Schleswig-Holstein Encyclopedia ESBE
Schleswig-Holstein (Schleswig-Holstein) - porosz tartományban, található egy félszigeten között a Balti-tenger keleti és az észak-német-tenger nyugati; Ez Északon - Dániában, a déli - a tartomány Hannover és Hamburg város nyugati - Mecklenburg, az Andorrai Lübeck és Lübeck város területén. A tartomány alakult 1864-1866 években. Volt dán hercegség Schleswig és Holstein, és a csatolt 1876 hercegség Lauenburg. A tér (együtt a sziget Helgoland) 19004 négyzetméter. km. Emellett Helgoland, a tartomány magában foglalja számos nagy és kis szigetek, található a nyugati part között hatalmas zátonyok, és több sziget keleti partjainál; egy nagy sziget keleti partján: Alzen, Fehmarn és Aero; nyugati partjainál: Ram, Sylt, Fair, Amrum, Pellvorm, Nordstrand és Galligen. Azon a területen, Sh-Holstein tartomány 4 Hamburg enklávé, 3 és 5 Lübeck Mecklenburg-Strelitz. felszíni berendezés. A tartománynak folytatta észak-német síkságon; A talaj tulajdonságai, akkor három részre osztható: a termékeny dombos területen a keleti, a március terület a nyugati és a középső között terméketlen sztyeppén - folytatta Lüneburg sztyeppén. Magasság eléri 159 Bungsberge m, 128 m és 106 m Pilsberge on Sheelsberge. Marsha a hordalékos tengeri és folyami alakzatok (hordalék), a fennmaradó felszíni tartozik jég (deluviális) kialakulását. Boulder agyag a fő összetevője a termékeny terület, szikladarab homok - terméketlen. Balti-tenger partján (525 km) Több tagolt nagy és kis öblök, mint a német partján, a tenger. Néhány öblök a Balti-tenger alkotnak egy jó kikötő; A legnagyobb közülük: Kiel (10 m mélységig), Neyshtedtskaya, Flensburg és Apenradskaya öbölben. Két Kiel és Neyshtedtskoy öblök - Peninsula VAHRAM, Flensburg között öböl és Shleem - Angeln félszigeten. Német-tengertől északra, a félsziget Eydershtedt a folyó torkolatától Eider számot jelent széles sekély (Schleswigsche Wattenmeer, néha apálykor sekély kitéve egyáltalán) számos sziget. A vízgyűjtő közel fekszik a parton a Balti-tenger, így a folyóknak a Balti-tenger, rövidek. Az Elba folyó folyik a déli határ mentén tartományok 104 km, és úgy van locsolás a tartomány mellékfolyók Bill, Alster, Pinna Kryukau és Shtor. A második legnagyobb folyó a Eider locsolás sok mellékfolyói a középső része a tartományban. További fontos folyók: Fű és Sventine (Balti-tenger), Kenigsau, forma (German-tenger). Nagyobb tavak: Plenerskoe, Selenterskoe és Vittenskoe. Csatornák: nyitott 1895-ben Vilmos császár-csatorna (9,8 km), amely összeköti a Balti-tengeren a német (Kiel Harbour a szája az Elba), Shteknitsky csatorna (csatornákra folyó Delvenau) között folyó Trave és az Elba (94,2 km), Kudensky ( 15 km) és Tondernsky csatornákat. Az éghajlat mérsékelt miatt a tengerbe. Gyakori köd. Az évi csapadék esik Kappeln 63, 67 Kiel, a Tonderne 76 Apenrade 17 cu. m. Az éves átlagos hőmérséklet a északi részén 7,5-8 ° C-on a dél-9 ° C-on
Lakosság számára. 1900-ban 1.387.968 ember gondolta. Nyelv uralják a németek, akik beszélnek alsónémet nyelvjárás (Plattdeutsch). Dánok élni csak az északi része; Dán határ kezdődik keleti északra Flensburg csökkentette ív és a dél felé a domb Rimmelsberg és kiderül, hogy az északi, elérve a folyó torkolatától Weeden. 1890-ben az összes dánok hitt 136.148 fő. A nyugati part és a szigetek a német tenger élő frízek. . 1349297 protestánsok, katolikusok 30442, más keresztény felekezetek 4028, zsidók 3486. 1895-ben ipari összeírás - 45,5% -át a lakosság részt vesz mezőgazdaság, állattenyésztés, erdőgazdálkodás, halászat, 38,4% a bányászat és a feldolgozóipar, a kereskedelem 16% és a közlekedés. számlák 57,1% a teljes felületen a tartomány szántó, kert, 10,8 rét, 11, 7 és legelő, 6,6% -a erdő. Búza (körülbelül 92 ezer. T), rozs (200 ezer. Tonna), árpa (272 ezer. T), zab (305 ezer. T), a burgonya, a széna (600 ezer. Tonna). Kertészet, kertészeti, kertészeti különösen virágzó szomszédságában Altona és Hamburg között. Lombhullató erdő elhanyagolható. A nyugati indulók jó réteken és legelőkön az állatállomány. Ménes Traventhal. Szarvasmarha fajta jó exportált Tönning, Guzuma és Altona Hamburg keresztül Angliába. Baromfi különösen fejlett a szigeteken (Duck és mtsai.). Horgászat végzik nagy sikerrel a Balti-tengeren, mint a német. Fossil le elhanyagolható; bányászott gipsz, kősó (y Segeberg); kiterjedt betétek tőzeg. Gyári ipar gyengén fejlett. Számos vasöntödékben gépipar gyárak, szövet malmok. Hajógyárak Kiel Bay (a Gaarden és Eylerbeke) Flensburg és Altona. Rivers nagy részben hajózható csatornák 225 km, 1500 km vasút. Highway 3600 km. A leginkább élénk kikötő: Altona, Apenrade, Blankenese, Kiel, Rendsburg, Flensburg és Elmsgorn. Oktatási intézmények. University of Kiel, 12 tornatermek, iskolák valós 7, 10 -. 4-cool valódi iskolákban, és Progymnasiums 7 tanár szemináriumokban tenger iskola, Cadet, stb tartományban oszlik 23 kerületek (Kreise). A Reichstag küldeni 10 képviselőket, hogy a porosz képviselőház - 19.
