyszer régen Walpole (mindössze nyolc és hat, vagy tizennyolc és hat). Azt hiszem, adok neki még egy esélyt. Felkelek korán reggel - ez még mindig egy doboz régi Cohen fáradt őrült. És akkor megy a piac, hogy zöldség: káposzta, paradicsom, sárgarépa, különböző gyümölcsök jobb - ezek a csodálatos, friss, mikor hozzák. Ki tudja, mi az első férfi, csökkenni fog? Kóborolnak reggel keresve (Mamie Dillon így biztos), és éjjel is. Ez ment Mass! Hirtelen nagyon szeretett volna egy körte, egy nagy lédús körte, szétolvad a szájban, mint a nap, amikor én legyőzni divatok. Aztán elmondtam neki, elhajítani a golyóit és a fájl egy teáscsésze egy olyan eszközzel, bajusz - az ő ajándéka a szája még szélesebb lett. Azt hiszem, én krémet, mint ő is. Tudom, hogy mit fogok csinálni: Elkísérlek a ház körül elég vicces, de nem túl sokat, ének «km fa pieta Masetto». Aztán elkezd öltöztetős menni. «Presto nem fia piu forte». A legjobb viselet nadrág, alsószoknya és adjon neki megfelelő, hogy mindenki lássa - úgy, hogy felállt.
Mindazonáltal Ettridzha példát találhatunk az ellenkező módon. Burkolt Mrs. Bloom „szintaktikai artikuláció” ebben az esetben - nem más, mint a változás „koponya- hírességek” a modell a kognitív zűrzavar Dennett és írásjeleket - grafikai markerek, amelyek átmenetet képeznek a jelen egyik „démon” Dennett a másikra. Hiányzik, de mégis hallgatólagos írásjelek, így rejlő maga a nyelv, amely ezáltal biztosítja a koherenciát írásban grafikusan teszi ki átmenet egyik gondolatról a másikra. Sőt, a monológ Molly Bloom, továbbá a vélelmezett szintaktikai csuklók találhat más nyelvi eszközökkel, célja egyértelműen a nagyobb koherencia a beszéd és a narráció. Erwin Steinberg, például megjegyzi használata úgynevezett „szó-zsinegek» ( »átmeneti szó«), amely azt a benyomást kelti non-stop tudatfolyam az epizódban [11, p. 119]. Azonban ugyanolyan sikerrel azt mondhatjuk, hogy ezek a szavak, valamint egyesületek (pl Unió «és» fordul 46-szer az elmúlt 27 sornyi Molly monológ), ismét hidak átmenet egyik gondolatról a másikra, munkabenyújtási a „démon Dennett” egy másik művelet. Ennek eredményeként egy kísérlet, hogy átírja a munka démonok segítségével nyelv elkerülhetetlenül ró az átírás a textúra maga a nyelv, az elutasítás explicit szintaktikai még vezet implicit szintaktikai artikuláció, látszólagos tudatfolyam, izgalmas mindent és mindenkit, ami az útjába, de kénytelen használni a szövegszerkesztő ínszalag , beszédet és a narráció legalább a minimálisan szükséges kapcsolatot.
Ennek ellenére azt (és Joyce egyértelműen bizonyítja ezt a gyakorlatban is), hogy hozzon létre megbízható irodalmi illúzió szimulációs munka a mi démonok. És nem valószínű, ebben az esetben, egy ilyen nagy befolyást nyelv és a benne rejlő szintaktikai szerkezete a belső monológot Molly, azt mondhatjuk, hogy „az utolsó epizód elmerül minket a tudatelõttes gondolkodás Molly Bloom” [10, p. 125]. Sokkal inkább azt kell egyeznie Monica Fludernik, hogy „ez a monológ nagyon szóbeli”, és a hiányzó írásjelek a tudatfolyam Mrs. Bloom azt sugallja, „non-stop áramlását beszélgetés, ami viszont, szimulálja az áramlás Molly gondolatok” [5, p. 82, kiemelés tőlem - AK]. És akkor ez a szimuláció, hozzátehetjük, jóval belül van a modell a „kognitív zűrzavar” Dennett, figyelembe véve az elkerülhetetlen „feldolgozás” az eredmények a „démonok” a szerkezet a nyelvet.
„Cognitive zűrzavar” Molly Bloom válik csak egy metafora ugyanabba a kategóriába, mint a „tudatfolyam” - a metafora célja, hogy kifejezze a finom folyamatok zajlanak előtt határain nyelv jön amelyen belül kell minden egyes alkalommal, hogy változtassanak megjelenés, küldj új nyelvi szerkezete a nyelvi területen, és képesek, hogy emlékeztessen minket a pre-nyelvi állapot csak egy többé-kevésbé hihető asszimiláció. Végtére is, a végén, ahogy azt a feltaláló kognitív démonok Daniel Dennett „különféle jelenségek alkotó hívjuk tudat”, akkor valójában csak a „fizikai hatása az agyi aktivitást,” szülés „illúziói képességeiket és tulajdonságai” [3, p. 16].
4. Ellmann, Richard. James Joyce. Oxford: Oxford University Press, 1982.
7. Maddox, Brenda. Nora: A Real Life Molly Bloom. Boston: Houghton Mifflin 1988.
11. Steinberg, Erwin R. tudatfolyamokon és azon túl a „Ulysses”. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press, 1973.