Irodalom. SHRö der, "Topographie der Herzogtums Schleswig" (1854); ez, ".. Topographie d Herz Holstein und Lauenburg" (együtt Biernatzki 1855.); v. Osten, "Schleswig a Geographischen und Geschichtlichen Bildern", 4. kiadás (1893); V öger „Helyrajzi Handbuch fü R die Provinz Schleswig "(Kiel 1881); Haas," Geologische Bodenbeschaffenheit Schleswig-Holstein "(1889); Haup t," Bau- und Kunstdenkmä ler der Provinz Schleswig "(1886-1889); Sach," Das Herzogtum Schleswig a kerítőhálós ethnographischen und nationalen Entwickelung "(Halle, 1896); Haas und Stoltenberg," Schleswig-Holstein meerumschlungen in Wort und Bild „(Kiel, 1897).
Irodalom. Editions Sh-Holstein Historical Society: "Urkundensammlung" (Kiel, 1839-1874); "Quellensammlung" (Kiel, 1862-1874); "Regesten und Urkunden" (Hamburg, 1886-1891) és a magazin közzétett 1871 óta a Kiel „című Zeitschrift der 1833 gegr. Schl.-holst.-Lauenburg. Gesellschaft f ür vaterländische Geschichte "Christiani" Gesch. der Herzogtü mer Schleswig Holstein und "(akár 1460 Flensburg, 1775-1779), az ő saját," Gesch. Schl. und Holst. unter d. oldenburgischen Haus "(Kiel, 1781), a folytatása az utolsó munkája Hegewisch" Gesch. Schl. stb 1588-1694 "(Kiel, 1801-1802), és a 1694-ig 1808 G. - a" Geschichte stb "R. v Kobbe (Altona, 1834); Waitz ,." Schleswig H olsteins Geschichte „(Göttingen , 1851-1854); Handelmann, "Geschichte von Schleswig" (1874); M ö Müller, "Geschichte Schleswig-Holstein" (Altona, 1888); Droysen und Samwer „Die Herzogt ümer Schl.-Holst. und d. Königr. Dänemark. Aktenmässige Geschichte der dänis chen Politik seit 1806 "(Hamburg, 1850); Sybel" Die Begr ü ndung des Deutschen Reichs durch Wilhelm I "(. t 3., München, 1889); Lohr," Die Schleswig-Holsteinische Frage bisz zur Erhebung der Herzogt ü mer 1848 "(Giessen 1895); Samwer" Die Staatserbfolge der Ő rzogtü mer Schleswig-Holstein "(Hamburg, 1844);" Aufzeichnungen des Prinzen Friedrich v. Schleswig-Holstein-Noer, 1848-1850 "(Zürich, 1861); Baudissin," Gesch. d. Schleswig-Holst. Kriegs "(Hanover, 1862); Moltke," Gesch. d. Kriegs gegen D ä nemark 1848-1849 „(B. 1893); Rürejtek, „Der deutsch.-dä nische Krieg 1864 "(Zürich, 1864); Blasendorff," Der Deutsch-d ä nische Krieg 1864 "(B. 1889); Bernhardi," Der Streit um die Elbherzogt ümer. Tagebuchblä tter aus d. J. 1863-1864 "(Leipzig, 1895); Thudichum," Verfassungsgeschichte Schleswig-Holsteins von 1806-1852 "(Tübingen 1871); Mestorf," Vorgeschichtliche Altert ü mer aus Schleswig „(Hamburg, 1885).
Collegiate Dictionary FA Brockhaus és IA Efron. - S.-Pb. Brockhaus-Efron.
Lásd még:
Shlezing Shlezing (J.-J.-Thé ophile Schloesing) - jeles francia kémikus és mezőgazdász, aki megszerezte a tudományos munka különböző aspektusait a kémia, a talaj, a levegő és a növények, valamint n.